„Most az a feladatunk, hogy az újranyitást támogassuk, a kulturális turizmust fellendítsük a Bartókra és Lisztre fókuszáló fesztiváljainkkal”
A MÁV Szimfonikusok koncertjén fogad először közönséget június 24-én a Müpa. Idén nem hirdetnek bérleteket, az elmaradt koncertek pótlására ritkán van lehetőség, a zenekarokkal egyéni egyeztetések zajlanak. Mivel a Müpa a hazai zenekarok egyik legfontosabb játszóhelye, a jövő évad legfontosabb eseményeiről és a tervezett nyitás lehetséges forgatókönyvéről is kérdeztük Káel Csaba vezérigazgatót.
A Müpa az egyik legfontosabb játszóhelye a hazai zenekaroknak, így az egész koncertéletet meghatározza, hogy mikor és milyen feltételekkel nyit ki a közönség felé. Hogyan tervezik a nyitást, és milyen elképzelések vannak arra nézve, hogy a zenekarok vissza tudjanak térni a Müpa színpadára?
A Budapesti Wagner-napok idén még online valósult meg, ingyenes közvetítések formájában, itt debütált a nagyközönség előtt a 2019-es Ring-felvételünk, ami DVD formátumban is elérhető, de voltak live-stream közvetítéseink is, amelynek kedvéért a világ legkiválóbb Wagner-szólistái jöttek el Budapestre. Június 24-én tartjuk az első közönség előtt zajló koncertet a MÁV Szimfonikusokkal és július 5-ig további klasszikus zenei, és jazzkoncertekkel, valamint újcirkusz produkciókkal várjuk a közönséget. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy a legendás karmester, maestro Zubin Mehta augusztus 15-én a a Maggio Musicale Fiorentino Zenekarával újra ellátogat hozzánk. Ez a mostani nyári nyitás a jogszabályoknak megfelelően védettségi kártyával, valamint kihagyott nézőtéri helyekkel történik majd, ugyanis készítettünk egy felmérést a nézőink körében, és világosan kiderült, hogy a közönségünk biztonságérzetét az erősíti, ha fokozatos a nyitás, a nyári időszakban például még kötelező lesz a maszkviselés a Müpa tereiben. Reméljük, az új évad már nem ilyen szigorú feltételek mellett indul majd, de az elmúlt időszak megtanított minket arra, hogy mindig több párhuzamos forgatókönyvvel készüljünk.
Ha teljes nyitás lesz, visszaáll a réGi metódus a bérletrendszerekkel, fesztiválokkal, tematikus hangversenyekkel?
Idén nem hirdetünk bérleteket, tulajdonképpen azonnal „bérletbontással” kezdjük az értékesítést. A tematikus hangversenyeinket és a saját fesztiváljainkat megtartjuk, egy JazzTime fesztivállal kezdünk augusztusban, amit aztán az Európai Hidak fesztivál, és utána az első Liszt-ünnep követ. A Bartók Tavasz izgalmas tapasztalat volt, hiszen online zajlott, a külföldi sztáregyüttesek nem tudtak idejönni, őket a saját városaikból, hangversenytermeikből stremaeltük, például a Scala zenekarát Milánói Scalából, a Royal Philharmonic Orchestrát a Royal Albert Hallból.
Mi a helyzet az elmaradt, nagyobb szabású koncertek pótlásával?
Erre nehéz a válasz. Évekre előre tervezünk a komolyzenében, gyakorlatilag folyamatosan megyünk tovább a tervezett programmal, pótlásra ritkábban van lehetőség.
És mit tehetnek azok a zenekarok, amelyek az elmaradt koncertjeik egy részét szeretnék újra műsorra tűzni?
A Müpa 100 százalékos kihasználtsággal fut, minden zenekarral egyedi egyeztetés zajlik, ugyanakkor a pótlás a fent említettek miatt nem könnyű, sok esetben azzal a programmal haladunk, amit a következő évadra tervezett az együttes.
A Müpa már a pandémia előtt is élen járt a streamben, feltélezem, hogy a kényszerhelyzet további fejlesztéseket és tapasztalatokat szült. Mik a terveik ezzel a rendszerrel?
A Müpa továbbra is az élő koncertek mellett elkötelezett, nem kérdés, hogy ez prioritást élvez. Ugyanakkor szinte a kezdetek óta kiváló minőségben, saját stúdióval rögzítjük az előadásokat, hatalmas tudás halmozódott fel, így gondolkozunk egy olyan rendszerben, amely ezt a nagy tapasztalatot a stream terén a jövőben is kamatoztatja. Már a pandémia előtt is felmerült a nagy érdeklődésre számot tartó teltházas koncertjeink kapcsán, hogy milyen nagyszerű lenne ezeket online is elérhetővé tenni azoknak, akik már nem juthattak be a hangversenyterembe. A járványidőszakban ingyenessé tettük a streamelt előadásokat, ezzel is szerettük volna támogatni a nézőinket ebben a nehéz időszakban, de egy digitális koncertterem elképzelésben is nagy lehetőséget látunk. Hasonló elven, bár nem olyan mértékben, mint a Berlini Filharmonikusok, hiszen az ő támogatásuk a Sonynak köszönhetően a miénk sokszorosa, de van abban logika, hogy egy speciális rendszerben online előadásokat is értékesítsünk. A megvalósítása, a részletek kidolgozása úgy a szervezési, stratégiai, mint a jogosítási kérdések miatt hosszabb folyamat.
A Bartók Tavasz online zajlott. Mik a tapasztalatok, akár a nézettség, akár az érdeklődés tekintetében?
Nagyon jók a tapasztalataink, egy magyarországi fesztivál az online térben egy nagy európai fesztivállá duzzadt, hiszen összekapcsoltunk a streameken keresztül Európa jó néhány nagyvárosát és előadóját. Tulajdonképpen úgy is felfoghatjuk, mint egy nagy sikerű bevezető kampányt a későbbi élő Bartók Tavaszokhoz. A nagy sztárok mellett sok új produkció született, főleg a táncművészet oldaláról. Mind a három nagy vidéki balettegyüttesünk premierrel vett részt a fesztiválon. A Nemzeti Filharmonikusok a Concertót „táncoltatta meg” a Szegedi Kortárs Balettel, a Pécsi balett Vasarely-tematikára készített produkciót, a győriek a Giselle-nek egy 21. századi átiratát vitték színre Lajkó Félixszel, Zsuráfszky Zoltánék színpadra raktak egy valódi magyar balladát, amelyben a Honvéd Férfikórus is szerepelt.
A nézettségi adatokat tekintve, mennyire sikerült nemzetközi közönséget megszólítani?
Gyakorlatilag a világ minden tájáról csatlakoztak a nézők, az Egyesült Álamoktól Japánig. Nagy számban sikerült külföldieket is megszólítani, ezért is helyeztünk el a koncertek felvezető részében és a szünetekben olyan kisfilmeket, amelyek a Müpa mellett Magyarország és Budapest szépségéből adtak egy kis ízelítőt, ezzel is támogatva a turizmus újraindulását.
A Tavaszi Fesztivál is mindig sok külföldi turistát vonzott.
Arra is találták ki. Ebben a rendkívüli időszakban nekünk most az a feladatunk, hogy az újranyitást támogassuk, a kulturális turizmust fellendítsük a Bartókra és Lisztre fókuszáló fesztiváljainkkal. Ez a két zseniális művész valódi kulturális világmárka, régi adósságot törlesztünk a nevüket viselő fesztiválok életre hívásával. Bartók és Liszt neve azonnal megidézi Magyországot szerte a világon, a fesztiváljainkkal pedig nemcsak azt mutatjuk be, hogy milyen műveket írtak, hanem azt is, hogy milyen hatást gyakorolnak a kortárs művészekre, komponistákra, alkotókra.
Kiss Eszter Veronika
