2017-ben a nemzeti minősítésű szimfonikus zenekarok egyenként 90 millió forintos, a kiemelt minősítésű szimfonikus zenekarok egyenként 80 millió forintos, és mindkét kategória kórusai összesen 180 millió forintos többlettámogatáshoz jutottak. Ezzel a minősített zenei előadó-művészeti szervezetek 1.819,7 millió forintos állami támogatási keretösszege igen jelentős mértékben – közel 62%-kal – 2.939,7 millió forintra emelkedett.
A fenti kör 2018-as állami támogatásába bekerült az az összeg, amely az NMI és az egyes zenekarok között létrejött megállapodás alapján, a 2017-re megállapított direkt állami támogatáson felül a zenekarok számára külön forrásként állt rendelkezésre és a megkötött megállapodások szerint került felhasználásra, elsősorban a terület munkavállalóinak jövedelmi helyzetének javítása céljából.
Az Emtv. 2011. évi módosítása során kikerült a felosztási szabályzat szempontjai közül a fenntartói támogatások mértéke. Ennél fogva a támogatott szervezetek fenntartóit viszont semmi sem ösztönözi, vagy kötelezi arra, hogy lépést tartsanak az állami támogatások mértékével annak érdekében, hogy a rendkívül fontos regionális feladatokat is ellátó előadó-művészeti szervezetek művészeinek bérezése versenyképes legyen különösen a nagy elszívó hatású pedagógus életpálya modellel együtt létrehozott bérnövekményekkel.
Tekintettel arra, hogy a fenntartók – döntő többségben önkormányzatok – számára egyéb forráshiányos feladatainak finanszírozási nehézségei miatt kézenfekvő megoldásnak tűnik, hogy az adott előadó-művészeti szervezet fenntartására fordított támogatását a forrásbővülés összegével, esetenként annak egy részével csökkentse, vagy kevésbé átlátható módon egyes kiszámlázandó díjait (pl.: bérleti és egyéb költségek jogcímén) emelje, fennáll annak a veszélye, hogy amíg a szaktárca jelentős lépést tesz a terület szakmai fejlődése érdekében, valójában a többletforrás nem, vagy nem teljes egészében érkezik meg a támogatandó szervezethez.
A 2007 és 2017 között vizsgált adatok egyértelműen kimutatják, hogy az állami és önkormányzati támogatások változása fordított trend szerint változik a 2011. évi Emtv módosítás óta.
Míg az előadó-művészeti szervezetekre jutó összes támogatásban egyre nagyobb hányadot képvisel az állami támogatás, addig a fenntartói támogatás egyre csökkenő arányban jelenik meg.
Mindaddig, amíg nem születik meg egy olyan szempontrendszer, vagy szabályozási mechanizmus, amely képes ezt a trendet megfordítani, vagy legalábbis megállítani, addig – legyen az bármilyen jó szándék által vezérelve – nem tudja elérni a kívánt célját a költségvetési támogatások növelése. A kívánatos cél elérése komplex megoldásokat követel, amelyek sorában azt is meg kell vizsgálni, hogy a fenntartó önkormányzatok által jelenleg beszedhető adók elegendőek-e a kulturális feladatok ellátására. (MSZZSZ)
