“Állandó újratervezésben vagyunk”

0
128

Csonka András tapasztalatokról, trendekről és a nyitásra való felkészülésről

A Zeneakadémia sugározta talán a legtöbb online koncertet az elmúlt időszakban, a produkciókat több ezren tekintették meg a neten, de természetesen az intézmény is várja azokat a hangversenyeket, amelyeken végre már közönség előtt léphetnek pódiumra az előadók. Csonka András úgy véli, a korábbi hónapoknak akad azért hozadéka, hiszen a felvételekkel sikerült olyan publikumot is elérniük, amely korábban nem vette a bátorságot, hogy ellátogasson egy koncertterembe, ezért a jövőben is rendszeresen terveznek online közvetítéseket. A Zeneakadémia programigazgatójával az eddigi hónapok tapasztalatairól, a felvételek sorsáról, a megjelenő zenehallgatási trendekről, a mindennapi újratervezésről, a nyitással kapcsolatos teendőkről, a közönség várható visszatéréséről, valamint a következő szezonra megálmodott produkciókról is beszélgettünk.

– Hogyan értékeli az intézmény online jelenlétét az elmúlt hónapokban?
– Tavaly novemberben szorultunk teljesen az online szférába, de szerencsére ennek a létformának is akadtak pozitív hozadékai. Elmondhatjuk, hogy jelentős nézőszámot értünk el a felvételeinkkel, s ha az élő közvetítéseket nem is mindig nézték olyan rengetegen, a YouTube-on vagy a saját oldalunkon a koncerteket aztán egy-két nap alatt több ezren tekintették meg. Ez nemcsak nekünk, hanem a fellépő művészeknek is nagyon sokat jelent. Ráadásul sikerült olyan publikumot is megszólítanunk, amely nem jönne el az élő előadásokra. Vagy azért, mert nincs rá módja – vidéken, külföldön él -, vagy nem venné a bátorságot, hogy beüljön egy klasszikus zenei hangversenyre. Mindez kiderült a különböző visszajelzésekből, kommentekből. Sokakhoz tudunk az interneten keresztül értékes tartalmat eljuttatni, s annak is többen örülnek, hogy így nem este fél nyolckor kell a képernyő elé ülniük, hanem számukra kedvezőbb időpontban tudják megnézni az őket érdeklő programokat. Az általunk közvetített koncertek hangminősége szintén kiemelkedő, s ha valaki megfelelő eszközökön tudja meghallgatni azokat, akkor CD-minőségű előadásokban lehet része. Ettől függetlenül változatlanul állítom: az élő jelenlétet nem adja vissza egyetlen online előadás sem. Ezért bízom abban, hogy ha ismét be lehet ülni a koncertekre, vissza fog térni a közönség! De az is biztos, hogy továbbra is szükség lesz az online elérésre, hiszen lesznek jócskán olyanok, akik személyesen nem tudnak majd eljönni a hangversenyeinkre.

– Kellett változtatniuk valamit a Zeneakadémia stúdióján az állandóvá vált közvetítések miatt?
– Tulajdonképpen nem, szinte minden szükséges felszerelés rendelkezésünkre állt, csupán az jelentett nehézséget, hogy a Solti Teremben tervezett produkciókat is a Nagyterembe kellett átcsoportosítanunk, ahonnan a közvetítéseket végezzük. A Nagyteremben végül szinte nem is akadt üres este, s ez a nonstop munka mindenkit leterhelt. Visszatekintve az elmúlt hónapokra, talán a Zeneakadémia közvetítette a legtöbb hangversenyt. A napi jelenlét a novemberben kezdődő időszakban volt jellemző, a márciusi szigorúbb zárást követően egy időre mi is leálltunk, sajnos az utóbbi hetekben egyre több a betegség vagy más okok miatt elmaradó produkció. Tavaly még fizetősek voltak a közvetítéseink, de aztán az év elején ingyenessé tettük mindet. A számokból ugyanis azt láttuk, ha meg kell vásárolni a jegyeket, akkor kevesebb a néző, igaz ők az elejétől a végéig megnézik a koncerteket. Úgy döntöttünk, hogy fontosabb, ha több embert érünk el az ingyenes közvetítésekkel.

– Tavaly, a lapunkban megjelent interjújában említette, a közvetítések többlet-tartalmakkal is gazdagodhatnak. E téren milyenek a tapasztalataik?
– Az vettük észre, hogy a közvetítésen kicsit esetlenül hat, amikor a művész minden előzmény nélkül bejön a teljesen üres terembe és elkezd játszani, hiányzik a taps, a közönséggel való kommunikáció. Szükség van ezért valami bevezetésre, hogy valaki felkonferálja a produkciót, s mondjon néhány mondatot a darabról és az előadóról. Fontos, hogy elhangozzék néhány érdekfeszítő gondolat a korszakról, a szerzőről is, ezzel máris értékes tartalommal gazdagodott a közvetítés. Mi ezt az elmúlt időszakban azzal egészítettük ki, hogy Kóda című sorozatunkat – amelyre az élő előadások után szokott sor kerülni, kötetlen beszélgetés az előadóval a műsorválasztásról, pályájáról – most a koncertek szünetében, Intermezzo címmel sugározzuk. Természetesen az eszmecseréket nem a hangversenyen, hanem a főpróba után rögzítjük. A közönség visszajelzései alapján ezeket a beszélgetéseket is sokan szeretik, segítenek ugyanis a publikumnak a művek minél teljesebb befogadásában, a művészek alaposabb megismerésében. Örülök, hogy a pandémia alatt – szinte egyedüliként – sikerült külföldi művészekkel is hangversenyeket rögzítenünk. Persze a saját produkcióink mellett a Zeneakadémián koncertező zenekarok koncertközvetítéseit is megoldottuk.

– Mi lesz a sorsa a koncertfelvételeiknek?
– Az élő közvetítések egy-két napig még visszanézhetők YouTube csatornánkon, egy részük elérhető lesz majd ezt követően ugyanott egy válogatásban is. A felvételeket nem csupán online közvetítjük, most már a Zeneakadémiának is van egy állandó műsorsávja az M5-ös csatornán, sok hangversenyünk látható ott is. Emellett a Bartók Rádió is rendszeresen közvetíti a koncertjeinket.

– Az előző interjúban arról is szót ejtett, hogy az online koncertek lehetőséget adnak akár arra, hogy ne egy teljes mű, csupán egy-egy részlete hangozzék fel…
– Az, hogy mi lesz a klasszikus zene jövője a járvány után, azon is múlik, hogy hogyan reagálunk az új kihívásokra, a befogadói szokások változására. Ha belegondolunk abba, hogy a legnépszerűbb zenemegosztók hogyan működnek, látnunk kell, a klasszikus zenei tartalmak esetén is csak egy-egy tracket – ami jó esetben a mű egy tétele – helyeznek el válogatásaikban, amelyeket nem szerzők, korszakok, műfajok, hanem hangulatok szerint csoportosítanak. Mindez talán éppen annak az új közönségnek a legvonzóbb, amely számára most, a digitális térben nyílt meg ez a világ. Ha ezt a fiatal, klasszikus zenei előzményekkel nem rendelkező közönséget szeretnénk megszólítani, akkor figyelembe kell venni azt az igényt, hogy valaki egy szimfóniának csupán egyetlen tételét kívánja meghallgatni, aztán lehet, hogy eljut majd addig is, hogy az egész kompozíciót meg akarja ismerni.

– Említette, hogy sajnos az online koncertek közül is több elmaradt a tavaszi időszakban. Hogyan kezelik ezt a helyzetet?
– Állandó újratervezésben vagyunk… Nemhogy egy hónapra, de két hétre előre is nehezen tudunk pontos programot adni, ezért csak kéthetente tesszük nyilvánossá a műsort, mert még abban is sokszor akad változás. Nincs olyan nap, hogy ne kellene valamilyen átalakulást menedzselni. Minden szempontból nehéz időszak ez mindannyiunk számára. A műszak minden nap emberfeletti teljesítményt nyújt, hogy a lehető legtöbb közvetítés megvalósuljon, a szervezők pedig igyekeznek azonnal reagálni az aktuális változásokra. Mindez sokkal több fáradtsággal jár, mint a normál ügymenet. Arról nem is beszélve, hogy májustól elindulnak a diplomakoncertek is, amelyeket sajnos az idén is közönség nélkül, az online térben kell megtartanunk. Ezeket már csak úgy tudjuk megoldani, hogy a Solti Teremben is berendezünk egy stúdiót, mert közben a Nagyteremből folytatjuk a többi hangverseny közvetítését is.

– Milyen egészségügyi intézkedéseket tesznek?
– Minden produkció közreműködőit és a felvételen résztvevő kollégáinkat is teszteltetjük egy erre szerződött szolgáltatóval. Egyre több a beoltott művész és szerencsére munkatársaink között is már sokan megkapták legalább az első oltást, reméljük az arány emelkedni fog és nagyobb biztonságban dolgozhatunk.

– Hogyan számolnak? Mikorra várják, hogy megnyithatják az intézmény kapuit a közönség előtt?
– Találgatni tudunk csak, mint mindenki más. Ahogy a kormányzati hírekből hallani, ha elérjük a négymilliós átoltottságot, akkor az oltási bizonyítvánnyal rendelkezők már látogathatják a kulturális rendezvényeket. Ha valóban így lesz, akkor bízom benne, hogy hamar visszatér a közönség. Viszont azzal is számolnunk kell, hogy ha ismét fogadhatunk közönséget, akkor a Zeneakadémiának szüksége lesz legalább kéthetes felkészülési időszakra. Ugyanis a jelenleg meghirdetett koncertjeink egyikére sincsenek forgalomban jegyek. Már tavaly ősszel úgy döntöttünk, hogy a szezon második felének hangversenyeire nem árulunk belépőket, hiszen nagyon bizonytalan volt a helyzet. Nyitás esetén is akad még számos kérdés, hiszen nem tudjuk, hogy a teljes nézőteret használhatjuk-e, vagy ismét ki kell hagyni székeket? Ha igen, akkor mennyit, hiszen korábban több metódus is létezett. Akkor is kell majd lázat mérni a belépésnél? A negatív PCR-tesztet is elfogadhatjuk az oltási bizonyítvány mellett? Úgy lehet újra indulni, ha mindezeket már pontosan tudjuk. Ha visszaállunk az élő közönség előtti koncertezésre, de nem nyithatunk teljes nézőteret, akkor a közvetítéseket valószínűleg ismét fizetőssé kell tenni, ezzel teremtjük meg a „teltházat”. Más lesz a helyzet, ha a közönség újra minden korlátozás nélkül jöhet majd a koncertekre és elmúlik belőle a félelem ezzel kapcsolatban.

– Mit gondol, milyen gyorsan fog visszatérni a publikum?
– A pandémia első hullámát követően számunkra is meglepő módon fogytak nagyon hamar el a jegyek. Úgy gondolom, most is lesz a közönségnek egy rétege, amely azonnal jönni akar, de akadnak majd olyanok is, akik bármennyire szeretik a zenét, óvatosak lesznek a visszatéréssel. Készítettünk egy felmérést is ennek kapcsán, s a publikum válaszaiból az derült ki, hogy egynegyedük nagyon elszánt, egynegyedük még sokáig várna az élő zenehallgatással, a többiek pedig várakozó álláspontra helyezkedtek. Az biztos, hogy az újra indulás nem lesz könnyű. Hosszan tartó sokkhatás érte az embereket, kell hozzá idő, mire az élet ismét a régi kerékvágásban megy majd tovább.

– Arra is fel kell készülniük, hogy a jegyvásárlás továbbra is az utolsó pillanatokra tolódik…
– Már a járvány előtt megjelent az a tendencia, hogy sokan legfeljebb két héttel a koncert előtt döntöttek arról, vesznek-e jegyet egy adott hangversenyre. Ennek tudatában kell majd terveznünk. Természetesen továbbra is tematikusan állítunk össze sorozatokat, de bérletek értékesítésében egyelőre nem gondolkodunk, mert látjuk, mennyire óvatosak lettek az emberek. Tudjuk, hogy a Zeneakadémián bérletező zenekarok is elkezdték szervezni a szezont, és egyre többen érdeklődnek még foglalható időpontok iránt.

– Ha nem is tudni, hogy a következő hónapok eseményei közül hány fog online közvetítésen és mennyi élő közönség előtt megvalósulni, talán abban már bízhatunk, hogy az őszi szezon a szokott formában valósul meg. Mit terveznek a következő évadban?
– A szezon elején két nagy zenei versenyünk lesz, a Marton Éva Nemzetközi Énekverseny és a Liszt Zongoraverseny. Aztán elindulnak a kamarazenei programok, Baráti Kristóf, Várdai István és Fejérvári Zoltán ad hangversenyt, Kelemen Barnabás bélhúros hegedűn koncertezik a régizene kiemelkedő társulatával, az Arcangelo együttessel. Takács-Nagy Gábor és Várjon Dénes a Manchester Cameratával lép pódiumra. Október végén terveink szerint a Bartók Verseny vonósnégyes fordulóját rendezzük meg. Az Amadinda együttes és hallgatóink közös produkcióval ünneplik Steve Reich 85. születésnapját. Folytatjuk emellett az orgonasorozatunkat, a zongora kiválóságait bemutató estek fellépője lesz Farkas Gábor és Alexander Melnyikov is, Boldoczki Gábor pedig a Cappella Gabettával játszik. Különleges koncert akad tehát jócskán, s bízom benne, hogy ezeket az előadásokat a közönség már élőben élvezheti!
– R. Zs.-

Megosztás