“Az összefogás megmenti még a mostani szezont”

0
7

Réfi Zsuzsanna

Csonka András úgy véli, a koncertrendezés terén az alapoktól kell újraépíteni mindent

Válság követ válságot, s a pandémia okozta lezárásokat követően jelenleg a háború, az emelkedő infláció és az égbeszökő energiaárak miatt kerülnek nehéz helyzetbe a kulturális intézmények. Közéjük tartozik a Zeneakadémia is, ahol bár arra törekszenek, hogy biztosítani tudják mind a világszínvonalú oktatást, mind a rangos koncertéletet, több eseményt kénytelenek lemondani. Ennek ellenére különleges koncertek várják az érdeklődőket, melyek fókuszában a magyar előadók állnak, az ő szolidaritásuknak, összefogásuknak köszönhetően valósulnak meg a szezon első felének előadásai. S aztán hogy hogyan folytatódhat az évad, erről majd a körülmények döntenek… Csonka András, a Zeneakadémia programigazgatója azonban úgy véli, nemcsak a válságok időszakát kell túlélni, hanem az egész koncertéletet az alapjaitól kezdve újjáépíteni, mert amellett, hogy kérdés, a jövőben milyen támogatási összegekkel számolhatnak, aggasztó tendenciák figyelhetők meg a kultúrafogyasztási szokások terén.

Már szeptember elején mindenki újratervezésre kényszerült, sok kulturális intézmény próbál meg – akár előadásszám csökkentéssel, bezárással – takarékoskodni. Milyen módszereket követ a Zeneakadémia?
– A teljes 2022/23-as szezonunk készen volt májusban, de épp azért nem kezdtük el árusítani a jegyeket, mert már akkor aggódtunk amiatt, hogy lesz-e elég forrásunk megvalósítani azt… Az energiaár-robbanás minden intézményt utolért, s nálunk is elérkezett a pillanat, hogy korrigálnunk kell a programunkat. Az idei hónapok műsorát már átalakítottuk, 2023 vonatkozásában pedig még keveset látunk. Ahogy minden intézménynek, nekünk is 25%-ot kell takarékoskodnunk a gázfelhasználásunkon, s ez azért sem egyszerű feladat, hiszen több épületünk is van. A Liszt Ferenc téri és a Wesselényi utcai intézmény korszerűen felújított, a kecskeméti Kodály Intézet éppen átépítés alatt áll, viszont a Régi Zeneakadémiára, a Semmelweis utcai házra, a kollégiumra, valamint a Bartók Konzervatóriumra is ráférne a korszerűsítés…Adódhat hát olyan helyzet, amikor arról kell döntenünk: fűtünk vagy koncerteket rendezünk. Egyértelmű, hogy a Zeneakadémia elsődleges feladata az oktatás, így mindent annak kell alárendelni. Bár az elmúlt időszakban kiderült, hogy az online metódusok is működnek, azért a zeneoktatás terén igyekszünk ezt elkerülni, amíg csak lehet.

Mindez azt jelenti, hogy a hangversenyeken kell spórolni… Ahogy a szeptember elején napvilágot látott közleményükben is szerepel, a magyar fellépőkre fókuszálnak.
– Így van. Szögezzük is le rögtön, ez nem azt jelenti, hogy a külföldi művészeket lecseréljük a magyarokra, hanem azt, hogy azokat a hangversenyeket tartottuk meg a programban, amelyeken a hazai előadók játszanak. Az összes külföldi fellépőt le kellett mondanunk, ugyanis nemcsak az energiaárak, s a függőben lévő támogatási összegek hiánya okoz gondot a költségvetésünkben, hanem az emelkedő euró- és dollárárfolyamok is érzékenyen érintették a tervezett büdzsénket. Szerencsére a Zeneakadémia az elmúlt időszak alatt olyan bizalmi tőkét épített, hogy az újratervezésnél nem kellett szerződéseket bontanunk, és a művészek többsége megértéssel fogadta a kialakult helyzetet. Akad persze olyan is, aki kártérítési igénnyel jelentkezett… De hogy pozitív példát is hozzak, beszámolhatok olyan együttesről is, amelynek vezetői – értesülve a gondjainkról -, találtak még a koncertjükhöz támogatót, hogy mégis felléphessenek Budapesten. Itt is szeretném megköszönni a magyar kollégák szolidaritását, akik közül mindenki térítésmentesen vállalta, hogy fellép a következő hónapokban a Zeneakadémián, mert ezzel is segíteni kívánja az egykori alma materét. Legtöbben közülük jelenleg is az intézmény oktatói, hallgatói. Az összefogás megmenti még a mostani szezont, de a továbbiakban mindez már nem működik, hiszen a művészek is ugyanazokba a boltokba járnak vásárolni, mint mi, mindannyian…

Miközben még a Covid két évének következményein sincs túl a művészeti élet…
– Az egyik válságból a másikba esünk. De nemcsak a gazdasági gondok miatt jött el az ideje a programok újragondolásának. A pandémiát követően nem tért vissza a klasszikus zene korábbi közönsége. A saját kamarazenei koncertjeinken is megfigyelhető volt tavasszal – már az inflációs válság előtt -, hogy az idősebb korosztály jelentős része nem vált jegyet. Készítettünk is egy online felmérést, amit nagyon sokan kitöltöttek a hangverseny-látogatóink közül. Ebből az derült ki, az idősebb korosztály még fél a fertőzéstől, s közben mindenkire igaz, hogy kevesebbet tud költeni kultúrára és hat rá a megváltozott életmód is. Hiszen a pandémia alatt sokan jöttek arra rá, hogy otthon is lehet maradni és akkor is el lehet érni ingyenes, értékes online tartalmakat. Mindez nem csupán minket érint, a Zeneakadémián koncertező szimfonikus zenekaroknak is csökken a közönsége. A jelen helyzetben nekik is át kell gondolniuk, valóban szükség van-e ennyi koncertre, ha egyiken sincs telt ház… Ráadásul most is vannak még online stream-ek. A mostani helyzetben ezek a felvételek, élő közvetítések sajnos már nem csak promóciót jelentenek a klasszikus zenének, hanem magunknak állítunk konkurenciát, s egy-egy élő online közvetítés mínusz száz eladott egyet jelent…

Az együtteseket is sújtják a gazdasági megszorítások, s gondolom, mindegyik társulatnak át kell gondolnia a szezontervét.
– Igen, mi is tapasztaljuk ezt, hiszen már érkeznek az első lemondások. A számuk valószínűleg növekedni fog, mert január 1-től kénytelenek vagyunk árat emelni. A jelenlegi költségek mellett ugyanis nem tudunk mást tenni. Most már azt is látjuk, hogy mi sem tudjuk egyben meghirdetni a szezon második felét. Valószínűleg szakaszosan, havi vagy kéthavi ütemezésben jelezzük majd – mint a pandémia alatt -, hogy mikor milyen eseményekre lehet jegyet váltani a Zeneakadémián. Ebben az évben nem is hirdettünk bérletet, sávosan csökken a jegyár, a szerint, hogy valaki hány koncertre vált belépőt.

Említette, hogy az alapoktól kell újragondolni mindent. Ilyen változások mellett min és hogyan kell változtatni a jövő programszervezésében?
– A felújított Zeneakadémia majd tíz évvel ezelőtt, 2013-ban nyitotta meg a kapuit, a programok fókuszába a kamarazenét helyeztük. Az azóta eltelt években sikerült elérnünk, hogy a kamarazene az őt megillető helyre kerüljön a hazai zenei kínálatban. Ma már egy vonósnégyes estje is megtölti a Nagytermet, és akár egy szonáta esten vagy egyetlen előadó szóló koncertjén is a csilláron lógnak. A műfaj becsülete visszatért, s erre büszkék vagyunk. A Covid óta azonban látszódik, hogy a közönségünk jelentős hányada fél még mindig a fertőzéstől, s hiába nincsenek már járványügyi korlátozások, csökkent a publikum létszáma. Ahogy említettem, most még az infláció és a megváltozott életmód sem a pezsgő kulturális életnek kedvez… Több szempontból kell hát újragondolni, hogy mit teszünk a koncertrendezés terén. Nem biztos, hogy a kamarazenével a nagy termeket kell most megtölteni, de fenn kell tartanunk az érdeklődést a műfaj iránt. Át kell helyezni a hangsúlyokat, sok múlik a műsor összeállításán, lehet változtatni a koncert kezdési időpontján, egy sorozat ütemezésén, tematikáján, pontosan meg kell tervezni, hogy milyen közönségnek milyen programot kínálunk. Lényeges az is, hogy mindezt hogyan kommunikáljuk. A fellépőket illetően meglévő kreatív értékeinkre kell fókuszálnunk, ebből a szempontból a Zeneakadémia szerencsés helyzetben van, hiszen kiváló művésztanárok és tehetséges növendékek várják a fellépési lehetőségeket. A fenntarthatóság most különösen fontos szempont, leáldozóban vannak az óriási apparátust mozgató turnék, mi inkább egy-egy művészt vagy kisebb formációt utaztatunk, őket is inkább vonattal vagy autókkal. Szerintem az energiaválság rövid időn belül olyan változást hoz a nemzetközi zenei életben, hogy egy turné ökológiai lábnyoma meghatározó tényező lesz az értékesíthetőség szempontjából is.

Milyen koncerteket emelne ki a következő szezonból?
– Miután vele már aláírt szerződésünk volt, így szeptember végén fellép a Zeneakadémián Yekwon Sunwoo, aki 2017-ben megnyerte a Van Cliburn Nemzetközi Zongoraversenyt, a világ egyik legrangosabb megmérettetését. Október elején Baráti Kristóf a Zeneakadémia Zenekarának vonóskarával szerepel, december elején pedig Takács-Nagy Gábor is koncertezik a növendékeinkből álló együttessel, ezen Perényi Miklós lesz a szólista. Láposi Dániel, aki a Müpa zeneszerzőversenyén is sikerrel szerepelt, a saját ütőegyüttesével koncertezik. Idén 15 éves a népzenei képzés a Zeneakadémián, ezt egy 4 részes koncertsorozattal ünnepeljük, amelyből kiemelkedik az október 2-án rendezett Népzene tanszék 15 című koncert a Nagyteremben. Szintén különleges lesz az a hangverseny, amelyen Keller András, Perényi Miklós és Berecz Mihály játszik együtt. Várjon Dénes az Európai Kamarazenekar szólistáival lép fel, a Berlinben élő Szabó Ildikó csellóművész pedig Ránki Fülöppel ad közös koncertet. Szintén figyelemfelkeltő hangversenynek ígérkezik Borbély László és Rajk Judit estje, amelyen Muszorgszkij darabjaira reflektál Balogh Máté és Dargay Marcell egy-egy szerzeménye. Megrendezzük idén is a kamara.hu fesztivált, a tervezett fellépők többsége eljön, ők is annyira szolidárisak, hogy szinte csak a szállásukat és útiköltségüket kell fedeznünk …

Megosztás