Miként vészelték és vészelik át a zenekarok a járvány első és második hullámát

0
17

 

A Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsége felmérést végzett a tagszervezetek körében, amelynek során, a beérkezett válaszok alapján kialakult egy általános kép, miként vészelték és vészelik át a zenekarok a járvány első és második hullámát.

A válaszokból az alábbi következtetések vonhatók le:

A járvány első hullámának idején általában otthoni munkát végeztek a zenekari tagok, többnyire négyféle tevékenységet végezve:

  1. felkészülés a következő évad műveinek gyakorlásával (egyéni, vagy szólamonkénti bontásban);
  2. egyéni, vagy kisformációs (duók, triók) online tartalomgyártással (minikoncertek);
  3. egyéni online edukációs tartalomgyártással (pl. hangszerismertető);
  4. tudományos tevékenységgel (pl. szakmai tanulmányok).

 

Az elkészült tartalmak egy része az együttesek YouTube csatornáin és Facebook oldalán váltak elérhetővé. Azok az együttesek, amelyeknek professzionális koncertfelvételei az MTVA és/vagy a MÜPA rendelkezésére álltak, könnyebben jutottak nyilvánossághoz. Kulcsfontosságú az ágazat számára, hogy a második hullámban központi segítséggel minél több tagzenekar megjelenhessen az MTVA felületein (pl. Bartók Rádió, M5 csatorna), vagy más kifejezetten online „forgalmazói” felületeken. Itt nem anyagi támogatásról van szó, inkább a fenntartók és a kormányzat illetékes szereplőinek közbenjárására.

 

Fontos megjegyezni, hogy volt olyan fenntartó, amelyik azzal segítette együttesének munkáját, hogy saját felületein is népszerűsítette és közvetítette városi zenekarának tartalmait. Ez példaértékű, jó lenne, ha minden fenntartó hasonlóan járna el!

 

Az első nyilvános kamaraformációk május végén, a kormány által kihirdetett enyhítések után merészkedtek közönség elé, elsősorban szabadtéren (Térzene program), majd fokozatosan, egyre nagyobb létszámban jelentek meg zárt térben.

 

Az első bérlet-pótló hangversenyt június 28-án tartották a Kodály Filharmonikusok, ezt követően a tagzenekarok egy csoportja pótolta, vagy inkább részben pótolta az elmaradt hangversenyeket. Egy része egyáltalán nem tudta ezt megtenni, viszont minden együttes alkalmazta a jegyvisszaváltás lehetőségét, így a lehető legtisztességesebben eljárva közönsége felé. Az évadot alig tudta valamelyik zenekar az előzetes tervei szerint zárni.

 

A 2020/21-es évad indítása augusztus 10. és október 13. közötti periódusra esik. Az együttesek alapvetően megtartották a korábban bejáratott bérletstruktúrákat, viszont a konkrét műsorok tervezésénél a tagok egy része két területen kötött kompromisszumot:

  1. Kisebb összeállítású programokat is műsorra tűzött;
  2. kevesebb külföldi, több belföldi vendégművész meghívását tervezte.

A zenekari munkavégzést illetően az együttesek szigorú szabályokat alkalmaznak. Azoknál a hangszercsoportoknál, ahol ez lehetséges, előírták a szájmaszk viselését. Több helyen plexi fallal határolják el a fúvósokat. A próbahelyiség épületébe, a belépéskor kötelező a kézfertőtlenítés és a hőmérsékletmérés. Érdemes lenne ezeket az intézkedéseket egységesen minden zenekar számára kötelezővé tenni, a legszigorúbb eljáráshoz igazítva. Jól látható, hogy alapvetően a fővárosban a legszigorúbbak az intézkedések, hiszen itt van a legtöbb fertőzött is, de nem fővárosi területek esetében csak idő kérdése lehet a járványhelyzet súlyosbodása.

Ami az együttesek fenntartói támogatását illeti, úgy tűnik, hogy a legtöbb zenekar még nincs nagy bajban, viszont néhány együttesnél olyan mértékű elvonás tapasztalható, ami kifejezetten veszélyeztetheti a működést (pl. Miskolci Szimfonikusok – egyelőre 20%-os elvonás). A legnagyobb bajban az u.n. regionális zenekarok vannak, melyeknek a végét is jelentheti a jegybevételek kiesése, a fenntartók kisebb mértékű elköteleződése, a koncertezés teljes bizonytalansága és az anyagi tartalékok teljes hiánya. Ezeknél az együtteseknél a művészek otthoni munkavégzésének honorálása, azaz a zenekari tagok eltartása koncertek híján lehetetlen.

Megosztás