Kiss Eszter Veronika
Interjú Ókovács Szilveszter főigazgatóval, az Eiffel Műhelyház nyújtotta lehetőségekről
Páratlan horizontot nyit az Operaház és a magyar zenei élet történetében az Eiffel Műhelyház, ha a járvány elmúltával a funkcióit teljes mértékben ki tudja használni. Ókovács Szilveszter lapunknak a már megvalósult kiszolgáló helyiségekről és a még távlati tervként szereplő lehetőségekről is beszélt, amelyek között iskola, zeneiskola, balettképzés is szerepel, mint az utánpótlás-nevelés fontos tevékenysége.
Az Eiffel Műhelyház hatalmas lehetőséget jelent a hazai koncertéletnek, elsősorban a hazai operajátszásnak. Túl a kiszolgáló egységeken, az épületben nemcsak játszóhely és próbaterem lesz, hanem egy modern, stúdiófelvételekre alkalmas zeneterem is. Mindez adja a lehetőséget, hogy kiszélesítse palettáját az Opera, és több felvételt készítsen, ennek a tendenciája már hosszú ideje látszik is. Milyen felvételeket terveznek?
Elsősorban hazaiakat – a huszonnyolcadik Toscát lemezre venni nem volna értelmes cselekedet főleg akkor, amikor a magyar művek még mindig nincsenek egyszer sem felvéve, vagy nincs belőlük újabb, legalább XXI. századi hanglemez. Természetesen a nagy nemzetközi művekkel is törődünk, hisz hatalmas repertoárt játsszunk, jövőre több mint 60 operacímet egyetlen évadban, de azokat online stream-szolgáltatásunkban mint élő előadást lehet majd megtekinteni. Valóban, a pandémiás kényszerszünet adott lehetőséget arra, hogy az Opera magyar vonatkozású bemutatóinak zenei anyagát rögzíthessük is az Eiffel Műhelyház Fricsay Ferenc stúdiójában, amely egyedülálló módon a Zenekar és az Énekkar közös felvételeinek lebonyolítására is alkalmas, 450 m2-es, kifejezetten lemezstúdiónak épült terem. Az első felvételt még augusztusban Plácido Domingo készítette benne. Rögtön utána a Nemzeti Filmintézet pályázata nyomán operafilm hanganyagát vettük itt fel, a Sába királynőjét – tudni kell, hogy a magát magyarnak valló Goldmark e darabja nagyobb apparátust kíván az Aidáénál! –, de sor került az István, a király című rockopera szimfonikus változatának rögzítésére is, és A képzelt beteg, avagy őfelsége komédiása című új Vajda-opera is már az utómunkáknál tart. Közben kvázi élőben vettük fel a Poppea megkoronázása című Monteverdi-mű kortárs átiratát, amely Bella Máté munkája, és Fekete-Kovács Kornél jazz csapata is közreműködik benne, ebből is operafilm lesz, a műfaj történetében először, 10 csúcskategóriás mobiltelefonnal rögzítettük a képet. Aztán a tervek szerint az új Gyöngyösi-művel, A Mester és Margaritával folytatnánk és néhány nyitánnyal, versenyművel, amelyeket az évek során rendeltünk magyar szerzőktől. A sorból kilóg a Párizs lángjai című nagybalett zenei anyagának rögzítése: ezt nem is elsősorban az utókor számára, hanem a februári balettpremier próbái és biztonságos megtartása miatt vesszük fel.
Bizonyos szerzők és művek esetében ez a kezdeményezés hiánypótló is lehet, ugyanakkor a lemezpiac a hagyományos – fizikai hanghordozó – formájában már kevésbé működik. Milyen új csatornákban – fájlmegosztók, zeneletöltési oldalak, internetes zenevásárlás – gondolkodik az Operaház?
A Magyar Állami Operaház Zenekara 2019 óta jelen van a legnagyobb zenei streaming-szolgáltatók felületein, ahol legfőbb küldetésünknek ugyancsak a magyar szerzők műveinek közzétételét tekintjük. Közöttük is kiemelt szerepet foglal el a nemzeti opera megteremtőjének, Erkel Ferencnek az életműve, amely intézményünk egyik alapítója és örökös főigazgatója felé tett gesztus, mi több, kötelesség is, és e téren jelentős hiányt kell pótolnunk. Az elmúlt bő egy évben feltöltöttük a Bánk bán és a Hunyadi László ősváltozatának stúdiólemezeit, a Bátori Mária, a Dózsa György és az Erzsébet koncertszerű részleteinek 1-1 korongjával. A sor idén a Névtelen hősökkel folytatódott volna, majd pótoljuk, amint lehet. A megosztott kínálat a jövőben tovább bővül, egyelőre még a Háry János és A vágy villamosa balettzene stúdiófelvétele érhető el a streaming-szolgáltatóknál az Opera saját kiadója, a Trezor elmúlt 10 évben megjelentetett mintegy 50 lemeze közül.
A stúdió elsősorban az Operaház céljait szolgálja majd, vagy a teljes magyar zenei élet által igénybe vehető lesz?
Éjszakánként kiadjuk, tehát számítunk filmzenei projektekre, de előzetes egyeztetés mellett akár nappal is lehetséges, hogy testvéregyüttesek nálunk vegyék fel az anyagaikat – a mi zenekarunknak három színházunk zenekari árkában és a Jókai utcai zenekari centrumunkban is mindig lesznek feladatai. Magyarország legnagyobb kulturális intézményeként az vezet minket, hogy a lehetőségeinket is meg kell osztani, kiváltképpen, ha sikerült az ország egyetlen nagyméretű és ultramodern technikával felszerelt hangstúdióját megépítenünk.
A képzési helyek is itt kapnak otthont. Mit kell tudni ezekről a kurzusokról, és hogyan illeszkednek az Opera munkájába?
A képzés most még nem feltűnő profilunk, de a középtávú stratégia mentén egyenesen berobbanhat az Opera életébe. Januárban akkreditálják a jelmezvarró tanműhelyünket, később gyors egymásutánban lakatos- és asztalosnövendékek gyakorlati oktatási helyévé is válik az Eiffel. A telek hátsó részén még várat magára az utolsó épület, az úgynevezett Radnai Állomás felújítása, ott nyílik majd az Opera V4-es nemzetközi operastúdiója, tehát posztgraduális énekesképzése. És hónapokra lehetünk attól, hogy az Eiffel2 kódnevű projekt is startoljon, annak pedig része a szomszédos egykori MÁV-szakiskola felújítása: ott kap majd helyet gyermekkarunk és balettintézetünk növendékeinek képzése egy 8 osztályos művészeti iskola és kollégium keretében, délutánonként zeneiskolai képzést is tervezünk majd. Színházi szakmák, zenei, énekesi és balettképzés: szokatlan lehet, de a világ legnagyobb operaintézményeinek ez a tevékenység a sajátja – mi az első ötben vagyunk, e téren is fel kell tehát zárkóznunk, különben nem lesz utánpótlás.
Az Eiffel Műhelyház debütálásába alaposan belerondított a járvány és az ezzel járó korlátozások, amelyek a teljes magyar koncertéletet sújtják. Ugyanakkor talán ez kis késlekedés lehetőséget is nyújt a felmerülő kezdeti technikai nehézségek kiküszöbölésére, a próbaüzem finomhangolásaira. Milyen fejlesztések készültek már el, és melyek azok, amelyek még folyamatban vannak a Műhelyházban?
Jó, hogy volt extra időnk, de ez már a világ leghosszabb próbaüzeme, hisz lassan két éve tart. Mivel önmagában a komplexum főépülete, az öthajós Eiffel-csarnok is nagyobb alapterületű a Parlamentnél, folyamatosan dolgozunk. Meg kell jegyezni, hogy az Opera dolgozói az elmúlt 2 évben milliárdos nagyságrendű munkát végeztek az akusztikai elemek gyártása és felrakása, a padlóburkolás, gipszkartonozás, festés, villanyszerelés kapcsán, de gyártottunk számos alkalommal acélszerkezeteket is. A kollégák odaadó munkája nélkül ez a projekt egész egyszerűen nem készült volna el: március közepére tervezzük az ünnepélyes avatást, akkorra a közönségforgalmi terek több ezer négyzetmétere maradéktalanul olyan állapotba kerül, ahogyan szerettünk volna. Az üzemi területeken még további próbatermek és műhelyek kialakítása zajlik 2021 év végéig saját beruházásban, amikor az Operaház próba- és gyártási igényeit is ki kell már elégítenünk az Eiffelben.
Az új játszóhely léte mennyiben bővíti az Opera játszókapacitását, mennyiben módosítja a repertoárt? Milyen típusú műveket, műfajokat képzelnek el a Műhelyházban? Gondolok itt a kortárs és a könnyűzene határmezsgyéjére, hiszen mindkét műfaj jelen van az Opera műsorán, és a sokadjára is elmaradt Gyöngyösi-opera-musicalre, a Mester és Margaritára, amelyik éppen a Műhelyház nyitásánál debütált volna a dalszínház műsorán. Elsősorban ilyen típusú, kicsit kísérletezgető művekre gondolnak az Andrássy úti Ybl-palotától nagyon eltérően épített környezetet jelképező Műhelyház repertoárjának kialakításánál, vagy nincsenek ilyen határok?
A Bánffy terem Budapest harmadik zenekari árkos terme, amely színházi térben épült meg, az Operának pedig konkrétan az a harmadik lába, amellyel kitámaszthatja magát. Ugyanis innen várjuk a művészi és közönségutánpótlást is, de a periférikus művek játszásával a magas igényű értelmiségi közönség betalálását ugyanúgy. Az Eiffel színháztermének 400-600 fős állítható nézőtere az Opera úgymond kamaraszínpadát jelenti, amelynek műfajiságát jól szimbolizálja a 19. századi, ipari műemléki környezetben létrejött 21. századi színházi tér, palettáját pedig a már meghirdetett repertoár is tükrözi. Elsősorban olyan rétegműfajokra számíthat itt a közönség, mint a 21. századi kortárs operák, mint például Vajda János A képzelt beteg, Jake Heggie Ments meg, Uram!, Tóth Péter Tóték, a XX. század színpadainkról le- vagy elmaradt műveinek egy része, mint például Debussy Pelleas és Melisande, Britten A szentivánéji álom, de itt kerülnek színre majd a kísérleti előadások is, mint például Purcell/Almási-Tóth A tündérkirálynő, Poldini A farsangi lakodalom, Händel/Mozart Messiás. Itt lesz az otthona a Magyar Nemzeti Balett teljes kortárs és neoklasszikus-egyfelvonásos repertoárjának is, ilyen példul Alexander Ekman Cacti, vagy Venekei/Dés A vágy villamosa. Ide sorolhatók a műfaji határokat bontogató, kísérletező művek is, mint a már említett Gyöngyösi-féle opera-musical, vagy a Philip Glass balett-operája, a Veszedelmes éden (Les Enfantes Terribles), vagy olyan zenés prózai alkotások, mint Szálinger Balázs az Opera felkérésére írt művei, a Siegfried-idill és a Kirzantémok, vagy a most elmaradt Az aranyműves boltja. A barokk, illetve preklasszikus, 18. századi operák is itt találnak majd új játszóhelyet, ezek a művek szintén kölcsönhatásba léphetnek a mai kor eszköztárával, ahogy láttuk ezt a két mozarti töredékből született A kairói lúd vagy a Bella Máté által újrahangszerelt Monteverdi-opera, a Poppea megkoronázása esetében vagy születik majd a Beaumarchais Figaro-trilógiája nyomán készült operákból a Figaro3 és Lully zenéjével és balettbetéttel kiegészülő Úrhatnám polgár. Végül, de nem utolsó sorban az elmúlt évtizedek elfeledett magyar operáit is itt kívánjuk újra felfedezni, ahogy tettük ezt korábban Kenessey Az arany meg az asszony című operája esetében, és ezt a sort folytatjuk januárban a Dohányi Simona néni és Hubay A cremonai hegedűs című darabjaival is.
Hogyan épül majd fel az Operaház, az Erkel Színház és a Műhelyház hármas egysége a repertoár megoszlása szempontjából?
Az Operaház és az Erkel Színház a tervek szerint viszi tovább eddigi szerepét. Az Ybl-palota a 136 éves műfaji hagyományainak örököseként, Budapest és Magyarország egyik leglátogatottabb turisztikai célpontjaként továbbra is a reprezentatív, nagyszabású produkciók otthona lesz, míg az Erkel Színház a népoperai jelleget, a slágerművek sorozatait fogadja színpadára. A két ház által vitt, elsősorban a hosszú 19. század műveire összpontosuló repertoár két peremvidékét pedig az Eiffel Műhelyház kínálata fogja majd körbe olyan fiatal színházi alkotók bevonásával, mint Szabó Máté, Dömötör András, Polgár Csaba, Tarnóczi Jakab, Varga Bence, Székely Kriszta, Szente Vajk és mások, akik reményeink szerint az operai közegen át egy más nézői réteget is meg tudnak szólítani.
A Műhelyház látogatóközpont is egyben. Ez alatt pontosan mit kell érteni?
Az Opera egyedülálló alkotóműhely, és az Eiffel Műhelyház páratlan lehetőséget kínál, hogy az itt zajló alkotófolyamatba, munkába betekintést nyújtson a közönségnek. Szervezett csoportos vezetések indításával és a munkát nem zavarva, megfelelő távolságtartás mellett szeretnénk betekintést kínálni ezekbe a folyamatokba, legyen szó akár zenekari vagy színpadi próbákról, vagy a varrodák, vagy a szcenikai tárak működéséről. Az épületet eleve úgy terveztettük, hogy egy 1000 méteres akadálymentes függőfolyosó formájában legyen benne olyan látogatói útvonal, amelyről 18 különböző próbaterembe és műhelybe, raktárba nyílik betekintés – ez lesz a Ház egyik nagy attrakciója. Célunk itt is az, hogy felhívjuk a figyelmet az opera- és balettelőadás mögött álló munkának az értékére, és megfelelő utánpótlást is biztosítsunk azoknak a speciális színházi szakmáknak, amikkel máshol nem találkozhatnak az érdeklődők.
Nyilván egy ilyen nagy beruházás nagyon széles horizontot nyit az Opera lehetőségeit illetően. Melyek azok az elképzelések, amelyek még talán nem látszanak, de idővel a Műhelyház kínálatában megjelenhetnek? Milyen távlati tervekkel számolnak?
Reméljük, hónapokon belül elindul egy másik, ha úgy tetszik, utolsó nagy felújítási projektünk is, az Erkel Színház üzemi területeinek átépítése, felújítása. A 2013-as rapid munkálatok vállaltan 5 évnyi játékot készültek kiszolgálni, azt már évekkel meghaladtuk. Ha az Operaház 2022 tavaszán megnyit, az Erkelt be kell zárnunk, és attól függően, hogy a kormányzat milyen mérvű beavatkozást támogat, gondoskodnunk kell a legnagyobb magyar színházépület jövőjéről. Itt a legkisebb munkálat is milliárdos forrást igényel, de a backstage bontásától és újraépítésétől a legszolidabb zsinórpadlás- és zenekari árok-korszerűsítésig minden elképzelhető. Az Opera és a közönség érdeke az, hogy az Erkel Színház felújítása ne vegyen igénybe éveket, úgyhogy a leghatékonyabb megoldást keressük, a 2022 decemberi újranyitásban bízva.
Felmerült, hogy az új játszóhelyen más zenekarok is otthonra találjanak. Vannak ilyen tervek, illetve mennyire szándékoznak lehetőséget adni más zenekarok, adott esetben operát is játszó együttesek bemutatkozásának? A vidéki és a határon túli magyar operajátszóhelyek az utóbbi időben többször megfordultak a Magyar Állami Operaház meghívására Budapesten.
Valóban, az Eiffel2 projekt kapcsán szívesen otthont adunk más zenekaroknak, de ebben még nem született döntés. Amint lesz elég játszóhelyünk, újra elindítjuk Primavera Fesztiválunkat, amikor a hazai öt operatársulat és Kolozsvár is vendégségbe érkezik hozzánk, a balett térfelén ugyanez igaz a Pas de Quatre-programmal. Mindehhez az ideutazáshoz viszont a vírusnak kellene előbb nagyon messzire távoznia.
