Szabó Sipos Máté támogatásokról, tervekről, a regionális zenekarok helyzetéről
Streamelt koncertek, régebbi felvételek közvetítése, térzene, kamaraegyüttesek szerepeltetése – a pandémia ellenére is számos megoldással próbáltak-próbálnak továbbra is muzsikálni a zenekarok, s zenéjüket eljuttatni a közönséghez. A regionális együttesek helyzetét azonban a 2020-as esztendőben a vírus mellett az önkormányzati támogatások csökkenése, próbahelyeik bezárása is nehezítette. Arról, hogy milyen kihívások elé néztek a társulatok, miért jelent a műfaj egészére nagy veszélyt a teljes lezárás, a Regionális Zenekarok Szövetségének az elnökével, az Egri Szimfonikus Zenekar művészeti vezetőjével, Szabó Sipos Mátéval beszélgettünk. Természetesen szóba került az is, hogy saját együttesével milyen tapasztalatokat szerzett a pandémiás helyzetekben.
– Mi mindennel kellett szembesülnie az elmúlt időszakban a regionális zenekaroknál és saját együttesénél, az egrieknél?
– A pandémia ugyanúgy megnehezítette az egész évet a mi együtteseinknél is, mint a többi zenekarnál. Az első nagy leállás idején, márciustól mi is csak online tudtunk működni, ami általában a meglévő felvételek streamelését, esetleg kisebb otthoni videókból összevágott produktumok megosztását és az otthoni gyakorlást jelentette. A feloldások enyhülésével már volt lehetőség kisebb szabadtéri vagy templomi kamaraelőadásokra,
majd nyárra a nagyobb szabadtéri fellépésekre is lehetőség nyílt. Tavasz végén, nyár elején kezdtünk el az Egri Szimfonikus Zenekarral is templomi rézfúvós ill. vonósnégyes koncerteket adni, általában szertartásokhoz kapcsolódva, és a szokásos Tér-Zenének nevezett szabadtéri előadásainkat is eljátszottuk, sőt még több településre elvittük. A gyakran teljes apparátust felvonultató előadásainkat nagyon hálásan fogadták mindenhol. Megjegyzem, örültünk volna, ha az ősszel elindult és nagyrészt a Filharmónia által szervezett országos Tér-Zene sorozatban mi is, illetve több helyi együttes részt tudott volna venni…
Nagy örömünkre nyáron mindent meg tudtunk csinálni, amit szerettük volna. Többek közt játszottunk a Muzsikál az Erdő fesztiválon és telt ház mellett muzsikáltunk augusztus 20-án az 1000 fő nézőt befogadó Márai Központban, ahova hagyományos szabadtéri hangversenyünket áthelyeztük. Szerencsére így nagyrészt teljesíteni tudtuk azokat a feladatokat, amelyeket többlettámogatásért vállaltunk.
– Ezeket a vállalásokat a TAO-pótló támogatásért cserébe tették?
– Igen, azokat is igyekeztünk pótolni, mert bár az még a 2019-es esztendőre vonatkozott, átnyúlt a 2020-as évre is. A teljesítési időszakot a pandémia miatt szerencsére meghosszabbították egészen decemberig. Mivel ősszel is megint le kellett állni és még az iskolákba se mehettünk be, az ifjúsági koncerteket többen próbálták meg online közvetíteni. Egerben mi szintén ezt a megoldást választottuk, 3 kamerával felvettük egy fiataloknak szóló előadásunkat, amit aztán több iskola is levetíthet diákjainak.
2020-ban a TAO-pótló támogatást a minisztériumi többlettámogatás váltotta fel, amiből szintén részesültünk, és ez jelentős segítséget jelentett a munkánkban. S míg a TAO-pótló támogatás a vállalt többletfeladatokért járt, a 2020-as összeget a működési feltételeink javítására is fordíthattuk.
– Milyen többletfeladatokat vállaltak a regionális zenekarok?
– Ezeknek az együtteseknek nagyon profiljukba vágott a pályázat azon része, ami a vidéki, ifjúsági, szabadtéri és templomi koncertek támogatására vonatkozott, hiszen ezek eddig is fontos alapfeladataink közé tartoztak, csak a forrásaink voltak szűkek. Ezenkívül a mi rugalmasabb működési és foglalkoztatási rendünkben könnyebben tudtuk közvetlenül a zenészeinkre fordítani ezeket a plusz összegeket, mint esetleg a hivatásos együttesek, mivel nálunk nem állandó fizetésért, hanem szolgálatpénzért muzsikálnak a zenészek. Számukra kimenni egy vonósnégyessel játszani a parkba, egy kisebb együttessel templomi koncertet adni, vagy a köztereken ingyen zenélni, egyaránt szolgálatnak számítható. Regionális zenekarként nagyon sok kis faluba eljutunk, sok olyan helyszínre, ahol nincsenek megfelelő koncertkörülmények. Nekünk ez mindennapos, ez a dolgunk és ezt nem nagyon csinálja más. Ezért a többlettámogatást jól tudtuk használni, és ezek az összegek nagyon sokat jelentettek számunkra, hiszen minden forintot arra tudtunk fordítani, amire szánták: több fellépésre, a perifériára szorult vidékek élő, klasszikus zenei élményhez juttatására, intenzív kapcsolatra a fiatalabb közönséggel, infrastruktúránk fejlesztésére, hangszerparkunk karbantartására.
– Mit lehet tudni a folytatásról? A minisztériumi többlettámogatásra számíthatnak 2021-ben is?
– Nagyon reménykedünk. Évek óta csak a nem minősített zenekaroknak járó keretre pályázhatunk, ami fontos, hiszen az itt elnyerhető összeg sok esetben vetekszik az önkormányzattól kapott támogatással. Hangsúlyozom, hogy évi 6-8, maximum 10 millió forintról beszélünk, miközben tudjuk, hogy egy zenekar fenntartása és a koncertek mennyibe kerülnek…
A TAO-pótló támogatás szinte megduplázta az anyagi forrásainkat, s majdnem ugyanekkora segítséget jelentett a 2020-as, minisztériumi többlettámogatás is. Ezekből az összegekből már valóban előre lehet lépni, s ha ez a támogatási folyamat folytatódik, akkor biztonságos működés mellett erősödhetnek, fejlődhetnek a regionális zenekarok is. Nagyon várjuk, hogy 2021-ben hogyan alakul ez a pályázati rendszer. Bizalomra ad okot, hogy Vashegyi György az MMA és a Nemzeti Kulturális Tanács elnökeként a Szimfonikus Zenekarok Szövetsége közgyűlésén megerősítette, hogy a források 2021-re is rendelkezésre állnak, a rendszer pedig tovább finomodhat.
– Akkor a regionális zenekarok számára ez az új szisztéma sokkal nagyobb segítség, mint korábban a TAO.
– Így van. A jegyeladásból ugyanis egyik együttesünk sem tudott jelentősebb bevételeket szerezni, a TAO-pótló támogatás és a minisztériumi többlettámogatás azonban komoly segítséget jelentett mindannyiunknak. Evvel új pályára kerültek a zenekarok, így már valóban olyan összegekkel tudunk gazdálkodni, amely fedezi a költségeket. Egerben például a szezononként közel negyven koncertünket sose tudtuk eddig méltó feltételek mellett teljesíteni. Ezért is jelentett nagy érvágást, hogy egy ilyen jól induló évben – mint a 2020-as – egyszerre csak leállt minden. A regionális zenekarok számára mindez több szempontból is nagy nehézséget jelentett. Egyrészt nincsenek státuszban lévő zenészeink, így, ha nem próbálunk, nem játszunk, nem tudunk semmi juttatást adni. Másrészt a legtöbb társulat nem rendelkezik saját székházzal. Általában művelődési házakban, vagy valamilyen közművelődési intézményben próbálunk, s mivel ezeket kötelező volt bezárni, nem tudtunk semmit se tenni. Se gyakorolni, se felvételeket készíteni, még a hangszereinkhez hozzájutni sem, a lezárás hónapjaiban. Az egri társulat sem tudott ezért az utóbbi hónapokban dolgozni. Patthelyzetben vagyunk, mert a székházunknak tekintett intézménynek hivatalosan nem vagyunk dolgozói, így oda nem léphetünk be. Hiába próbáltuk meggyőzni az önkormányzatot, hogy mi is csak a munkánkat végeznénk betartva a járványügyi szabályokat, így sem jutottunk be. De úgy tudom, nem csak az egri zenekar került ilyen helyzetbe.
– Hogyan tudja ilyen körülmények között tartani a kapcsolatot a muzsikusokkal?
– Csak online kommunikálunk. Nekik is nagyon hiányzik a munka, de próbálják elfogadni a helyzetet. Sokan félnének is még az együttléttől, ami természetes. Amikor még lehetett dolgozni, akkor is tiszteletben tartottuk azt, ha valaki távol akart maradni a közös próbáktól. Szerencsére meg is úsztuk fertőzés nélkül.
– Mennyire hozza anyagilag nehéz helyzetbe a zenészeket, hogy teljesen megszűntek a fellépések?
– Minden szabadúszó zenésznek nagyon nehezek ezek a hónapok. Egerben mi is csak akkor fizetünk, hogyha teljesítenek valamilyen szolgálatot. De az most nincs… Ráadásul az eddig kiesett jövedelmet nem is tudjuk pótolni, hiszen nem oszthatunk jutalmakat, segélyeket. Ami még aggasztóbb, hogy az önkormányzatok ugyancsak forráshiánnyal küzdenek, ez pedig súlyosan érint minket is. Egerben a 2020-as esztendőben először húsz, majd harminc százalékkal csökkentették a zenekarunknak juttatott támogatást, így végül a 18 millió forint helyett csak 12 milliót kaptunk, miközben szinte mindent teljesítettünk, amit a közszolgáltatási szerződésben vállaltunk. Összesen két koncert maradt el, de így is elvonták a költségvetésünk egyharmadát. Továbbá, hivatkozva a helyzetre, nem újították meg a tavaly lejárt közszolgáltatási szerződésünket, ami elég drámai fordulat a jövőre nézve, hiszen a zenekar létjogosultságát, munkafeltételeit az ilyen megállapodások biztosítják. Ha ezek nincsenek megkötve, akkor az együttes létezése is megkérdőjelezhető, hiába kap máshonnan támogatásokat, s tekinthet vissza akár hat évtizedes múltra… Aggasztó ez a helyzet.
– Hogyan tervez így előre?
– Nem lehet tudni, meddig tart az az időszak, amikor nincs lehetőség koncertezésre. Nem tudjuk azt sem, csak bízunk benne, hogy a támogatásért vállalt feladatként az online koncertezést is elfogadja a minisztérium. El kellett felejtenünk az adventi, karácsonyi, újévi hangversenyeket, s kétséges, hogy mikor tudunk ismét dolgozni. Sok a szabadúszó zenész, akinek nincs semmilyen bevételi forrása. Aktív zenészként pedig hirtelen pályaváltásra sincs sok lehetőség. Tartok tőle, hogy lesznek együttesek, amelyek ezeket a hónapokat nem fogják túlélni, a művészek között pedig már most jócskán akadnak tragédiák. Nem lehet mindent online csinálni. Ez a műfaj nem működik közönség nélkül. Mindig, mindenkinek azt hirdetjük, hogy a klasszikus zenét az élő zene varázsa menti át, mert a személyes találkozásnak olyan ereje van, amit egy CD, vagy egy videó nem tud pótolni. Olyan rétegeket lehet megszólítani az élő zenével, amelyeket egyébként nem érnénk el. De ez most teljesen megszűnt. Mindez a műfaj halálát is jelentheti… Hiszen elveszíthetjük azt a közönséget, amely egy-egy zenekarhoz kötődik, mert tőlük kap élőzenei élményt, azért megy el a rendezvényeikre, mert ismeri, szereti a muzsikusokat, előadásaik fontos eseményt jelentenek a helyi közösség életében is. Ezért hallgatják az adott társulatot. A neten viszont – a hatalmas kínálatból – nem biztos, hogy őket fogja választani. Vannak ügyes kreatív ötletek, de ez igazán nem helyettesítheti az élő koncertet. Nem igazán hiszek a streamelt hangversenyek erejében. Aki nem hallhat élőben zenét, az nem is tudja igazán milyen is az. És ez a komolyabb műfajokra hatványozottan igaz. Ha nem lesznek élő koncertek, ez a műfaj nem fog élni…és nem lesz új közönsége.
– Van azért szezonterve?
– Persze. Nagy szükség is van rá, hiszen Egerben a Filharmónia idén nem indított bérletet, ami a váratlanságon túl azt jelenti, hogy zenekarunkra még nagyobb feladat és felelőség hárul. Rajtunk múlik, hogy mennyi klasszikus zene szól majd a megyeszékhelyen és környékén. Ráadásul ez a 25. évadom Egerben az együttes élén… Ezért, ahogy be lehet menni próbálni, attól a pillanattól kezdve dolgozni fogunk és sokféle formában koncertezünk is egyből. A szerződésekkel azonban még várok, hisz novemberben is két héttel a tervezett időpont előtt kellett lemondanom a teljesen rajtra kész Egri Kamaraopera Fesztivált … Sok mindent kell majd pótolnunk. Mindenesetre bízom a jövőben, ezért úgy tervezek, hogy lesz élet holnap is. Hiszem, hogy lesz dolgunk, és lesz kinek játszani.
– Ebben a nehéz helyzetben elnökként miként tudja segíteni a többi regionális zenekart?
– Igyekszünk megosztani tapasztalatainkat, aktuális problémáinkat. Online, de megtartottuk a Regionális Zenekarok Szövetségének közgyűlését is, ahol az aktuális helyzetről, tennivalókról is egyeztettünk. Nagyon örülök, hogy ennek nyomán elkészült közös honlapunk: regionaliszenekarok.hu. Itt nemcsak a szövetségről, hanem minden tagzenekarunkról külön is olvashat az érdeklődő, képeket, koncertrészleteket aktualitásokat láthat-hallhat és megismerheti valamelyest ezeket a társulatokat, amelyek, ha nem játszanak, akkor az ország nagy része nem jut élőzenéhez!
R. Zs.
