„Egy várost közösséggé a kultúra és a sport tud formálni”
Székesfehérvár Önkormányzata és az Alba Regia Szimfonikus Zenekar „közös hangja”
Forgács Ildikó
A vidéki szimfonikus zenekarokkal foglalkozó írásaink sorában ezúttal nem egy művészeti vezetőt vagy ügyvezető igazgatót kerestünk meg kérdéseinkkel, hanem Cser-Palkovics Andrást, Székesfehérvár polgármesterét, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar fenntartóját. Szó esett a zenekar rendelkezésére álló források összetételéről, mecenatúráról, az önkormányzat felelősségvállalásáról – a kulturális intézmények zavartalan munkájának biztosítása és a lakosság számára létfontosságú közösségépítés terén egyaránt. A beszélgetés végén pedig fény derült az ARSO és a polgármesteri hivatal együttműködésének egy egészen különleges részletére is.
Május végén az ARSO 238 millió forintot kapott a kulturális kormányzattól, amelyet Ön közösségi oldalán „nagyon komoly támogatásnak” nevezett. A zenekar költségvetésének mekkora részét teremti elő fenntartóként az önkormányzat, és milyen arányban tudnak egyéb forrásokat is igénybe venni?
– A közös hang – ezzel a mottóval hirdette meg 2025/2026-os évadát az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, és szimbolikusan – azt hiszem – ez a legfőbb üzenete annak a több éve tartó építkezésnek is, amelyet Székesfehérvár Önkormányzata a Zenekarral közösen megvalósít. Ebben a folyamatban meghatározó jelentősége van az önálló szimfonikus zenekar 2015-ös megalapításának, a kiemelt minősítésű zeneművészeti szervezet cím 2020-as elnyerésének és annak is, hogy a Magyar Állam évek óta segíti a székesfehérvári komolyzenei élet fejlődését a zenekarnak nyújtott támogatással.
A legutóbb elnyert 238 millió forintos összeget tényleg nagyon komoly támogatásnak nevezhetjük, amelyért ezen a fórumon is köszönetet mondok. Egyrészt a nagyságrend, másrészt a kiszámíthatóságot és hosszú távú fejlődést biztosító támogatási rendszer is fontos lépés a kulturális kormányzat részéről. 2025-ben az Alba Regia Szimfonikus Zenekar összköltségvetése meghaladja a nyolcszázmillió forintot. Ebben benne van az állami támogatás, valamint a Székesfehérvár Önkormányzata által biztosított saját forrás is, amelyet egyéb pályázati támogatás és a jegyeladásokból keletkezett bevételek tesznek teljessé.
Magánszemélyek, vállalatok hozzájárulnak-e a zenekar működéséhez? Tud-e egy zenekar Székesfehérváron szponzort találni, illetve látja-e Ön esélyét – esetleg konkrét jeleit – annak, hogy komoly mecénások jelennének meg a város zenei/művészeti életében?
– Az élet számos területén tapasztalható, hogy a mecenatúra rendszere újjáéled. Örömmel mondhatom, hogy Székesfehérvár ebből a szempontból is példamutató közösség. Országosan egyedülállóan hívtuk életre a KÉPES (Közösségi Értékteremtő) Programot, ahol a fehérvári cégek és az Önkormányzat együttműködésében esztendőről-esztendőre oktatási-nevelési intézményekben végzünk felújításokat, illetve okostantermek készülnek. Emellett a kulturális életben is jelen vannak a támogatók, akik egy-egy intézmény vagy egy-egy program mellé állva segítik a megvalósítást. Ez anyagi ráfordítást, illetve a társadalmi felelősségvállalás jegyében egyéb támogatásokat is jelenthet. A Vörösmarty Színházban több évtizedes múltja van a „bársonyszékes” programnak, ami azt jelenti, hogy a tagok a piacinál jóval magasabb áron vásárolnak „helyet”, és immár külön előadásnapot töltenek meg a támogatók.
Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar esetében is vannak helyi intézmények – például az Egyházmegyei Múzeum –, amelyekkel együttműködő partnerként dolgoznak, illetve olyan helyi vállalkozások, cégek is, amelyek a Zenekar köré szerveződött Támogatói körként akár az általuk nyújtott szolgáltatásokkal, akár anyagi lehetőségeikhez mérten pénzbeli támogatással segítik a szakmai munkát. És akkor legyen ez most a reklám helye: természetesen bármennyi segítség elkél, tehát mindenkit örömmel fogadunk, aki szeretné támogatni a zenekarunk magas színvonalú szakmai munkáját!
Popa Gergely, a szombathelyi Savaria Szimfonikus Zenekar új igazgatója egy korábbi interjúnkban úgy fogalmazott, hogy egy társulat anyagi helyzete szempontjából „kulcsfontosságú a fenntartók érdekeltebbé tétele”. Mit nyújthat egy város „saját” szimfonikus zenekara a lakosságnak, mivel segítheti, támogathatja a várost? Melyek azok a Székesfehérvárhoz köthető jubileumok, ünnepségek, ahol feltétlenül számítanak a zenekar közreműködésére?
– A zene minden életkorban és élethelyzetben szerves része a mindennapjainknak. Én a technikai lehetőségek fejlődése közepette is hiszek a személyes részvétellel zajló, élő zenehallgatás varázsában – ezt semmi nem válthatja ki. Szerencsére nem vagyok ezzel egyedül, amit a Zenekar legtöbbször telt házas hangversenyeinek és programjainak sora is bizonyít.
Meggyőződésem, hogy egy várost közösséggé a kultúra és a sport tud formálni. Székesfehérvár nemcsak egy lakhely vagy munkahely a fehérváriak számára, mi nagyon fontosnak tartjuk a közösség erejét és a közösségépítést. Hogy a fehérváriak – és az agglomerációban élők – igazi, számukra a teljes és minőségi élet lehetőségét nyújtó otthonnak érezzék városunkat, ahhoz nagyon sok mindennek kell teljesülnie.
Önkormányzatunk azon felül, hogy ellátja kötelező feladatait – azaz „üzemelteti” a várost a közszolgáltatásokkal és működteti az intézményeit – nagyon sok egyéb vállalást is tesz, lehetőséget adva az itt élőknek arra, hogy színházba vagy komolyzenei koncertekre járjanak, hogy szabadidejükben a városi parkokban sportoljanak, hogy kiállításokon vegyenek részt, illetve hogy augusztusban a Székesfehérvári Királyi Napokon, ezen az összművészeti fesztiválon is kikapcsolódjanak, megtapasztalják az egy közösséghez tartozás örömét.
Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar Székesfehérvár életének szerves részévé vált. Azt hiszem, országosan is példaértékűek saját bérletsorozataik, ahol a legifjabb korosztályoktól (PartiTúra) kezdve mindenkit megszólítanak koncertjeikkel. Ezenkívül szervezői a zene világnapján tartott fehérvári programnak, megteremtették a fehérvári újévi koncertek hagyományát és részesei a város szinte valamennyi ünnepének. Amellett, hogy a Zenekarnak van saját otthona – amely éppen most újult meg –, több helyszínen is szerveznek koncerteket, bevonva a fehérvári intézményeket és templomokat is. Az idei esztendőben például augusztus 20-án egy széleskörű szakmai összefogás eredményeként a Hunyadi László opera koncertszerű előadását láthatja a közönség Dobszay Péter vezényletével, Szikora János rendezésében. Mindezt sok ezer ember előtt, egy szabadtéri színpadon, Szent István városában, Szent István ünnepén…
A Zenekar nagyon minőségi és egyben izgalmas évadtervet állított össze az előttünk álló időszakra is. Nagyon jól kiegészítik egymást bérleteik, amelyben minden korosztályt megszólítanak és a komolyzene minden „színét, mélységét és könnyedségét” is megmutatják előadásaik során – merthogy azt sosem szabad felednünk, hogy a komolyzene nemcsak klasszikus, hanem kortárs darabokat, szerzőket és élményeket is jelent! Emellett kiemelném azt a kísérletező kedvet, amellyel műfajilag is kinyitják a kaput a zene iránt érdeklődőknek. Azaz nemcsak egy koncertre lehet hozzájuk csatlakozni, hanem a „Kérdezd a zeneszerzőt…” keretében kötetlenül beszélgetve is megismerhetnek műveket és alkotókat a fehérváriak – a támogatói körre visszatérve itt azt emelném ki, hogy ez a sorozat az Artisjus – Magyar Szerzői Jogvédő Iroda támogatásával folytatódhat. A legbeszédesebb nézői üzenet pedig az, hogy a 2025/2026-os új évadban éppen a közönség kérésének és igényének eleget téve térnek vissza a bérletes struktúrára!
Az Alba Regia Zenekar rendkívül gazdag előző évada, a teltházas koncertek, gálák, illetve az is, hogy az új évadban – ahogy említette – visszatérnek a bérletes sorozatok, mind arról tanúskodnak, hogy az együttes stabil hallgatósággal számolhat Székesfehérváron. Ezek szerint a félórányira fekvő főváros művészeti intézményei nem tudják „elszipkázni” a hűséges helyi közönséget? És ha már az elszívó erőnél tartunk, hogyan tudják ellensúlyozni Budapestet a művészek rendelkezésére álló szakmai, kereseti és lakáslehetőségek terén?
– Erre legszakavatottabban talán Ruff Tamás igazgató úr tudna válaszolni. Ami biztos: a közönség figyelméért mindig meg kell dolgozni, sőt, a bérletesek megtartása talán még inkább összetett – és fontos! – feladat. Én úgy látom, hogy ezzel a Zenekar vezetése is tisztában van, és saját szakmai igényességük mellett ez is további motivációt jelent a folyamatos megújulás, a színvonalas hangversenyek, a minél sokszínűbb évadprogram összeállításában. Ez alapján mondhatom, hogy szerencsére megvan a komolyzene közönsége városunkban, sőt talán egyre inkább vonzanak ezek a koncertek máshonnan hozzánk érkező hallgatóságot is.
Székesfehérvár szerencsés helyzetben van, hiszen mind a Hermann László Zeneiskola, mind a Helyőrségi Zenekar jó szakmai bázis, ahonnan hagyományosan művészek érkeztek és érkeznek az Alba Regia Szimfonikus Zenekarba akár tagként, akár vendégmuzsikusként, de – ahogy értesültem – az időszakonként meghirdetett próbajátékokra is mindig van érdeklődés, tehát időről-időre „igazolunk” nem fehérvári zenészeket, sőt – érdekességképpen – már két japán muzsikus is dolgozott örömmel a Zenekarnál. Ami a keresetet, illetve a lakhatást illeti, mindig arra törekszünk igazgató úrral egyeztetve, hogy a lehetőségekhez mérten megoldjuk a felmerülő kérdéseket. Székesfehérvár Önkormányzata kiemelten fontosnak tartja, hogy az intézményeiben foglalkoztatottak mindig megkapják nemcsak a jogszabályban rögzített juttatásokat, hanem volt olyan év, amikor a város maga biztosított keresetkiegészítés formájában pluszt, vagy éppen a cafeteria-rendszerével is támogatta a munkavállalókat.
Büszke vagyok arra, hogy mind a szakmai vezetés, mind a zenekari tagok számára fontos a minőség és a megújulás, így a bérletes sorozatok, illetve az azon felül szervezett előadások során is számos vendég érkezik, akár karmesterként, akár szólistaként, akár muzsikusként. Ez pedig igazi zenei csemegét jelent mindig a hallgatóságnak is!
Polgármester úrnak van-e kedvence a zenekar repertoárján szereplő művek között?
– Rengeteg szép zenei élményem van, hiszen rendszeres résztvevője vagyok az Alba Regia Szimfonikus Zenekar előadásainak. Ha mindenképpen szeretnék valami személyeset kiemelni, akkor nem egy mű lenne az, hanem egy számomra először meghökkentőnek tűnt felkérés. A Zenekar korábbi igazgatója, ifj. Major István kért fel arra, hogy a Vörösmarty Színházban rendezett Újévi koncerten Székesfehérvár polgármestereként a nyitányban én vezényeljem a Zenekart. Ez mindössze néhány taktust jelent csak, majd átadom a helyet az igazi karmesternek. Az, hogy aktívan részese lehetek a megszülető előadásnak, mindig egy máshoz nem fogható, meghatározó élményt jelent. Mára már elhagyni sem tudjuk ezt a „fellépést”, hiszen azóta egy kedves, szép fehérvári hagyománnyá vált.
