Tudományos kutatások a muzsikusok és hangszerek védelmében
Már egy éve bénítja és küldi kényszerpályára az előadó-művészetet a Covid19 koronavírus okozta világjárvány. A kezdeti pánik és bénultság után hamarosan születtek átmeneti megoldások az élő előadások pótlására. Ám Talleyrand óta tudott, hogy rendszerint az átmeneti állapotok tartanak a legtovább. Streamelt koncertekkel, archív felvételek közzétételével pótolják az élő előadás élményét – változó sikerrel. Az egzisztenciális bizonytalanság mellett a fertőzéstől való félelem okozott szorongást a járvány kezdete óta.
Tavaly májusban, bár még nem tudtuk, meddig pusztít ez a ragály, már ismert volt néhány egyetem, kutatóintézet első kísérleteinek eredménye a zenekari, énekkari tevékenység és a vírus közötti összefüggésekkel kapcsolatban. Már ezek az első vizsgálatok meglepő módon arra jutottak, hogy a fúvós hangszerek közül egyedül a fuvolázás okoz igazán veszélyt, hiszen a tüdőből kiáramló levegő közvetlenül szóródik szét a környezetben. Nem volt meglepetés, hogy az éneklés vírus tekintetében a legveszélyesebb zenei tevékenység. Az idő előre haladtával egyre több tudományos felmérés készült, egyre több tudományos kísérletet folytattak le. Ezek eredménye többnyire megismerhető. Aztán állami szerv, munkáltató, munkavállaló dönti el, mit hasznosít ezekből az eredményekből.
Nem takarékoskodott sem energiával, sem anyagi erőforrásokkal két jelentős szervezet, a Music Industries Association (MIA) és a Chambre Syndical (CSFI). A MIA az Egyesült Királyság kereskedelmi testülete, amely a hangszereket és kapcsolódó termékeket gyártó és értékesítő brit vállalkozások érdekeit képviseli. A gyártók, a forgalmazók, a kiskereskedők, a kiadók és a támogató vállalkozások mind körükbe tartozik. A CSFI 1890 óta hangszergyártókat és a szakmához kapcsolódó egyéb kézműveseket tömörít, akik hangszereket és kapcsolódó kiegészítőket gyártanak, javítanak, forgalmaznak és exportálnak. (Sok egyéb mellett a Buffet-Crampon, a Henri Selmer, a Yamaha és más hasonló cég szakmai szervezetéről van szó.)
Február 25-én egy webinar keretében adtak számot kutatásaik aktuális eredményéről. Jómagam Szövetségünk képviseletében, mint PEARLE* tag vettem részt az értekezleten. A tájékoztatót Michael Jousserand tartotta. Róla annyit mindenképp tudni kell, hogy 2006 óta a Buffet Crampon kutatómérnöke, elsősorban fúvós hangszerekre specializálódott. A LIAMFI (Laboratoire d’Interface Acoustique Musique et Facture Instrumentale) nevű laboratórium igazgatóhelyettese és a Párizsi Saclay Egyetem Génie des Matériaux Intézetének egyetemi tanára. Egy éve intenzíven foglalkozik a Covid19 hangszerekre, énekhangra gyakorolt hatásával. E néhány sorban természetesen nem lehet egy egyórás, adatokkal, információkkal teli előadásról részletesen számot adni, de igyekszem a legfontosabb megállapításokat számba venni.
Kutatásokat folytattak a tekintetben, hogy a vírus a muzsikusok által használt különféle anyagokból készült eszközökön mennyi ideig virulens? Csak a legfőbb adatok: ebonit: 3 nap, ezüst bevonat:2 nap, nikkel bevonat: 2 nap, réz: 2 nap, arany bevonat: 3 nap, poliuretán lakk: 1 nap, cellulóz lakk 2 nap, shellakk:3 nap, epoxi lakk 3 nap, papír: 6 nap(!). Tehát ha a hangszereken ezek az anyagok találhatók, a vírus, ha háborítatlanuk hagyják, ennyi ideig képes fertőzni. Ám természetesen azt is kutatták, milyen eszközökkel lehet fertőtleníteni. Például rézfúvós hangszereket erős hőhatásnak tettek ki. Kiderült, 70 C fok alatt semmiféle eredmény nem volt, csak 90 fok fölött, föltéve, hogy legalább hat órát tartott a „hőkezelés”. Természetesen különféle, alkohol és egyéb fertőtlenítő szereket tartalmazó anyagok felvitelével is bemérték az ideális mennyiséget, intenzitást és időtartamot. Sorra vették a komoly és könnyűzenében használatos hangszereket és részletes eljárásrendet dolgoztak ki ezek vírusmentesítésére. Ám mindenekelőtt a muzsikusok és munkatársak felelős védekezésére dolgoztak ki protokollt a munkába indulástól (maszk, kézfertőtlenítés, távolságtartás, stb.) egészen a munkahelyre történő beérkezéstől foganatosítandó szabályokig. A már gyakran unásig ismételt előírások mellett még olyanokra is kitértek, mint a közösen használt kávéfőzők, vízforralók, mint vírus-gyűjtőhelyek veszélye. A fúvósok köré emelendő plexi falak, a vonósok, ütősök számára a helyes maszkviselet már itthon is régóta elemi előírás és megszokott gyakorlat. Ám az, hogy egy-egy munkáltató, muzsikus, vagy munkatárs személyre-hangszerre szabottan kapjon tájékoztatást a helyes védelemről, már nem annyira megszokott. A francia és brit szakemberek közzétették mindkét ország hivatalos nyelvén ezeket az ajánlásokat, mely minden érdeklődő számára hozzáférhetők itt: https://www.csfi-musique.fr/covid-19/les-guides Minden érintettnek határozottan javaslom az itt található eljárásrendek áttanulmányozását és alkalmazását.
A másik jelentős kutatási irány az ún. aeroszolvizsgálat volt. ( Lám, mennyi mindent kell megtanulnunk egy élet során: az aeroszolról évtizedekig elég volt annyit tudnunk, hogy dezodorokhoz, légyirtókhoz, effélékhez használják. Aztán tessék, a zenei gyakorlatban életbe vágó jelenségként is megismertük.) A vizsgálatokat a szakma egyik legtekintélyesebb cégénél, az ADDAIR-nél végezték a Marseille-i Egyetem bevonásával. A vizsgálat során az egyes fúvóshangszerek és az énekhang aeroszolját mérték a koncentrációszintet és a részecskeméretet vizsgálva. Csak néhány példát kiragadva: egy köbméteren belül egy trombita 2 egységnyi, egy tuba 1 egységnyi, egy fuvola 3 egységnyi, egy bariton, illetve szoprán énekes 5 egységnyi részecskét fúj a levegőbe. Természetesen egy is sok, ám a végeredmény a tudósokat is meglepte, mert korábban sokkal nagyobb arányú részecskeszórást feltételeztek. Az aeroszol-vizsgálat végül nemcsak meglepetést okozott, de valamelyes megnyugvást is muzsikus körökben. A vizsgálat eredményét úgy foglalták össze, hogy bebizonyosodott, hogy a fúvós hangszerek nagyobbik része nem okoz szignifikáns légáramlást. A hangszerek belső falán lerakódó részecskék viszont okozhatnak fertőzést, ezért a hangszerek rendszeres, a fenti weblapon található eljárással fertőtlenítendők! A fúvós hangszerek és énekesek aeroszol-termelése viszonylag alacsony, kevesebb, mint átlagosan 300 nanométer. Ám a maszk és plexifal használata továbbra is nélkülözhetetlen. Hamarosan várható a teljes kutatás publikációja, a tudóscsoport egyben arról adott tájékoztatást, hogy hamarosan kapcsolatba lépnek a többi, hasonló kutatást végző nemzetközi csoporttal.
Nincs ember, ki megmondaná, meddig jelent veszélyt a Covid19 vírus világszerte, meddig hazánkban. Ám mindannyiunk érdeke, hogy józan eszünk mellett a tudomány segítségével szorítsuk vissza ezt az alattomos és sok kárt, bajt, tragédiát okozó vírust. A fentiek ebben talán nyújtanak némi segítséget.
-Kovács Géza-
