LEONARD SLATKIN a MÁV Szimfonikusok élén

0
17

LEONARD SLATKIN
Hatszoros Grammy-díjas amerikai karmester
és a MÁV Szimfonikus Zenekar hangversenye a Zeneakadémián

LUKÁCS MIKLÓS BÉRLET 3.
Zeneakadémia, Nagyterem
2021. november 19. 19:00

Műsor:

Corigliano: Elégia
Dohnányi: Fisz-moll szvit, op. 19
Beethoven: III. (Eroica) szimfónia

Vezényel: Leonard Slatkin (USA)

HANGVERSENYÜNK VENDÉGKARMESTERE:

LEONARD SLATKIN

Az Amerikai Egyesült Államok legelismertebb és legünnepeltebb karmestereinek egyike. Zeneigazgató volt St. Louisban (az USA legmagasabban értékelt zenekarainak egyike), Pittsburgh-ben, a Washingtoni Nemzeti Szimfonikus Zenekarnál, a Detroiti Szimfonikus Zenekarnál, a BBC Szimfonikus Zenekaránál Londonban, a Lyoni Nemzeti Zenekarnál. Hatszor kapott Grammy-díjat kiemelkedő produkcióiért, kitüntették az USA Nemzeti Művészeti díjával és számos más művészeti elismerést kapott.
Slatkin 1944. szeptember 1-jén született San Franciscóban. Családjában a szülők és a többi gyermek is magas színvonalon zenéltek. Nagyapja Ukrajnából vándorolt ki Amerikába. Hegedülni, később vezénylést és zeneszerzést is Los Angelesben, majd az Indiana Egyetem Zenei Fakultásán, végül New Yorkban, a Julliardon tanult. Vezénylésre a híres német karmester, Walter Susskind oktatta, aki később maga mellé vette asszisztensként a St. Louisi Szimfonikus Zenekarhoz. Itt kezdődött ragyogó sikerekben gazdag pályafutása.
Nagyon megtisztelő, hogy egy ilyen rangú karmester elfogadta meghívásunkat. Műsorának összeállítása is rokonszenves: egy amerikai és egy magyar művet, valamint egy örökérvényű Beethoven-szimfóniát vezényel a MÁV Szimfonikusok élén.

CORIGLIANO: ELÉGIA

John Corigliano (született: 1938) olasz származású amerikai zeneszerző. New Yorkban született, anyja zongorista, apja hegedűs, a New Yorki Filharmonikus Zenekar koncertmestere volt. Termékeny zeneszerző: több, mint 100 művet komponált. Műveiért több Grammy és Pulitzer, valamint egy Oscar-díjat kapott
Elégia című művét 1965-ben komponálta Samuel Barbernek ajánlva. A mű címe az irodalomból átvett fogalom, az antik görög költészet műfaja volt.

DOHNÁNYI: FISZ-MOLL SZVIT, op. 19.
I. Andante con variazioni II. Scherzo III. Romance IV. Rondo

Dohnányi Ernő (1877-1960) Bartók és Kodály mellett a 20. századi magyar zene legjelentősebb személyisége. Világhírű zongoraművész, kiváló karmester, éveken keresztül a Zeneakadémia igazgatója, a Budapesti Filharmóniai Társaság elnök-karnagya – gazdag fantáziájú, óriási mesterségbeli tudással rendelkező zeneszerző volt. 1905-től közel tíz évig Berlinben oktatott az ottani Zeneakadémián. Ez idő alatt, 1909-ben komponálta a fisz-moll szvitet, amelyet szoktak Romantikus szvitnek is nevezni. Bemutatója 1910. február 21-én, Budapesten volt a szerző vezényletével, majd egy év múlva megjelent nyomtatásban. Olyan sikeresnek bizonyult, hogy 1913-ban Londonban, a Queen’s Hallban megrendezett Proms-koncerten is előadták.
A művet nagy elismeréssel fogadták, az említett 1913-as bemutató után 1957-ig tizenkétszer szerepelt a BBC Proms műsorán. 1931-ben előadták a Salzburgi Ünnepi Játékokon is, lemezfelvétel készült belőle Londonban, Los Angelesben és persze több kiadvány Magyarországon is.

BEETHOVEN: III. SZIMFÓNIA, Esz-dúr, op.54 „EROICA”
I. Allegro con brio II. Marcia funebre – Adagio assai
III. Scherzo. Allegro vivace IV. Allegro molto

1804. Történelmi idő: a francia forradalom győzött, megdőlt a királyság, az önkényuralom, létrejött és megszilárdult Európa – az ókori Róma óta alighanem első – köztársasága. A reakciós hatalmak megpróbálják katonai erővel térdre kényszeríteni, de hiába: a fiatal állam hadserege zseniális hadvezére, Bonaparte Napoleon vezetésével egymás után aratja győzelmeit.
Ludwig van Beethoven (1770-1827), a szabadság lelkes híve és mindenfajta zsarnokság szenvedélyes gyűlölője új művel ünnepli Bonapartét, mégpedig egy olyan szimfóniával, amely méreteiben és zenei mondanivalójának monumentalitásával messze meghalad minden korábbit. Így lesz méltó a történelmi pillanathoz, a történelmi személyiséghez. Már készen áll a mű, amikor Beethoven hírül veszi, hogy Bonaparte, a szabadság bajnoka császárrá koronáztatta magát. Csalódása rettenetes, dühösen eltépi a partitúrának az ajánlást tartalmazó első oldalát. A művet még abban az évben bemutatják, majd amikor 1806-ban nyomtatásban is megjelenik, a címe már így hangzik: „Sinfonia Eroica” – Hősi szimfónia egy nagy ember emlékének ünneplésére. A legújabb zenetörténeti kutatások eredményei alapján manapság többen kétségbe vonják e történet hitelességét. A kor és Beethoven kortársainak emlékeiből kibontakozó személyiségének ismeretében mindenesetre nagyon is hihető.

Sajtókapcsolat:
Ámon Betti +36 20 9829 867 sajto@mavzenekar.hu

Megosztás