Áhítva várjuk a közönséget!

0
43

Nyitásról, tervekről, lehetőségekről kérdeztük a zenekarokat

Hosszú ideje közönség nélkül folyik a zenekari munka, az átoltottság egyre magasabb, az alsó tagozatosok visszamehettek az iskolába, már a teraszok nyitását is bejelentették, így joggal reménykedhetünk a koncertek, kulturális rendezvények körüli szabályozások enyhítésében. A nyitás körülményeiről, lehetőségeiről, a tervekről, a zenekari munka jelenlegi helyzetéről, a nyári szabadtéri koncertekről és az őszi újraindulásról kérdeztük a zenekarokat.

Herboly Domonkos, Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Milyen állásponton vannak a zenekari zenészek oltásával kapcsolatosan, szempont-e ez a nyitáshoz, élő koncertezéshez?

A nyitás időpontjának és mikéntjének meghatározásához arra kértük a zenész és énekes kollégákat, hogy osszák meg a munkaügyi osztályunkkal az oltásuk aktuális státuszát. Bár ez az adatszolgáltatás nem volt kötelező, önkéntesen is rengeteg kolléga osztotta meg velünk ezeket az információkat, így biztonságosan tudjuk majd elkezdeni a munkát. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne tesztelnénk le minden munkába álló művészünket.

A nyári szabadtéri koncertekkel kapcsolatban vannak-e konkrét tervek, vagy egyelőre mindenki kivár?

A Nemzeti Filharmonikusok a Martonvásári Beethoven Fesztiválban érdekeltek elsősorban. Reméljük, hogy a júliusi koncerteket élő közönség előtt játszhatjuk majd, de természetesen erről majd a vonatkozó jogszabály fog iránymutatást adni.

Mi a helyzet, ha harmad, illetve félházzal engedélyezik a koncerteket, mennyire éri meg, van-e terv erre vonatkozóan?

Elfogadjuk a szabályozást, bármi is legyen az, a lényeg, hogy élőben játszhassunk.

A streamelés mennyire marad a koncertek része, ha fél- vagy harmad házzal engedélyezik a nyitást?

Korai lenne erről döntenünk, fontos lesz a közönség ezzel kapcsolatos visszajelzése.

________________________________________________________________________

Devich Márton, Magyar Rádió Művészeti Együttesei

Hogyan készülnek a nyitásra?

A Magyar Rádió Művészeti Együttesei is alig várják a nyitást, hogy újra teljes erővel és lendülettel lehessen dolgozni. A muzsikusoktól, énekesektől folyamatosan kapok jelzéseket, telefonokat, hogy nagyon szeretnének már próbálni, koncertezni, fellépni, muzsikálni, énekelni, hiszen ez az életük. A zenével élményt, örömöt, reményt adni az embereknek.
A járvány harmadik hullámában is kénytelenek voltunk több hangversenyünket lemondani, illetve elhalasztani, köztük az énekkar 70 éves jubileumi koncertjét is, amit végül május 9-én rendezünk meg, és az M5 csatorna pár nap múlva közvetít. A gyermekkórus sajnos már nem tud ebben az évadban fellépni, hiszen az iskolák felső tagozata csak május 10-én nyit, így próbák sem lehetnek előbb.
Fokozatosan terveztük áprilisban a nyitást a zenekarban-énekkarban, ügyelve arra, hogy a legnagyobb biztonságban dolgozhassunk, egyelőre sajnos közönség nélkül, felvételek készítésével vagy online közvetítésekkel. Kamarazenei produkciókkal kezdtünk április első felében, a kellő távolság betartásával, és sajnos úgy, hogy a fúvósokon kívül még minden más zenész maszkban kénytelen játszani. Az érintett muzsikusainkat, akiknél ez szükséges volt, teszteltük a próbafolyamat elején. Egy kortárszenei hangversenyünk műsorát teljesen átalakítottuk, a nagy apparátust igénylő művek helyett szinte kamaraprodukcióknak beillő darabokat szólaltattak meg művészeink, 10-15 hangszeres művekről van szó. Az első kicsit nagyobb létszámú fellépést, zenekarral és énekkarral, a Szilágyi Dezső téri református templomba terveztük, ahol kényelmesen elfér a két együttes. Igyekeztünk figyelni arra is, hogy minél több olyan művészünk jusson most szerephez, aki védett, úgy, hogy vagy átesett a betegségen, vagy már oltott. A jubileumi énekkari koncert esetében, amikor a zenekarnak és az énekkarnak már együtt kell próbálnia, a próbákat nem a 6-os stúdióban tartjuk, hogy ne legyen zsúfoltság, hanem a helyszínen, hálásak vagyunk a Pesti Vigadónak, hogy befogadtak bennünket. Ezekkel az óvintézkedésekkel, változtatásokkal, és persze továbbra is a maszkok, az átlátszó plexi falak használatával úgy érezzük, hogy biztonsággal újra elindíthatjuk a fellépéseinket. És áhítva várjuk a közönséget!
________________________________________________________________________

Lendvai György, MÁV Szimfonikus Zenekar

Egyelőre mi látszik biztosan?

Az, hogy talán a szabadtéri koncerteket megtarthatjuk júniusban. Bízunk az EB-ben: ha EB-t lehet tartani, akkor nyilván a szabadtéri fesztiváloknak, koncerteknek sem lesz akadálya. Szeptemberben gondoljuk reálisnak a zárt koncerttermekbe való visszatérést. Azt viszont nem győzöm hangsúlyozni: nem mi nyitunk. Hiába kérdezik, hogy tervezzük a nyitást. Mások nyitnak, mi pedig alkalmazkodunk.

Többször elhangzott már, hogy bizonyos szolgáltatásokat védettségi igazolványhoz kötnének. Az átoltottság jól áll.

Ez csak rendelet kérdése. Mi követjük azokat az utasításokat, amiket a kormány kiad, és követjük azokat rendelkezéseket, amiket az egyes koncerthelyszínek kiadnak. Ha egy koncerthelyszín úgy dönt, hogy inkább bezár, és nem vállalja a csoportos megbetegedés kockázatát, akkor tudomásul vesszük, hogy nem tudunk koncertezni. A zenekarból jó néhányan átestek a betegségen, nagyon sokan már be vannak oltva, úgy gondolom, hogy mi készen állunk arra, hogy ha nem is 80-90 fős nagyprodukciókat, de szimfonikus zenekari koncerteket el tudjunk játszani. Nagy is az igény a zenekarban arra, hogy dolgozzunk. Az elmúlt egy év során mindenki megtapasztalta, milyen rossz a bezártság.

Hogy állnak most a streamek?

A Zeneakadémia is nyitva van, 50 főben korlátozva, de lehet streamelni a BMC-ből, a BKK-ból, sőt, a munkavégzést, mint olyat nem korlátozták egyáltalán. Próbálunk rendesen, de óvatosan.

Hogy viselik pszichésen a zenészek ezt a bizonytalanságot?

Szerencsére ez a tavasz és már az ősz is más volt, mint egy évvel ezelőtt, amikor próbálni sem lehetett. Most elég sok streamelt koncertet játszottunk, nem került sor olyan nagy leállásra, de ezzel együtt azért mindenki szeretné már, ha visszatérne normális kerékvágásba az élet.

A járvány első időszakában hangzott el, hogy ha fél házzal lehet koncertezni, a MÁV Szimfonikusok kétszer, ha harmadházzal, akkor háromszor is elő tudják adni ugyanazt a műsort, biztosítva az eredeti közönségszámot. Most is így gondolják?

Most is tartom, hogy ez lehetséges megoldás. Ugyanakkor amikor szeptember-októberben kinyitottak a koncerthelyszínek és publikum előtt játszottunk, teljesen világossá vált, hogy a közönség óvatos. Két részre tudnám osztani a közönséget, az egyik fele alig várta, hogy jöhessen, és nem számított még az sem, mi lesz a műsor, a másik fele, ha meg is váltotta a jegyét, bérletét, hogy a helyét biztosítsa, akkor sem jött el. Nem tudjuk most megmondani, ha egyszer újraindul a koncertélet, a régi közönségnek mekkora része fog újra jönni, hogy a stabil bérlőközönségünk, amelyik eddig megtöltötte a Zeneakadémiát, mennyire csappant meg, eleve az idős korosztály aránya a komolyzenei koncerteken jóval nagyobb volt. Ennek az őszi időszaknak a tapasztalatából most úgy érzem, ha félházzal hirdethetünk meg egy koncertet, akkor a félház reális lesz. Ha nem is elölről kell kezdeni, de újra kell építeni a közönséget, ami nem egyszerű, mert szétverni lehet egy-két év alatt, de különösen nekünk évtizedek óta kitartó, több generációs közönségünk volt. Ráadásul nehéz úgy eladni a bérleteket, hogy két éve eladtuk, a fele nem valósult meg, egy éve újra eladtuk, annak a nyolcvan százaléka nem valósult meg.

A streamelés még kompenzálhatja a nézőszámot. Feltételezem, amíg nem lehet újra teltházzal koncertet rendezni, nem tervezik kivezetni ezt a lehetőséget.

Pedig én gondolkozom ezen. Ha az lesz a helyzet, hogy a korábban 85 százalékban eladott bérletünket most csak 50 százalékban tudjuk eladni, akkor nem azon fogom törni a fejem, hogy hogy tudok a képernyő elé leültetni még néhány embert, hanem azon, hogy tudom megtölteni a koncerttermet.

Én inkább arra gondoltam, hogy a nyitás után még a közönség egy része óvatos ahhoz, hogy eljöjjön, de adott esetben megveszi a bérletét, vagy szívesen vásárol stream-jegyet.

Ezt eddig is csináltuk, a bérlettulajdonosoknak célzottan odaadtuk a stremaelt koncertnézés lehetőségét. Még ennek érlelődni kell, majd az adott szituáció eldönti. Ha újra kell építeni a közönséget, amelyik eljön a koncertjeinkre, akkor nem csinálok konkurenciát ennek a közönségnek. Azért azt sem szabad elfelejteni, hogy a streamelés költsége milliós nagyságrendű, a terembérlettel egyezik, amit hosszú távon nem tudunk bevállalni.
________________________________________________________________________

Horváth Zsolt, Pannon Filharmonikusok – Pécs

Mi a helyzet a nyitással?

A Pannon Filharmonikusok a pandémia ideje alatt végig igyekezett gyors és releváns szakmai válaszokkal reagálni az aktuális helyzetekre, a vezetés nyilván a kulturális rendezvényeket érintő hatályos rendelkezések tudomásulvételével szervezi meg továbbra is a zenekar munkarendjét. A menedzsment, a művészeti vezetés természetesen felkészült a nyitásra, a zenekar dolgozik. A saját belső biztonsági intézkedéseink, a Kodály Központ működése, a tervezett próba- és műsorrend alapján mi készek vagyunk a nyitásra, várjuk az új szabályozást.

Mennyire számít a nyitásban, szempont-e a zenészek átoltottsága?

A menedzsmenttel együtt közel 140 fős munkavállalói létszámmal dolgozunk, ehhez jelen esetben, a vírus miatt hozzá kell venni nyilván a családtagokat is. Büszke vagyok arra, hogy a járvány előző szakaszaiban is fegyelmezettséggel, hatékony és gyorsan reagáló intézkedésekkel sikerült elérni, hogy munkaképesek maradjunk. Most, hogy talán az oltással egy még hatékonyabb eszköz van az emberiség kezében, azt mondhatom, hogy a Pannon Filharmonikusok közössége számára fontos az oltás, házon belül ösztönözzük és folyamatosan felmérjük, hogyan állunk. Természetesen nehéz pontosan megmondani, mi lesz a forgatókönyv, de én magam azt gondolom, hogy egy szakaszos nyitás várható és vélhetően lesz szerepe az oltási igazolásnak abban, hogy ki vehet részt olyan eseményeken, rendezvényeken, ahol közönség, tömeg várható. Tehát úgy a zenekarunk és családjaik, mint a közönségünk egészségvédelme szempontjából ösztönözzük az oltást.

A nyári szabadtéri koncertek előreláthatóan megtarthatóak-e?

Az egyre növekvő átoltottsági arányokból és az ehhez kapcsolódó kommunikációból azt gondoljuk, hogy a nyári hónapokban szabadtéren már mindenképpen tudunk koncertezni. Mi már készülünk is ilyen programokkal, a zenekar is és a produkciós kollégák is dolgoznak rajta, aztán majd meglátjuk, mit hoz az élet. Azt itt Pécsett egyértelműen érezni, hogy a közönség már nagyon várja, hogy újra részt vehessen kulturális eseményeken, hangversenyeken.

Mennyire viseli meg a zenekart pszichésen az elhúzódó bizonytalanság?

Annyira hat a zenekarra ez az elhúzódó helyzet, amennyire a társadalom bármely tagjára. Nyilván lehetne gondolni, hogy a muzsikusok, művészek esetleg érzékenyebbek, ugyanakkor ne felejtsük, hogy gyermekkoruktól fogva nagyon fegyelmezettek is. Én inkább azt érzem, hogy mindent megtesznek, hogy a jelenlegi helyzetből kihozzák a maximumot, vigyáznak magukra, egymásra, mert ez a közös érdekünk és nagy energiával készülnek minden hangversenyre, alig várják a teljes nyitást. Köszönjük szépen, a kérdés fontos, mi nagyon jól vagyunk, de ebben a stabilitásban, bizalomban több éves munkánk fekszik.

Mikor számítanak a nyitásra, akár fél, harmadházzal? Mennyire szabályozza a zenekar terveit a koncertterem szabályzata?

A jelenlegi folyamatokat követve azt gondolom, hogy az új évadunkat már teljes házzal tudjuk meghirdetni. Ezt megelőzően pedig alkalmazkodva az aktuális rendeletekhez, az esetleg fokozatosan bevezetett nyitáshoz, tesszük a dolgunkat, előkészített programokkal, bepróbált anyagokkal várjuk a híradásokat, hogyan léphetünk tovább. A mi esetünkben a Kodály Központ menedzsmentje együtt dolgozik a Pannon Filharmonikusokkal, a zenekarunk szakmai terveit támogató, azzal összhangban álló szabályokat alkalmaz, nyilván az országos rendelkezések alapján. Folyamatosan egyeztetjük a házban zajló munkával, a közönségszervezéssel kapcsolatos kérdéseket, amennyiben minden érvényes biztonsági szabályozásnak meg tud a ház teljes logisztikája felelni, a zenekar készen áll arra, hogy a hangversenyteremben közönség előtt folytassa a munkát. Már előzetesen kidolgoztuk az általunk „ti-ti-tá” ülésrendnek nevezett ültetési rendszert, ahol biztonságos távolságra ülnek egymás mellett a nézők.

Mennyire marad meg a stream a zenekar életében, ha részleges nyitás lesz?

Már a Kodály Központ tervezésekor, azaz több mint tíz éve felmerült, hogy biztosítsuk az élő közvetítés technikai feltételeit, nyilván akkor még egészen más kontextusban. Már akkor szerettük volna, hogy online nyomon követhető legyen a pécsiek művészete. Ez akkor végül nem valósulhatott meg. A vírus okozta helyzetre való szakmai válaszként azonnal megteremtettük a stream technikai feltételeit, professzionális filmes stábbal. Egyre inkább értjük, ismerjük egymást és a másik szakmai igényeit, illetve leginkább ők a zenekar elvárásait és munkamódszereit, így egyre olajozottabban dolgozunk együtt, igazán szép előadások vannak mögöttünk úgy zeneileg, mint vizuálisan, képileg. A részleges nyitás, vagy egy remélhetőleg teljesen vírusmentes munkaközeg esetén is határozottan szeretnénk a stream eszközével élni továbbra is.
________________________________________________________________________

Gyüdi Sándor, Szegedi Szimfonikus Zenekar

Mennyiben befolyásolja a nyitási terveket az átoltottság, szempont-e ez a zenészek körében?

Kétféle nyitásról beszélhetünk: egyrészt arról, amikor a nagyzenekar elkezd próbálni, másrészt arról, amikor közönség elé léphetünk. Az utóbbi terén természetesen a központi intézkedésekhez alkalmazkodunk. Annak eldöntése, hogy mikor számít vállalható kockázatnak, hogy művészeink tartósan egy légtérben, közülük sokan maszk nélkül tartózkodjanak és munkát végezzenek, a munkáltató feladata, és nem könnyű kérdés. Hiszek az orvostudományban, bízom azokban az információkban, hogy a fertőzésen átesettek, illetve az oltásban részesültek nem betegedhetnek meg újra, vagy legalábbis súlyosabb állapotba nem kerülhetnek, ugyanakkor nem gondolom, hogy a munkavégzést a védettségi igazolványhoz lehet vagy érdemes kötni. Országos szinten nyilvánvalóan adminisztratív szabályokat kell felállítani, helyben viszont fontos szerepe van a személyes mérlegelésnek, a kollegiális együttműködésnek. Nem tervezem az oltás valamiféle kötelezővé tételét, a védettséggel nem rendelkezők kizárását a munkavégzésből, vagy ennek valamiféle szankcionálását. Még hivatalos nyilatkozatot sem kérek arról, hogy ki van túl az oltáson, ki az, aki várakozik rá és ki nem kívánja magát beoltatni, viszont a szólambeosztások elkészítésekor számíthatok a kollégák és a szólamvezetők személyes jóindulatára, egymás iránti felelősségérzetére.

Mennyire nehéz a jelenlegi bizonytalanság pszichésen és egzisztenciálisan a zenészeknek?

Nagyon nehéz. Nehéz például kenyérgyárban dolgozni, mert a kockázatok ellenére ugyanolyan intenzitással kell termelni, de nehéz megélni azt is, ha ellehetetlenül az ember megszokott munkája. Bár a munkabérét mindenki megkapja, hosszabb távon az intézmény forrásai nyilvánvalóan szűkülnek, és ez, ha egzisztenciális bizonytalanságot nem is, de pszichés terhelést kétségkívül jelent. Törekszünk arra, hogy az egyéni gyakorláson kívül is találjon mindenki magának értelmes, a zenekari munkához kapcsolódó feladatokat; ez segít a feldolgozásban

Mennyi időre van szükség ahhoz, hogy nyitás esetén újra koncert lehessen?

A felkészülés szempontjából ez az idő szerencsére nagyon rövid. Alkalmasan megválasztott koncertprogrammal már egy-két nap próbálással közönség elé lehet lépni, ha az utolsó pillanatban értesülünk is a lehetőségről. Az együttesek túlnyomó többsége viszont nem rendelkezik saját koncertteremmel, tehát félő, hogy ezért nem kezdhet hozzá nagy energiával a koncertek pótlásába. Szegeden szimfonikus hangversenyt egyedül a színházban lehet rendezni, nyitás esetén viszont természetesen maga a színház is sokat akar játszani, tehát valószínűleg nem túl szívesen ad át estéket a zenekarnak, ez korlátozza az azonnali koncertezést.

A nyári szabadtéri koncertekről milyen tervek készültek?

Nagyon bízunk abban, hogy a nyári hangversenyeket – legalábbis szabadtéren – már nem sújtják majd korlátozások. Június végén koncertezünk a Szegedi Szabadtéri Játékokon, július végén a fesztivál egy operaprodukciójában működünk közre. Van egy-két további nyári felkérésünk, nagy örömmel készülünk például a szarvasi víziszínpadra. Természetesen a bérleti sorozatok elmaradt koncertjeit nem lehet a szabad ég alatt pótolni, mivel a nagyzenekari koncertekhez megfelelő tér, erre a célra készült, óriási pódium és megfelelő nézőtér, világosítás, hangosítás szükséges – ez csak néhány kitüntetett alkalommal valósulhat meg. Másrészt, amint szabadtéren lehet rendezvényeket tartani, a lehetséges helyszínek adottságainak megfelelő formációkkal, eleinte elsősorban kamarazenével készünk arra, hogy az élő zene élményét régóta nélkülöző közönség igényeinek megfeleljünk.

-Mennyire függ a zenekar a koncerttermektől? (A Müpa most bezárt, a Zeneakadémia 50 főig engedi a streamet, a többiről nincs adatom sajnos, de feltételezem, hogy szigorú szabályaik vannak)

Február vége óta zenekari próbára sem ültünk össze, tehát április végén ez még nem gyakorlatias kérdés. A Filharmóniával együttműködésben két márciusi streamelt koncertet töröltünk, egyik a színházban, a másik a dómban lett volna. Ahogy a halasztásról a helyszínek bevonásával, közösen határoztunk, a pótlásról is valószínűleg hasonló egyetértésben fogunk dönteni. Június 1-jén a Zeneakadémián van tervbe véve egy nagy létszámú oratórium-előadásunk – erről majd a koncert rendezői döntenek.

Milyen tervek vannak arra nézve, hogy ha harmad, illetve, ha félházzal indulhatnak a koncertek? Mikortól éri meg, és ez a mostani helyzetben szempont-e egyáltalán?

A streaming korlátozott értékű pótcselekvés; inkább a közönséggel való kapcsolat fenntartására alkalmas, valódi zenei élményt nyújtani kevésbé, másrészt milliós ráfordítást igényel. Ha a közönség előtti hangversenynek ültetési korlátozásai vannak, azt tudjuk kezelni: egymás után többször lejátsszuk a műsort a szétválasztott nézői csoportoknak, ez nem bevétel-kiadás mérlegelésének kérdése. Egyébként erre a megoldásra már ősszel felkészültünk, csak éppen a teljes zárlat miatt az így előkészített koncertet is törölni kellett.

Mennyire marad meg a most bejött streamelési gyakorlat, ha csökkentett közönséggel, de elindul a koncertezés?

A megfelelő minőségű közvetítés nagyon drága. Amennyiben egy külső megrendelő állja a költségeket, nagyon szívesen és különösebb anyagi elvárások nélkül hozzájárulunk, és nem tartjuk a streaminget „piaci” szempontból hátrányosnak. Abban az esetben, ha közönség előtt játszhatunk, szükségét nem érezzük, egyébként pedig megfizetni sem tudjuk.
________________________________________________________________________

Hollerung Gábor, Budafoki Dohnányi Zenekar

Mennyire szempont az átoltottság a nyitásban és a zenekari munkában?

Az átoltottságot a zenekaron belül figyelemmel kísérjük, és ebben nagyon együttműködőek a zenekar muzsikusai. Szinte mindenki regisztrált, két-három olyan zenészünk van, akinek az orvosok egyelőre egészségügyi megfontolásból még nem tanácsolják az oltást. A védettségi arány meglepően és megnyugtatóan magas, az aktív állomány mintegy 75 százaléka már megkapta legalább az első oltását, jópáran pedig már a másodikat is, illetve vannak, akik az elmúlt fél éven belül átestek a víruson, vagyis a tudomány mai állása szerint védettnek tekinthetők. Úgy tűnik, hamarosan mindenki sorra kerül, és eljutunk a maximumig. Ebből a szempontból a zenekar működését és munkáját nem látom veszélyben, minden héten van koncertünk. Persze közönség nélkül, és úgy tűnik, hogy a befogadó intézmények már megszületett döntéseit figyelembe véve június végégig ez így is marad.

Nyáron viszont talán már lehetnek szabadtéri rendezvények…

A nyarat illetően bizakodunk, hiszen zenekarunk a Zempléni Fesztivál rezidens együttese. Tavaly is olyan szerencsések voltunk, hogy elejétől végéig meg tudtuk csinálni a fesztivált, hatalmas közönségsikerrel, de az akkori törvényi előírásoknak megfelelő létszámkorlátozásokkal. Bízom benne, hogy a Zempléni Fesztivál idejére talán már elég magas lesz az átoltottsági arány, és így már közönség előtt rendezhetjük meg a programokat.

Hogyan képzelik el az őszi indulást?

Ősztől nem nagyon tudunk mást tenni, mint elindítjuk a szezont, más logikus döntés nem lehet. A programok még szervezés alatt állnak, és reméljük, hogy nyáron már elindíthatjuk a bérletvásárlást.

Mennyire függenek a nagy koncerttermek gyakorlatától, szabályaitól?

Nagyon, hiszen minden helyszín kialakította azt a gyakorlatot, hogy melyik zenekar hány alkalommal rendezhet ott koncertet. A budafoki termünkkel relatív szabadon rendelkezhetünk, de ott a bevétel és a ráfordítás aránya sokkal kisebb. Az állam jelentős támogatást nyújtott az előadó-művészeti szervezetek részére, ami a kiesett jegybevételt is valamilyen mértékben kompenzálta. Ez komoly segítséget jelentett, de a mi esetünkben a kiesett bevétel miatt azért még így is voltak veszteségeink. Amíg tavaly a köztes időben (tehát júliustól októberig) a hangversenyélet visszatérhetett a megszokott kerékvágásba, együttesünknek több mint 50 millió forint bevétele volt. Kérdés, hogy ebben az évben mik lesznek a kilátások. Azt prognosztizálom, hogy jövőre lényegesen kevesebb koncertünk lesz, mert saját erőből kevesebbet tudunk rendezni, az pedig erősen kérdéses, hogy a felkérések száma hogyan alakul majd.

A streamelés most kényszerhelyzet, de a nyitás után mennyire marad majd a koncertélet része?

Egy dolgot tanultunk meg ebből, azt, hogy az online koncert már a kultúra nélkülözhetetlen eszköze lesz. Bizonyos, hogy a nézők közül sokan nem fognak azonnal visszatérni a koncerttermekbe, és kérdéses, hogy egy részük egyáltalán visszatér-e. Ahogy nagyon sok nagy zenekar, mi is igyekszünk egy digitális koncerttermet létrehozni a meglévő felvételeinkkel, azt tervezzük, hogy minden további koncertünket felvesszük, és online elérhetővé tesszük. Én hiszem, hogy az elő koncert és az online megtekinthető felvétel nem egymás konkurenciája. A koncertre járó emberek a társadalomnak csak egy szűk rétegét teszik ki, de nagyon elkötelezettek, ők véleményem szerint nyolcvan százalékban megmaradnak az élő előadás mellett. Az online koncertezés előnye, hogy sokkal több emberhez tud eljutni egy-egy hangverseny. Olyan nézőszámokat produkáltunk, amelyek koncertteremben soha nem tudtak volna megvalósulni, maximum sportcsarnokban. A húsvéti koncertünk, Haydn Megváltónk utolsó hét szava a keresztfán, ami nem tekinthető kifejezetten populáris alkotásnak, 10 ezer fölötti nézettséget hozott hatalmas mennyiségű kommenttel és visszajelzéssel. Ebben Lackfi János személye is húzóerő volt. Nagyon sok négy-ötezres nézettségű koncertünk volt, ami akkor is jelentős többlet, ha tudjuk, hogy sokan csak pár perc erejéig néznek bele. A rákattintás és a megismerés lehetősége olyan dolog, amivel valamit kezdenünk kell, így szeretnénk megőrizni a digitális rögzítés és a digitális hozzáférés lehetőségét. Nem feltétlenül minden koncert élő streamelésére gondolok, bár a Müpa esetében már a pandémia előtt látszott, hogy akkor is el tudták adni a jegyeket, ha streamelték a koncertet. Az más kérdés persze, hogy a streamelés költségei hogyan alakulnak a finanszírozhatóság szempontjából, egy ilyen alkalom nagyjából 2 millió forintos többletköltséget jelent. Az mindenesetre látszik, hogy a kormányzat kulturális és zenekari célokra többet különített el, mint az előző években, pedig az sem volt kevés, így talán finanszírozható marad ez a mechanizmus.

Mennyire éri meg félházzal, harmadházzal koncertezni?

Ha őszinték vagyunk, Magyarországon az együttesek többsége nem a jegybevételből él. Mi azért tudtunk komolyabb árbevételre szert tenni, mert az olyan sokszor felhánytorgatott crossover prdukcióknak más árképzése lehet. Egy Mahler-Bartók koncertet nem lehet 20 ezer forintért eladni, hacsak nem a New Yorki Filharmonikusokról vagy Zubin Mehtáról van szó, de egy sportcsarnokban ugyanez az összeg már egy piacképes jegyár. Egy Müpás koncert bekerülésének a 20-30 százalékát teszi ki a jegybevétel, ha harmadháznál ez átmenetileg 10-20 százalékra esik, nem jelent drámai különbséget.

Akkor sem, ha ez hosszú távon így marad?

Nem maradhat így hosszú távon, mert ha a harmadház marad, az azt jelenti, hogy nem lehet dolgozni, bezárnak az iskolák, leáll a gazdaság. Járványok régen is voltak, és mindig véget értek. Ha az átoltottság gyors növekedését vesszük figyelembe, nem lehetünk pesszimisták.


 

Kiss Barna, Savaria Szimfonikus Zenekar

Mennyiben befolyásolja az átoltottság a nyitást, szempont-e ez a zenészek körében?

Március 9-én volt az utolsó próbánk, aztán home office-ban voltunk, és április közepe után kezdtünk újra dolgozni. Továbbra is áll a megnagyobbított színpadunk, amit még ősszel bővítettünk ki, hogy távolabb ülhessünk egymástól, még nem bontottuk el, mert abban nincs bizodalmunk, hogy hamar visszaállhatunk a régi ülésrendre. Ezáltal a színpad a közönség terének egy részét is elfoglalja, de azzal sem számolunk, hogy rövid időn belül teltházat engedélyeznek. Az átoltottság fontos, a munkavállalóinknak már több mint fele megkapta legalább az első oltást, többen enyhébb formában átestek a betegségen, így némileg védettnek minősülnek. Ez a védettségi tudat kicsit segít a közös munkában, hiszen a fúvósok jelenléte komoly kérdéseket vetett fel. Azt gondolom, hogy mi nagyon jól tudtuk kezelni ezt a problémát, a kollégák megértőek voltak egymással szemben is, nagyobb konfliktusok nélkül átvészeltük az elmúlt időszakot. Nálunk nem is volt komolyabb megbetegedés, mint más együtteseknél. Bízom benne, hogy ez így is marad, és nemcsak szerencse kérdése volt, hanem az odafigyelés, a bővített színpad adta távolságtartás is belejátszott. A szimfonikus zenekari játéknak én most is híve vagyok, és végig ragaszkodtam is ehhez. Sokan vagyunk, akiknek a szólójáték vagy a kamarajáték nagyobb stresszt jelent, meg azért is vagyunk szimfonikus zenekar, hogy ezt a repertoárt játsszuk, noha értem én a veszélyhelyzet miatt a kisebb kamaraegyüttesek létjogosultságát.

A nyári szabadtéri koncertekkel kapcsolatban milyen tervek készültek?

Az adatokat nézve most már talán csökkenő a tendencia, lassan lecsengőben van ez a nagyon magas esetszám. Bízom abban, hogy nyáron elkezdhetjük a rendes munkát. Biztosan ki kell mennünk szabadtérre: a városnak tere és igénye is van rá, nagyon valószínű, hogy a közönséggel való első találkozást így fogjuk megoldani. Október óta az összes magyar együtteshez hasonlóan csak az online térben vagyunk jelen, ami elég furcsa, de szükséges ahhoz, hogy jelezzük a publikumnak, hogy még létezünk. Borzasztóan hiányzik mindenkinek a zenebarátokkal történő „face to face” találkozás, hiszen munkánk során a közönség jelenléte az egyik legmeghatározóbb inspirációs közeg.

Hogyan tervezik az őszi nyitást?

Az újranyitással egyelőre nagyon óvatosak vagyunk. Talán az ősz már arról fog szólni, hogy bejöhet a közönség a Bartók Terembe, hogy hányan és hogyan, azt úgysem mi fogjuk szabályozni. Az ősz még emiatt biztosan az újjáépítés jegyében telik majd, valószínűleg bérletstruktúra nélkül, belépőjegyes koncertekkel. Remélem, hogy 2022-ben el lehet majd kezdeni újra a bérletértékesítést. Meggyőződésem, hogy a közönség óvatosan kezd el majd újra koncertekre járni, különösen annak fényében, hogy a szimfonikus hangversenyek látogatóinak nagyobb része a veszélyeztetettebb korosztályból került ki.

Valóban van egyfajta bizalomvesztés, nem a zenekarral, hanem az intézkedésekkel szemben.

Összességében érződik ez a bizalomvesztés, amit inkább bizonytalanságként kezelnék. Éppen ezért sem tudom bérletstruktúrában elképzelni a következő évad felépítését. Tanulság, hogy tavaly megpróbáltuk a bérletértékesítést, a harmada kelt el, aztán megvalósítani sem tudtuk… Ilyen szempontból nagyon bizonytalan ősz elé nézünk, ennek ellenére a lehetőségnek ott kell lenni, hogy a közönség érezze, várjuk, jöhet. Ehhez pedig olyan jelenlétre van szükség, amit minőséggel és nevekkel töltünk meg.
Ez az évad már elment, a következő pedig nagyon nehéz lesz. Talán, ha nagyon szerencsések vagyunk, május 30-án, a Magyar Klasszikus Zene Napján lehetőség nyílhat arra, hogy koncertteremben, publikum előtt játszhassunk, még ha csak nagyon kis létszámú közönség előtt is. Lehet, hogy csak álom, de szép ajándék, és nagyon reményteli lenne az őszre nézve is, ha a szezon utolsó beltéri koncertjei már közönség előtt valósulhatnának meg.

A streamelési gyakorlatot mennyire tervezik megtartani?

Nálunk az volt a gyakorlat, hogy meghirdettük a bérleteket, és a zárás óta a bérletes közönség az általunk készített élő streamen hallgathatta meg ezeket a hangversenyeket, később aztán ennek a felvétele eljuthatott többekhez is, de nem kapott teljes nyilvánosságot. Januártól a Filharmónia lehetőséget kapott az államtól, hogy komolyabb minőségű országos ingyenes streameket hozzon létre. Azt, hogy mi lesz a jövőben, még nem tudom, de jelenleg a streamelés költsége alsó hangon félmillió forint, a legegyszerűbb, kevés kamerás megoldás esetén. Nekünk nincsen állandó karmesterünk, mindig fizetni kell őt is, a szólistát is, ha ehhez jön a stream költsége, akkor bőven egymillió forint fölött járunk a kiadásokkal, és ezt nem tudjuk megtermelni. Ugyanakkor a másik oldal, hogy meg kell mutatnunk azt, hogy létezünk, el kell jutnunk a közönséghez bármi áron. Egyébként sok visszajelzést kapunk a streamelések kapcsán. Épp itt van az asztalomon egy levél, amit egy osztrák bérletesünktől kaptam, aki azt írja, hogy meghallgatta az összes stream-koncertünket, és megköszönte, hogy ebben a nagyon kilátástalan helyzetben is dolgozunk, és megpróbáljuk nekik az értékeket közvetíteni. Ez hihetetlenül jó érzés! Az őszi indulás kapcsán talán olyasmiben is lehet gondolkodni, hogy a bérletes koncertek közül a közönség fele a páros, a fele páratlan koncerteket hallhatja élőben, és a fennmaradókat streamen.
Az online jelenlét esetében tény, hogy versenyhelyzetben vagyunk. Ha most eljátsszuk Dvořák 7. szimfóniáját és kitesszük a netre, találunk mellette még 500 felvételt belőle, és biztos, hogy ezek közül nagyon sok jobb lesz, mint a miénk. Csúnyán hangzik kimondani, de ebben minden van: anyagi háttér, technikai lehetőségek, egyéni kvalitások. Én nagyon szeretem a Savaria zenekart, és úgy gondolom, hogy az egyik legjobb magyar vidéki zenekar, de azért, ha ki kellene állítanom a Drezdai Staatskapelle mellé, valószínűleg alul maradnánk. Ezt érzem a stream-világ legrosszabb elemének, hogy minden egyes produkciónál minden egyes zenekar olyan versenyszituációba kerül, ahol nem azonosak a feltételek.

Mennyire nehéz a jelenlegi bizonytalanság pszichésen és egzisztenciálisan a zenészeknek?

Egzisztenciális bizonytalanságot egyelőre nem érzékelek. A fizetéseket a járványhelyzetben eddig sikerült zavartalanul folyósítanunk, ezt mindenképpen fontosnak, sőt minimálisan elvártnak éreztem. Ám sajnos kiesett az intézményi költségvetésből a külföldi fellépéseink bevétele, – tavaly március óta több mint 20 koncertet kellett elhalasztanunk vagy teljesen törölnünk – ez a komoly összeg hiányzik az intézmény kasszájából. Így azok a juttatások, amik a külföldi utazások kapcsán megillették volna a zenekari művészeket, nem kerülhettek kifizetésre. Ez biztosan jelent, jelentett olyan nehézségeket, melyekről nem tudok.
Pszichésen elég ingatag lábakon állunk. Nehezen viseljük a home office-t, szeretnénk közösen alkotni, de a közös munkánál felvetődnek az egészségbiztonsági kérdések. Nagyon sokáig szakmai hiúságból a többség akkor is beleteszi a maximumot, ha nem kap a közönségtől direkt visszajelzést, de eljön az a pont, amikor ez már nem működik. Ez az elmúlt hosszú időszak arról szólt, hogy ürülnek ki azok a szellemi-lelki tartalékok, belső energiák, amik még üzemeltették ezt a rendszert. Amikor nem hús-vér közönségnek játszunk, hanem a kameráknak és a mikrofonoknak, miközben tudjuk, hogy a stream már csak technikai okokból sem lesz olyan jó, mint ahogy szeretnénk, bizony az emberpróbáló feladat. Ezek lelki kérdések, és csak azok érthetik meg igazán, akik benne vannak, vagy nagyon empatikusak.
________________________________________________________________________

Somogyi Tóth Dániel, Kodály Filharmónia Debrecen

Mennyire szempont az átoltottság a zenészek körében?

A munkáltató köteles biztonságos munkakörülményeket biztosítani, és ennek érdekében megtenni a szükséges egészségvédelmi intézkedéseket, ezért kértük a kollégákat, hogy ezt elősegítendő, osszák meg velünk a védettségükkel kapcsolatos információkat. Sok zenekari művészünk tanít, így abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nagyon hamar elértünk egy nagyjából 90 százalékos átoltottságot. Elsődleges szempont, hogy egészségünk megvédésével tudjunk próbálni, koncertezni, tehát ezt fontosnak tartjuk.

Mennyire nehéz a jelenlegi bizonytalanság pszichésen és egzisztenciálisan a zenészeknek?

A központi költségvetési forrásoknak és a fenntartói támogatásnak köszönhetően egyelőre egzisztenciálisan biztonságban érezhetjük magunkat, de nyilvánvalóan ez a helyzet sokáig nem tartható. Pszichésen a legnagyobb kihívás, hogy megőrizzük a motiváltságunkat, ami őszintén szólva egyre nehezebb. Nagyon hiányzik már a személyes kapcsolat a közönséggel.

Mennyi időre van szükség ahhoz, hogy nyitás esetén újra koncert lehessen?

Semmilyen extra időre nincs szükség, a szokásos egyeztetések – szólisták, terem – után azonnal tudunk koncertezni. Tulajdonképpen a zenekar csak pár hétre vonult munkahelyen kívüli felkészülésre, hiszen folyamatosan online koncerteket adtunk. A kórussal óvatosabbak vagyunk, de vezető karnagyuk, Kocsis-Holper Zoltán irányításával több anyaggal is készülnek egyénileg, melyekkel nagyon rövid próbaidőszak után koncertre készekké tudnak válni. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy a kezdeti tapasztalatokat követően az eddig eltelt bő egy év során olyan próba- és koncertkörülményeket tudtunk biztosítani művészeinknek, amely során sem a zenekarban, sem a kórusban nem történtek megbetegedések a munkavégzés következtében.

A nyári szabadtéri koncertekről milyen tervek készültek?

Vannak az ország több városában megvalósítandó nagyszabású összművészeti terveink, operagála és operett előadás a Nagyerdei Szabadtéri Színpadon, illetve egyéb felkéréseink is.

Mennyire függ a zenekar a koncerttermektől?

Nagy szívfájdalmunk, hogy nem rendelkezünk saját játszóhellyel, tulajdonképpen az egész városban nincs valódi koncertterem. Mivel a Csokonai Színházat jelenleg felújítják, így a színháznak sincs játszóhelye, számítunk rá, hogy komoly egyeztetési nehézségeink lesznek, de bárcsak itt tartanánk! Lehet, hogy különleges, szokatlan helyszíneket is fel kell kutatnunk, de meg fogjuk oldani.

Milyen tervek vannak arra nézve, hogy ha harmad, illetve, ha félházzal indulhatnak a koncertek? Mikortól éri meg, és ez a mostani helyzetben szempont-e egyáltalán?

Valójában, ha csak azt tartottuk volna szem előtt, hogy megéri-e koncertezni, már több mint egy éve nem adnánk egy hangversenyt sem. Szerencsére a korábban említett anyagi források lehetővé tették, hogy ebben a depressziós, bezárt időszakban a koronavírus okozta stressz negatív mentális hatásainak mérséklése legyen a legfőbb célunk.

Mennyire marad meg a streamelés, ha csökkentett közönséggel elindul a koncertezés?

Abban bízunk, hogy sokkal nagyobb lesz az igény a személyes jelenlétre. Természetesen jó minőségű tartalmakat ezután is rögzítünk.
________________________________________________________________________

Ignácz Ervin és Patkós Imre ügyvezetők, Szolnoki Szimfonikus Zenekar

Mennyiben befolyásolja a nyitási terveket az átoltottság, szempont-e ez a zenészek körében?

A foglalkoztatottjaink túlnyomó többsége már regisztrált és/vagy átesett az első oltáson. Az állomány egészségének megőrzése érdekében és a nyitás szempontjából kiemelten fontos tényezőként kezeljük, hogy az átoltottság teljesüljön. Azonban a nyitás nem rajtunk múlik, hanem fenntartói döntésen.

Mennyire nehéz a jelenlegi bizonytalanság pszichésen és egzisztenciálisan a zenészeknek?

A zenekarunk általános lelkiállapota nagyon pozitív. Összetartó csapat vagyunk, nagyon jó érzés vezetőkként tudni és megtapasztalni, hogy zenészeink proaktívak és a drasztikusan lecsökkentett jövedelem ellenére nagyon sok kis csoportos produkció létrejöttét kezdeményezték. Tenni szeretnének ők is a zenekarért.

Mennyi időre van szükség ahhoz, hogy nyitás esetén újra koncert lehessen? A nyári szabadtéri koncertekről milyen tervek készültek?

A szervezés naprakész. A szabadtéri koncertek szervezésekor több dátum és műsor opciót is készítettünk annak érdekében, hogy „nyitáskor” már felkészülten állhassunk hozzá a részletes tervezésnek, lebonyolításnak. Szerencsére évek óta rugalmasan együttműködő kapcsolatot ápolunk az egyes partnerekkel, akik már ismerik az igényeinket és a különböző elképzeléseink gyakorlati megvalósításához több ötlettel is elő tudnak állni. Egy hét, 10 nap „tréningezésre” van szükség ahhoz, hogy a közönség részére a megszokott színvonalat tudjuk nyújtani.

Mennyire függ a zenekar a koncerttermektől?

Teljes mértékben függünk nemcsak a koncerttermektől, hanem az egyéb rendezvényektől is, amelyeket nem saját hatáskörben rendezünk.

Milyen tervek vannak arra nézve, hogy ha harmad, illetve, ha félházzal indulhatnak a koncertek? Mikortól éri meg, és ez a mostani helyzetben szempont-e egyáltalán?

Bár a harmadik hullám még tart, már javában tervezzük a következő évadunkat, hiszen tervek nélkül nem állhatunk a zeneszerető, hűséges közönségünk elé. Természetesen a zenekarunk eddig is az aktuális kormányrendelet szerint működött a járványhelyzet idején, és ez a jövőben se lesz másképp. Nagyon bízunk abban, hogy a következő évadunk bérletes koncertjeit a megszokott helyszíneken, hangversenytermekben tarthatjuk meg és az új Budapest -és Egyházi- bérletes koncerteket is meg tudjuk majd valósítani. Abban az esetben, ha korlátozott közönség létszámmal tarthatók meg a későbbi produkciók, úgy a főpróbák nyilvánossá tételével, koncertszerű előadással meg fogjuk osztani a látogatóinkat. Hiszen kiemelten fontosnak tartjuk és mindent megteszünk annak érdekében, hogy a közönségünk és zenészeink, művészeink egészségére vigyázzunk!

Mennyire marad meg a streamelés, ha csökkentett közönséggel, de elindul a koncertezés?

A streamelés helyett eddig is a helyi városi TV segítségét kértük a produkciók rögzítésében. Ennek köszönhetően az érdeklődők az utómunkákat követően megfelelő minőségben élvezhették a hangversenyeket a TV csatorna műsorán. Nem határolódunk el a modern technika adta lehetőségektől, de jelen állás szerint nem tervezzük a streamelést közvetítési opcióként.
________________________________________________________________________

Szklenár Ferenc, Duna Szimfonikus Zenekar

Hogy készülnek a nyitásra, mi a helyzet a zenekarral?

A pandémia miatt, dolgozóink biztonsága érdekében, a zenekar kamaraprodukciókat rögzített és ezeket osztotta meg ingyen, online. Nektek játszunk címmel a zenekar egy 40 perces online tanítási órát készített, amely segít felkelteni a diákok érdeklődését a klasszikus zene iránt és segíti a nevelőket oktató munkájukban. Eddig 21 iskola közel 4000 diákjához jutott el az online óra. Ugyancsak virtuálisan juttattuk el egyházi közösségeknek a Hittel zenélünk elnevezésű templomi koncertünket is.

– Kis EszterVeronika –

Szerkesztőségi megjegyzés:
A Duna Szimfonikus Zenekar jövőjéről még lapzártánk után is zajlanak a tárgyalások. Mint azt már megírtuk, Kásler Miklós, az EMMI minisztere korábban arról határozott, a Duna Szimfonikus Zenekar 2021. május 31-vel megszűnik. Ha a zenekarral kapcsolatban bármi fejlemény történik, arról beszámolunk.

Megosztás