Kiss Eszter Veronika

Előző számunkban megjelent egy interjú Hankó Balázzsal, amelyben a kultúráért és innovációért felelős miniszter azt hangsúlyozta: folyamatos a párbeszéd a minisztérium és a szakma képviselői között, együttműködnek a jogszabályok előkészítésekor, a társadalmi egyeztetések során is, ezért is támaszkodik a minisztérium a Magyar Zenei Tanács és a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsége szakmai észrevételeire. Az egyeztetések valós jelenlétéről és az érdekképviseleteknek a szakmát érintő döntések előkészítésében való szerepéről beszélgettünk Zsoldos Dáviddal, a Magyar Zenei Tanács elnökével és Lendvai Györggyel, a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségének elnökével.

Hogy látod, mennyire fajsúlyos a szakmai érdekképviseletek és a Magyar Zenei Tanács szerepe jelenleg a kulturális életben?

Zs.D.: Minden tervezetet örömmel véleményezünk, ami eljut hozzánk, és minden bizottságba delegálunk tagot, ahová hívnak minket – ez a feladatunk, ezt vállaltuk a hazai zenei életet reprezentáló tagjaink felé. Hogy a Magyar Zenei Tanács, ill. a tagszervezetek véleményét ki tartja fontosnak, és ki nem, az nem rajtunk múlik. A magam részéről nem nagyon értem, hogy miért éri meg bárki döntéshozónak, hogy néha kifejezetten hosszútávra szóló, jelentős döntések előtt elmaradnak az érdemi konzultációk – a hibás döntések következményeit később már jóval nehezebb korrigálni, jóvátenni.

„A magam részéről nem nagyon értem, hogy miért éri meg bárki döntéshozónak, hogy néha kifejezetten hosszútávra szóló, jelentős döntések előtt elmaradnak az érdemi konzultációk – a hibás döntések következményeit később már jóval nehezebb korrigálni, jóvátenni.”

Szakmai kérdéseket is érintő politikai döntések előtt mennyire van lehetőség véleményt alkotni?

A zenei életet érintő szakmai döntésekben a lehető legnagyobb transzparenciára kellene törekedni – nem kellene félni a vitáktól, az érvek és érdekek ütközésétől. Sok kérdés van, ami bonyolult, nincsenek rá egyszerű válaszok és megoldások – a politika pedig sajnos szereti az egyszerűsítéseket. A szakmai kérdésekből politikai kérdést csinálni pedig – ahogy bő 200 éve mondták – több mint bűn, hiba, aminek sajnos itt Európa keleti felén túlságosan erős hagyományai vannak. Nem a politikusnak kell bölcsnek lennie, hanem a keretrendszernek úgy működnie, hogy minden kérdésben ott legyen az optimális megoldás az asztalon a döntéshozó előtt.

Mennyire kaptok lehetőséget a zeneoktatást érintő kérdésekben?

A zeneoktatási kérdésekben elsősorban az érintett tagszervezeteink – a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége, valamint a Zenetanárok Szövetsége, valamint maguk az intézmények az illetékesek, hiszen náluk van a közvetlen tapasztalat és tudás. A MZT feladata csak az lehet, hogy felerősítse az ő hangjukat – és ezt amennyire lehet, meg is tesszük. A tavalyi év végén kutatást végeztünk és nyilvános fórumokat tartottunk, egyszerre megszólítva az alap-, közép- és felsőfokú oktatásban részt vevő kollégákat.

Ha pontosan meg kellene nevezi azt az arányt, amit a MZT a hazai, a nemzetközi zenei élettel és a döntéshozók felé irányuló egyeztetéssel tölt, milyen arányszámokat kapnánk? Egyáltalán, mi az ideális eset?

„Magyarországon sajnos még nem érvényesül az az európai gyakorlat, hogy a szakmai szervezetek még a tervezési fázisban, több körben véleményezni és – ideális esetben – formálni is tudják a szabályozói környezetet.”

Nem hiszem, hogy lenne ideális arány – minden egyeztetésben részt kell venni, amelyre lehetőség adódik, ez a feladatunk. Magyarországon sajnos még nem érvényesül az az európai gyakorlat, hogy a szakmai szervezetek még a tervezési fázisban, több körben véleményezni és – ideális esetben – formálni is tudják a szabályozói környezetet. Például pár nappal ezelőtt tartott az Európai Zenei Tanács egy olyan online fórumot, ahol már a 2028-tól kezdődő hétéves költségvetési ciklus kulturális keretrendszeréről egyeztethettünk. Ha ennyire nem is lehet mindenben előre tervezni, de az biztos, hogy a kiszámíthatóság, tervezhetőség fontos szempontja kellene legyen a hazai struktúráknak is.

***

„A szakmai párbeszédek a Minisztériummal folyamatosak”

Szerkesztőségünk a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségénél is megpróbált utánajárni, milyen a kapcsolat a szakmai érdekképviseletek és a minisztérium között, mennyire kapnak lehetőséget a döntések előkészítésében, a tervezett intézkedések szakmai véleményezésében. Ezzel kapcsolatban lapunknak Lendvai György, a Szövetség elnöke arról is beszélt, hogy a szakmai párbeszédek a Minisztériummal folyamatosak, és közvetlen kapcsolatban állnak Hankó Balázs miniszter úr tanácsadójával, dr. Fülöp Péterrel is.

Részt vesz-e a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsége „a zenei életet érintő törvények, rendeletek, fejlesztési tervek kidolgozásában, véleményezésében, segíti-e a kulturális és oktatási államigazgatás döntéshozatalát? Valóban évente ismertetik az érdekeltekkel, valamint a szakmai szervezetekkel a pályázati/minősítési eljárás rendjét?

L.Gy.: Igen, a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségét a Kulturális és Innovációs Minisztérium felkérte arra, hogy javaslatot tegyen az Előadó-művészeti törvény tervezett módosításaihoz. Ennek megfelelően a Szövetség részletes javaslatcsomagot dolgozott ki, amelyet az Elnökség jóváhagyásával hivatalosan is megküldtünk a Minisztérium számára. A javaslatok minden pontját mélyen átgondoltnak és relevánsnak tartjuk, és célunk, hogy azok teljeskörűen beépüljenek. Az erről szóló szakmai egyeztetések már megkezdődtek a Minisztérium munkatársaival. Lehetőségünk volt arra is, hogy 2025. május 5-én a Kultúráért Felelős Államtitkárságon személyesen bemutassuk az általunk kidolgozott koncepciót, amely a zenekari muzsikus-utánpótlás erősítését szolgálja. A kezdeményezéshez a Minisztériumtól támogatást is kaptunk, ami jól mutatja az együttműködés gyakorlati eredményeit. Szövetségünk nyitott és készen áll arra, hogy a jövőben minél aktívabban bekapcsolódjon a támogatási rendszerek alakításába, a pályázati eljárások véleményezésétől egészen a döntés-előkészítési folyamatokig. Minden, a Minisztériumtól érkező megkeresést üdvözlünk, hiszen meggyőződésünk, hogy csak szoros szakmai párbeszéd útján lehet a magyar zenekari élet hosszú távú stabilitását és fejlődését biztosítani.

A nemzeti minősítést nem kapott, kiemelt zenei együttesek kérdésében, újfajta elosztási szempontok megalkotásában van, vagy lesz-e a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségének lehetősége beleszólni, ügyeket kezdeményezni?

A szakmai párbeszédek a Minisztériummal folyamatosak, és közvetlen kapcsolatban állunk Hankó miniszter úr tanácsadójával, dr. Fülöp Péterrel is. Nagyra értékeljük, hogy minden alkalommal nyitottan és együttműködően fogadja megkereséseinket, különösen akkor, amikor javaslatcsomaggal fordulunk hozzá. Az elmúlt időszakban több olyan kezdeményezést is volt lehetőségünk bemutatni, amelyek a nemzeti minősítést nem kapott, ugyanakkor a magyar zenei élet szempontjából kiemelt jelentőségű együttesek helyzetét hivatottak erősíteni. Meggyőződésünk, hogy a jövőben egyre nagyobb tere lesz annak, hogy a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsége érdemi szakmai javaslatokkal éljen az elosztási szempontok alakításában, és akár új ügyek kezdeményezésében is részt vegyen.