Társadalmi távolságtartás a zenekaroknál

0
319

A cím már önmagában nonszensz. De hiába, ha a hátunk mögött orvul belopakodó koronavírus pandémia miatt éppen a leginkább „társas” együttműködést igénylő munkavégzés szereplőit parancsolták le elsőként a színpadról és vélhetően ők lesznek a legutolsók, akik visszatérhetnek oda. Olyan kollégák is vannak – mindenekelőtt a szabadúszók és a szórakoztatóipar művelői – akik a váratlanul rájuk törő kényszerpihenő miatt, legtöbbször megélhetési okokból, átmeneti időre más ágazatokban próbálnak munkát találni. Szerencsésebb kollégáikkal együtt ők is azon vannak, hogy mielőbb visszatérjenek eredeti hivatásukhoz. Következésképpen mindenki azon töri a fejét, hogy milyen egészségügyi óvintézkedések mellett tudna a járványveszély ellenére ismét munkába állni. Az alábbi körképben néhány megoldási kísérletet mutatunk be a legjelentősebb európai zenekarok és koncerttermek gyakorlatából.

A berlini Charité tudósai hét fővárosi zenekar felkérésére 13 oldalas tanulmányt készítettek a távolságtartásra vonatkozó ajánlásokkal, a közeljövőre terezett próbákra és előadásokra vonatkozóan. Megállapították, hogy bizonyos feltételek megléte mellett a zenekarok talán ismét összeülhetnek. A javaslatok a Berlini Filharmonikusok, a Német Szimfonikus Zenekar (DSO), a Konzerthaus Zeneakara, a Német Opera és a Komische Oper, a Rádió Szimfonikus Zenekara és a Berlini Staatskapelle felkérésére készültek.

A hangszercsoportokra lebontott ajánlások a következők:
• a vonósok között 1.5 m-es távolságot kell tartani,
• a fafúvósok székei egymástól 2 m távolságra legyenek, a hangszereket egyszer használatos, eldobható vagy mosható kendővel kell tisztítani, illetve mentesíteni a pára- és nyállecsapódástól, míg a rézfúvósoknak további plexivédelmet javasoltak,
• az ütőhangszeresek székeit egymástól 1.5 m-re kell elhelyezni és kerülni kell a hangszerek és eszközök, mint pl. a verők közös használatát,
• a hárfákat és a billenytűs hangszereket elkülönítve, 1.5 m-es távolságra, kell elhelyezni,

a karmester a próbák alatt legalább 2 m-re, a koncerten pedig 1,5 m-re legyen a muzsikusoktól.
Általános megelőző intézkedések:
• a tünetek ellenőrzése: napi önvizsgálat a Covid-19 fertőzésre utaló klinikai tünetek meglétére vonatkozóan: láz, köhögés, orrfolyás, torokfájás, légzési nehézség, fejfájás, ízületi fájdalmak, emésztőszervi panaszok, gyengeség, szaglás és ízlelés hiánya. Amennyiben egy vagy több tünetet tapasztal magán a zenekari művész, akkor otthon kell maradnia és értesítenie kell az orvost a SARS-CoV-2 teszt elvégzése érdekében.
• a munkaadó a Covid-19 járvány tekintetében a Robert Koch Intézet által megadott kritériumok alapján magas kockázatba sorolt (munkavállalók számára felmentést ad a foglalkozásegészség keretében. Amennyiben szeretnék, akkor az idősebb munkavállalók továbbra is részt vehetnek a munkában.
• a kézfertőtlenítést és a zsebkendőbe való köhögést-tüsszentést be kell tartani. Legalább a munkahelyre való érkezéskor és távozáskor fertőtleníteni kell a kezet.
• legalább 1.5 m fizikai távolságot kell tartani a munkavállalókkal történő szokásos érintkezéskor. A szájmaszkokat a hangversenytermen kívül az öltözőkben kell őrizni, a színpadon használatuk már nem kötelező.
• az öltözők, gyakorlók és mosdók szokásos takarítása,

a légkondicionálók csak az előírt német szabvány szerint működhetnek. Alternatív megoldásként rendszeres szellőztetés javasolt.

A tanulmány ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az alkalmazás során figyelembe kell venni a további járványügyi tapasztalatokat és az új kutatási eredményeket. Ugyanakkor rámutat arra is, hogy a közönség védelme érdekében hozott biztonsági intézkedéseket külön kell kidolgozni.

Stefan Willich professzor a Charité Társadalmi Egészség-, Járványügyi, és Egészség- gazdaságtani igazgatója elmondta, hogy „a tanulmány fontos alapot teremt a zenekari próbák és koncertek megrendezéséhez. Mindazonáltal, kezdetben a megvalósításnak összhangban kell lennie az egyértelmű megelőző intézkedésekkel, beleértve az 1.5 m-es távolságot a vonósok és a 2 m-es távolságot a fafúvósok számára.”

Néhány héttel a berlini zenekarok után a Bécsi Filharmonikusok is megrendeltek egy kutatást, ami a zenekari muzsikusok lélegzetét vizsgálta játék közben. A bécsieknél a vonósjátékosok légzését vizsgálták a kutatás részeként. A Bécsi Filharmonikus Zenekar közzétette a kutatás eredményét, ami arra irányult, hogy hangszerjáték közben a muzsikusok lélegzete milyen messzire jut. A vizsgálat nyilvánvalóvá tette, hogy szemben bizonyos elméletekkel, nincs nagyobb rizikója a Covid-19 terjedésének a hangszerjáték során.

A kutatás, amire május elején került sor, a zenekar tagjainak közreműködésével valósult meg. Mindegyik játékos orrába aerosolos eszközt helyeztek, amin keresztül finom keveréket juttattak a tüdejükbe. Ezt követően fekete vászon elé ültették őket, homlokukon nagyon erős világítással és játék közben lefényképezték. Ez a módszer lehetővé tette, hogy megfigyeljék milyen messzire jut el a kilélegzett pára a levegőben.
Az eredmények azt mutatták, hogy a vonósok esetében nem volt különbség abban a tekintetben, hogy a lélegzet milyen messze jutott el a játék közben, illetve a nyugalmi helyzetben történő kilégzésnél. Az apró cseppek legfeljebb 50 cm távolságra jutottak el. A réz- és fafúvós játékosoknál a légzéstechnikától függetlenül a száj közelében figyeltek meg párafelhőket, míg a hangszernyílások környékén nem lehetett jelentősebb mennyiségű párafelhőt felfedezni. Egyetlen kivételt a fuvola jelentett, ahol a cseppek a játékostól mintegy 80 cm-re is eljutottak, ami azonban még mindig a fizikai távolságtartás megengedett legkisebb határán belül maradt.

A vizsgálat arra a konklúzióra jutott, hogy a zenekarban együtt muzsikáló zenekari tagok nincsenek jobban veszélyeztetve, amennyiben betartják az egymástól való legalább egy méteres távolságot. Daniel Froschauer hegedűművész, a Bécsi Filharmonikusok elnöke úgy nyilatkozott, hogy a legmagasabb színvonalat tudják nyújtani, ha ésszerű körülmények között játszhatnak, hogy mind zeneileg, mind művészileg a szokásos módon működhessenek, a zenekari hangzás homogenitásának és minőségének garantálása érdekében. Június 11-ig Ausztriában 16.936 koronavírus-megbetegedést regisztráltak és 674 haláleset fordult elő. Ezért május végétől ismét rendezhetnek hangversenyeket, legfeljebb 100 főnyi közönség előtt. Július elsejétől ez a szám 250-re emelkedik, augusztus 1-jétől pedig 500 személyes koncerteket tartanak majd.
Eközben azonban a többi osztrák zenekar sem maradt tétlen. Közülük nyolcan levéllel fordultak az osztrák kulturális államtitkárhoz, hogy miként lehetne a járványveszély idején ismét koncerteket tartani.

A nyolc zenekar igazgatója nyílt levélben szólította fel az osztrák kormányt is a hangversenytermi előadások megtartására. Levelükben azzal érveltek, hogy a hangversenyek nem csak gazdasági szempontból fontosak, hanem „társadalmi-egészségügyi tekintetben is rendkívül nagy jelentőségük van.”

Az osztrák kulturális államtitkárhoz, Ulrike Lunacekhez intézett levél leszögezi, hogy ha a kiskereskedelem és az oktatási intézmények már újra megnyithatták kapuikat, akkor a kulturális szervezeteket is azonos elbánásban kell részesíteni. Rámutat, hogy március óta semmilyen kulturális eseményt nem engedélyeztek, és hogy a művészet és a kultúra – de különösképpen a zene – hozzájárul az emberek egészségének jobbá tételéhez. Nem utolsósorban pedig maguknak a muzsikusoknak is lehetővé kell tenni, hogy gyakorolhassák hivatásukat, saját egészségük megőrzése érdekében.
A levélhez mellékelt dokumentum részletezi azokat az intézkedéseket, amelyeket a zenekarok terveznek bevezetni annak érdekében, hogy visszatérhessenek a színpadra. Ez garantálja, hogy kizárólag teljesen egészséges muzsikusok és munkatársak vegyék fel ismét a munkát, a magas kockázatba tartozó munkavállalók teljes mentesítése mellett. A művészek egészségi állapotát napotna ellenőriznék, és aki koronavírusra utaló tüneteket mutat, annak megtiltanák az épületbe való belépést. Valamennyi zenekari művésznek meg kell tartania a legalább egy méteres távolságot, a fafúvósokat pedig plexifallal választanák el. Az olyan hangszereket, mint például a timpani csak egyetlen játékos használhatná. A színpadon kívül kötelező lenne a védőmaszk viselése. Rendkívüli takarítási időket iktatnának be, fertőtlenítéssel és gyakori szellőztetéssel egybekötve.
A levelet a linzi Bruckner Zenekar, a grazi Filharmonikus Zenekar, a Karintiai Szimfonikus Zenekar, a salzburgi Mozarteum Zenekara, az ORF Szimfonikus Zenekara, az innsbrucki Tiroli Szimfonikus Zenekar, az alsó-ausztriai Tonkünstler Zenekar, valamint a Bécsi Szimfonikus Zenekar vezetői írták alá.

A kulturális államtitkártól azt várják, hogy bemutasson egy tervezetet arra vonatkozóan, hogy a kulturális eseményeket milyen menetrend szerint rendeznék meg júliusban és augusztusban. Az államtitkár asszony mindezt a Covid-19 járvány terjedésének alacsony számaitól tette függővé.

A Bécsi Filharmonikus Zenekar júniustól azonban már ismételten élő hangversenyeket rendez, éppen annak a maga az együttes által megrendelt vizsgálatnak köszönhetően, ami igazolta, hogy a közös muzsikálás nem jelent fokozott kockázatot az előadóművészekre. A Musikverein kapuját a közönség védelmében természetesen a társadalmi távolságtartás új szabályainak megfelelően csökkentett számú közönség előtt nyitják meg.

A júniusban rendezendő hangversenyek műsorát „Ismét játszunk” szlogennel a Filharmonikusok honlapján tették közzé a következő üdvözlő szöveg kíséretében: „Nagy örömünkre szolgál, hogy hosszú szünet után fokozatosan ismét folytathatjuk koncertező tevékenységünket a Musikvereinben kislétszámú közönség előtt rendezett egyéni hangversenyekkel. A hivatalos előírások miatt a férőhelyek száma rendkívül korlátozott, épp ezért nincs nyilvános jegyértékesítés. Alacsony számú kontingens áll a családtagok és azon támogatóink rendelkezésére, akik mellettünk álltak a válság idején. Szíves megértésüket kérjük és mindent megteszünk annak érdekében, hogy minél szélesebb közönséghez eljussunk a közvetítések és streaming révén. Reméljük, hogy ismét találkozhatunk Önökkel, amikor októberben elkezdődnek bérletes hangversenyeink!”
Ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet honlapjukon, hogy a júniusi program teljesen eltér az erre a szezonra eredetileg tervezett, és a járvány miatt lemondott műsortól, ezért az azokra előre megváltott jegyek és bérletek a most meghirdetett koncertekre nem érvényesek. A koncerteket az Aranyteremben és a kisebb befogadóképességű Üvegteremben egyaránt 100-100 fő számára rendezik meg, kizárólag internetes elővétel mellett. A közönség számára az épületbe való belépéskor kötelező a maszk viselése, amit csak a kijelölt ülőhely elfoglalását követően lehet levenni. A hangversenyek 50-70 percig tartanak, szünet közbeiktatása nélkül, annak érdekében, hogy elkerüljék a közösségi terekben való tömörülést. Az egyes ülőhelyek között szabad helyek lesznek, és szervezési okokból az egy háztartásban élők sem ülhetnek közvetlenül egymás mellé.

Az első koronavírusos koncertet a bécsiek június 5-én tartották Daniel Barenboim zongoraművészi és karmesteri közreműködésével, aki Mozart K. 595-ös jegyzékszámú B-dúr zongoraversenyét adta elő Beethoven V. szimfóniájának társaságában. A júniusi egyéni hangversenyek során fellép a Musikvereinben többek között Riccardo Muti, és Franz Welser-Möst egy-egy Schubert- és Josef, Johann, illetve Richard Strauss-programmal, a Bécsi Szimfonius Zenekar Philippe Jordan és Manfred Honeck vezényletével, valamint szólóestekre és kamarakoncertekre is sor kerül Julian Rachlin, Daniel Barenboim, Rudolf Buchbinder, az Artis Quartet, az Alban Berg Együttes és az Altenberg Trió részvételével.
A járványtól leginkább sújtott Olaszországban is újraindul júnus 15-től a hangversenyélet, magától értetődően rendkívül körültekintő biztonsági intézkedések mellett. Az olasz kormány bejelentette, hogy június 15-től ismét engedélyezik a hangversenyek és színházi előadások megtartását zárt és szabad térben egyaránt, amennyiben a rendezők egy sor intézkedést foganatosítanak a közegészség megóvása érdekében. Ezek közé az intézkedések közé tartozik, hogy valamennyi helyet elővételben kell értékesíteni, és két ülőhely között legalább egy méter távolságot kell tartani, a közreműködőket is beleértve. A beltéri előadásokon legfeljebb 200 néző vehet részt, míg a szabadtéri rendezvényekre akár 1000 férőhelyet is értékesíthetnek. Az egyes tartományok vezetősége azonban eltérhet ettől, a tartomány járványügyi statisztikai adatainak figyelembe vételével. Maszk viselése mindenki számára kötelező, és csak 37.5 °C alatti hőmérséklettel lehet belépni a helyszínre. A közönséggel közvetlenül érintkező személyzetet pedig megfelelő védőruházattal kell ellátni. Az olasz kormány ezen túlmenően számos további megelőző intézkedésről rendelkezett, beleértve a fertőtlenítést és a szellőztetést, a közönség mozgását a közösségi terekben, a jegypénztáraktól kezdve a folyosón át a büféig. Valamennyi területet folyamatosan takarítani és fertőtleníteni kell, továbbá információs táblákat, videóüzeneteket és hirdetésket kell kihelyezni amelyek révén tájékoztatják a közönséget a biztonsági intézkedésekről és a megelőzés fontosságáról.

Az első olyan komolyzenei fesztivál Olaszországban, amelyen a járvány kitörése óta ismét nyilvános koncerteket rendeznek, a Ricardo Muti nevével fémjelzett Ravennai Fesztivál lesz.
A sorban 31. Ravennai Fesztiválon június 21. és július 30. között mintegy 40 rendezvényre kerül sor. A nyitóhangversenyt Riccardo Muti vezényli, akárcsak 30 ével ezelőtt, szinte napra pontosan a legelső hangversennyel megegyezően, ugyanazon a helyszínen, a 15. századi Rocca Brancaleone erődítményben, a Luigi Cherubini Ifjúsági Zenekar és Rosa Feola Rosa Feola közreműködésével.

Mivel a fiatal művészek – akiknek megélhetését nagyon súlyosan érintette a válság -, voltak a világjárvány egyik leghátrányosabban érintett áldozatai, ezért az ő megsegítésükre döntöttek úgy a fesztivál szervezői, hogy elsősorban nekik kínálnak fellépési lehetőséget. Ennek következtében a 2004-ben Riccardo Muti által alapított Luigi Cherubini lfjúsági zenekar, ami a 30 év alatti hivatásos olasz muzsikusoknak kíván tapasztalatszerzési lehetőséget teremteni, öt különböző programban működik közre ezen a nyáron.
Az előadásokat természetesen a kormány megelőző intézkedéseit és a társadalmi távolságtartás előírásait szigorúan betartva rendezik meg. A közönség mind a 250 tagjának kötelező lesz maszkot viselnie, és egyenkénti beléptetésre kerül sor. Már most készülnek azonban a 2021. évi Ravennai Fesztiválra, amit az észak-olasz város leghíresebb tiszteletbeli polgára, Dante Alighieri jegyében tartanak meg, halálának 700. évfordulóján.

Miközben Európa hangversenytermeiben és szabadtéri fesztiváljain lassan újra indul az élet, a londoni Southbank Centre, az Egyesült Királyság legnagyobb művészeti és kulturális szervezete, ami nyolc zenekarnak ad otthont, a 2020-2021 pénzügyi évben a legjobb forgatókönyv esetén is legkevesebb ötmillió font értékű veszteséggel számol, valamint arra figyelmeztet, hogy egészen 2021 áprilisáig szüneteltetheti működését, amennyiben nem kap további támogatást a kormánytól, tekintve, hogy szeptemberre feléli valamennyi tartalékát. A Southbank Centre bevételeinek mintegy 37%-át adja származik támogatásból. A maradék a jegybevételből, a bár, kávézó és étterem jövedelméből, valamint konferenciák és más rendezvények bevételéből tevődik össze. Mivel a járványügyi intézkedések megkövetelik a társadalmi távolságtartást, ezért csak kislétszámú rendezvényeket tarthatnának, aminek következtében a veszteségük akár a 11 millió fontot is elérheti, amennyiben nem a normál üzemmódban működnek. Ezért a központ vezetői úgy gondolják, hogy a várható veszteség csökkentése érdekében szükséges lenne a működés szüneteltetése. Gillian Moore, a Southbank Centre zenei igazgatója úgy nyilatkozott a The Guardian című lapnak, hogy „dolgozunk a muzsikusok biztonságán, mint például hogy milyen távolságra legyen elhelyezve a harang a harsonától, hogy ne járjon kockázattal. A Royal Festival Hall befogadóképessége 2700 fő de a társadalmi távolságtartásnak való megfeleléssel, csak kevesebb, mint 800 főt fogadhatnánk. Az ebből fakadó veszteség horribilis.”

Hamburg néhány éve megnyílt csodálatos koncertpalotája, a koronavírus miatt március közepe óta szintén zárva tartó Elbphilharmonie, szeptembertől tervezi a koncertek megrendezését, egy olyan „Book now, pay later” jegyértékesítési rendszerben, amely szerint az előre „megvásárolt” jegyeket csak később kell kifizetni. Május 25-től ugyan részlegesen megkezdte működését, és a jegyek is lefoglalhatók május 26. óta, de ezeket csak akkor kell kifizetni, ha legkésőbb hat héttel a koncert dátuma előtt bizonyossá válik, hogy a hangverseny valóban megrendezésre kerül. Közel hat hónap szünet után az első koncerten a Pittsburghi Szimfonikus Zenekar lép majd fel, Manfred Honeck vezényletével, valamint Anne-Sophie Mutter közreműködésével, Beethoven születésének 250. évfordulója tiszteletére. Az NDR Elbphilharmonie Zenekar (Északnémet Rádiózenekar) zeneigazgatója, Alan Gilbert és Leonidas Kavakos hegedűművész közreműködésével Sztravinszkij „Concerto in Re” című művét adja elő, a 2021 áprilisára tervezett „Sztravinszkij Hamburgban” címmel rendezendő fesztivál mintegy előzeteseként. A Sztravinszkij tiszteletére rendezett fesztivál mellett a jövő évadra olyan további kiemelt hegedűs eseményeket is terveznek, mint Patricia Kopatchinskaja hatnapos vendégszereplése.

(összeállította: Kaizinger Rita)