Elkészült az első tanulmány, amely globális szinten méri fel, hogy mik lehetnek a generatív MI gazdasági hatásai a zenei és az audiovizuális területen. Ha a jelenlegi jogi szabályozás megmarad, akkor az alkotók nem fognak profitálni a generatív MI forradalmából.
2028-ig a zenei alkotók jövedelméből 10 milliárd euró kiesést okozhat a generatív mesterséges intelligencia; öt év múlva ez az MI nélküli szcenárióhoz képest 24%-os visszaesés; az audiovizuális alkotók 12 milliárd euró jövedelemtől eshetnek el öt év alatt – ezek a CISAC által megrendelt kutatás fő eredményei.
A 116 ország 227 közös jogkezelőjét összefogó, több mint négymillió alkotót képviselő CISAC által megrendelt tanulmány az első, amely globális szinten vizsgálja meg a mesterséges intelligencia potenciális gazdasági hatásait. A PMP Strategy piackutató több mint negyven szakértői interjúra és kvantitatív számításokra támaszkodva készítette az elemzést.
Mindezek a számok arra a forgatókönyvre vonatkoznak, ha a generatív mesterséges intelligencia szabályozása nem változik érdemben. Bár világszerte számos kezdeményezésről tudunk (az Európai Unió a világon elsőként elfogadott egy rendeletet az MI szabályozásáról), a jogi keretek jelenleg alakulóban vannak és korántsem egységesek. „A generatív mesterséges intelligencia nagyszerű új lehetőségeket biztosíthat az alkotók számára – de megvan benne a potenciál arra is, hogy hatalmas károkat okozzon az alkotók karrierjében, megélhetésében. Az, hogy melyik forgatókönyv valósul meg, nagyrészt a jogalkotókon múlik” – fogalmazott a CISAC elnöke, Björn Ulvaeus.
Zene: öt év alatt 10 milliárd euró bevételkiesés az alkotóknak, 8 milliárd bevétel az MI szolgáltatóknak
A zene területén szakértői interjúkra támaszkodva a PMP Strategy négy fő területet azonosított, amelyekre a generatív MI a legnagyobb hatást fogja gyakorolni.
– Már most sikeresek és ismertek azok a szolgáltatások, amelyekkel a felhasználók zenéket írathatnak szöveges promptokkal, ezeket megoszthatják egymással.
– Várható az is, hogy erre szakosodott cégek árasztják el a stream szolgáltatók katalógusát MI-vel generált zenékkel; főként a relaxációt, tanulást, fókuszálást, elalvást stb. segítő playlisteket. Sokak szerint várható az is, hogy maguk a szolgáltatók is készítenek ilyen zenéket, amelyeket általános és személyre szabott playlistek segítségével juttatnak el a hallgatókhoz (amennyiben továbbra is megmarad az a jogi keret, amelyben ezek költséghatékonyabbak a szolgáltatók számára). Az elemzés szerint 2028-ra várhatóan a stream platformok bevételének 20%-a származik majd MI-vel generált zenéből.
– A háttérzenében egyre nagyobb teret kap az MI, legyen szó olyan hagyományos felhasználásokról, mint az üzlethelyiségekben megszólaló vagy a filmekben, reklámokban hallható háttérzene; vagy éppen az olyan újabb területekről, mint a közösségi médiába a felhasználók által feltöltött videók. Mivel ezeken a területeken a felhasználók számára az MI a költségek gyors lefaragását ígéri, a PMP Strategy előrejelzése szerint öt év múlva az ún. könyvtárzene (háttérzenei célra optimalizált, előre megírt funkcionális zene) bevételeinek 60%-a már mesterséges intelligenciával készült zenékhez lesz köthető. (FORRÁS: ARTISJUS)
