Kiváló elhelyezkedés, modernebb felszereltség — egy új korszakhoz
Réfi Zsuzsanna
Tavaly októberben már új otthonukban, a Jókai utcában lévő, egykor Pollák Manó tervezte épületben ünnepelhették a zene világnapját a Magyar Rádió Művészeti Együttesei. Az új, modernebb kialakítású és felszereltségű helyszínen nemcsak próbálni tud a zenekar, a kórus és a gyermekkar, hanem lehetőség van lemezfelvételekre, élő közvetítésekre, hangversenysorozatok rendezésére, s a következő évadtól az ifjúsági koncertek ugyancsak ebben az épületben fognak felhangozni. A Dohnányi Ernő Zenei Központról az MRME új, idén kinevezett ügyvezetője, Dr. Molnárné Szunyi Barbara beszélt, aki azt is hangsúlyozta, a rengeteg változás közepette kollégáival együtt stabil hátteret szeretnének teremteni az együttesek számára.
-Korábban az Opera zenekara használta a termet. Kellett-e módosítani az akusztikai jellemzőkön?
– A Magyar Rádió Művészeti Együttesei 2024. október 1-jén már új otthonukban, a Dohnányi Ernő Zenei Központban köszöntötték a zene világnapját. A belvárosi, Jókai utca 4. szám alatti épületben korábban a Magyar Állami Operaház próbaterme kapott helyet, valamint napjainkban is számos lakás található, ezért a tervezéskor nagy figyelmet kellett fordítani a próbatermek akusztikájára és hangszigetelésére is. Az épületben több gyakorló, próbaterem és klimatizált hangszerraktár szolgálja a zenekari- és énekkari művészeket. Továbbá profi hangfelvételekre alkalmas stúdió és irodahelyiségek is helyet kaptak az első emeleti részen. Az épület neve a szimfonikus zenekar egykori alapítójáról és vezető karmesteréről, Dohnányi Ernőről emlékezik meg, míg a földszinti kisebb koncertterem, amely énekkari próbateremként is szolgál, Sapszon Ferencről kapta a nevét. A Nagyterem, amely a szimfonikus zenekar próbahelye, nagyobb létszám befogadására is alkalmas.
– Mit lehet tudni a terem jelenlegi adottságairól?
– A 245 m2 alapterületű közel 7 méteres belmagassággal rendelkező terem, a zenekar és énekkar egyidejű befogadására képes. Speciálisan kialakított, úgynevezett ház a házban rendszerrel tervezték, ami azt jelenti, hogy a lehetőségekhez mérten akusztikailag minden irányban a meglévő szerkezetektől elválasztva készült. A belső terem a zenekar által előre meghatározott hangzásnak megfelelő akusztikus belső kialakítással rendelkezik. A terem alkalmas lemezfelvételek készítésére, melynek szükséges háttere (vezérlő helyiség, szerver stb.) is a helyszínen rendelkezésre áll. Műszaki szempontból fontos megemlíteni, hogy egyrészről épületgépészetileg a terem fűtött, hűtött, másrészről minden infrastruktúrával rendelkezik, ami a közvetítésekhez, hangfelvételek, valamint élő rádiós vagy televíziós közvetítésekhez is ideális. Belsőépítészeti kialakítása méltó a Magyar Rádió Művészeti Együtteseihez.
-Mekkora zenekar és kórus fér el, ha oratorikus műveket próbálnak?
– A kórus alaplétszám esetén a Sapszon termet használja, amikor pedig nagyobb létszámra van szükség, akkor a Nagyteremben próbálnak.
– Mit lehet tudni az épület történelméről? Milyen fontos mérföldköveket és eseményeket élt át az évtizedek vagy évszázadok során?
– Az épület története több szempontból is figyelemre méltó. Az 1800-as években volt pékmesteri, majd fővárosi tulajdonban. Az „elavultnak” számító házat 1908-ban vásárolta meg a Magyarországi Kereskedelmi Utazók Egyesülete (MKUE), hogy az ingatlan lebontása után egy tervpályázat keretében itt építhessék fel az új székházukat és bérházukat. A pályázati kiírást Pollák Manó építész nyerte meg. Az ötemeletes, szecessziós stílusú székház és bérház érdekessége, hogy az öntöttvas rácsokat is KU (Kereskedelmi Utazók) monogrammal látták el – melyet ma is őriz az épület. 1938-ban a földszinti 240 négyzetméteres dísz- és tánctermet művelődési központtá, mozivá és kiállításoknak, irodalmi felolvasásoknak is helyet nyújtó galériává alakították át. Az épület több átalakításon esett át a két világháború között, majd az 1980-as években irodaházzá alakult, jelenleg pedig a Magyar Rádió Művészeti Együttesei számára hozott új korszakot modern környezetet biztosítva.
– Ez a helyszín miben nyújt mást vagy többet, mint a korábbi otthonuk?
– Technológiailag modernebb kialakítással és felszereltséggel rendelkezik, valamint elhelyezkedéséből adódóan lehetőséget ad arra, hogy a belváros szívében, az Oktogon közvetlen szomszédságában rendezhetjük meg koncertsorozatainkat.
– Van lehetőség szólampróbákat tartani ezen az új helyszínen, ha a mű nehézsége megkívánja?
– Természetesen. Az ilyen próbák kulcsfontosságúak, amelyhez több szólampróba teremmel rendelkezünk.
– Sok éven keresztül tartott a zenekar óvodásoknak, kisiskolásoknak hangszerismertető koncerteket. Ebben a teremben is terveznek ifjúságnak előadásokat?
– Az ifjúsági koncertek jelenleg is nagy érdeklődésnek örvendenek, gyakorlatilag néhány nap leforgása alatt több mint 1000 diák jelentkezése érkezett be hozzánk legutóbbi, Hajnaltól estig a Városligetben címet viselő koncertünkre. E programoknak idén a Magyar Zene Háza adott otthont, a következő évadtól azonban az ifjúsági koncerteket már a Dohnányi Ernő Zenei Központban rendezzük meg. A gyermekkórus az épület átadását követően nem sokkal indította el gyermekeknek szóló, tematikus műsorokból álló Játékbérletét, mely koncertek szintén nagy népszerűségnek örvendenek, és a Dohnányi Ernő Zenei Központot megtöltik élettel.
– Ettől az esztendőtől látja el a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek ügyvezetői feladatait. Hogyan kezdődött a kapcsolata a társulattal?
– Egy olyan időszakban érkeztem a Magyar Rádió Művészeti Együttesei Kft-hez, amikor rengeteg változás zajlott körülöttünk. A korábban említett Bródy Sándor utcai próbatermek és a 6-os stúdió elhagyása, az új épületbe költözés, a menedzsment átalakulása számos kihívás elé állított bennünket. Az én feladatom elsősorban az, hogy megteremtsen a zenei együttesek számára azt a stabil hátteret, amely ahhoz szükséges, hogy magas színvonalú szakmai munkát tudjanak végezni és ezáltal nagyszerű koncertélményeket nyújtsanak a közönségnek. A kollégáimmal együtt valamennyien ezért dolgozunk.
