Budafoki Dohnányi Zenekar – 2019. december 14, Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

0
42

Fittler Katalin

„Ütős” élményt ígért a Zeneplusz sorozat programja, már csak a közreműködők okán is: a Hollerung Gábor vezette zenekarhoz partnerként a Talamba Ütőegyüttes és a Sárik Péter Trió csatlakozott.

Az ütőegyüttes volt a szólistája Gyöngyösi Levente művének (Sinfonia concertante négy ütőjátékosra és zenekarra), a trió pedig a várakozásteljes című második részben kapott szerepet, amelyet ily módon hirdettek: Csajkovszkij: Diótörő – The Swinging Nutcracker (a „kiszótárazósok” sem jutottak messzire, a jelző lengő, ringó, himbálódzó, ruganyos, illetve lendületes, erőteljes jelentésének ismeretében). A jazzrajongók számára viszont sokatmondó ez a cím, utalásként Shorty Rogers albumára (1950), avagy a Duke Ellington szvitjén (1960) alapuló Paul Murtha-féle produkcióra.

„Crescendo”-hatást lehetett tehát jósolni (amikor a második számnak jut nagyobb lelkesedés), mindazonáltal Gyöngyösi műve is rendkívül kedvező fogadtatásra talált. Hogy is ne, hiszen a szerző „rezidens” komponistája a zenekarnak, időről-időre szerepelnek műve a hangversenyeik műsorán – tehát, nemcsak az első megszólaltatást biztosítják a bemutatóval, hanem a már megtanult (s közben egyszersmind megszeretett) darabokat később is előadják. A Sinfonia concertante is ebbe a vonulatba tartozik, s nem vállal rizikót, aki eleve biztosra veszi a sikert. Hogy is ne, hiszen a zenekar előtt félkörben megannyi izgalmas ütőshangszer látható, és izgalmas szemmel is követni a játékosokat, amint megszólaltatják őket. A csengő-bongó hatáson túl megannyi tematikus anyag kapott helyet előadásukban, némelyik ritmikus profiljával, más a hangszínével varázsolta el a hallgatókat. Ráadásul a négy játékos szólista-csoportja sajátos dialógust folytatott a zenekarral, olyan formai felépítésben, amely történeti korok (különböző stílusú) versenyművei ismeretében könnyen követhető.

Egyszerre új tehát és a hagyományokhoz kapcsolódó; gazdag hangszínvilágával azoknak is érdekes hallgatnivaló, akik semmiféle szellemi energiát nem szándékoztak a kompozíció „megértésére” fordítani. A jól elkülönülő jellegű zenei anyagok követése viszont könnyű sikerélményt adott a figyelni vágyóknak (a „Megérthető zene” sorozaton nevelkedett hallgató örömmel tapasztalhatta, hogy lám, nem is olyan ördöngös feladat napjaink zenéjének megértése… akár első hallásra sem…).

Az „újragondolt” Diótörőről a jubiláló Hangoló magazin ekként adott előzetes tájékoztatást: „bizonyos részletek Csajkovszkij eredeti elgondolása szerint csendülnek fel, egyes tételekben a Talamba Együttessajátos zenei gondolkodása és hangzásvilága dominál, egyes tételeket pedig Sárik Péter fantáziája kelt új életre”. Remek lehetőség nyílt Szentpáli Roland kivételes technikájú, a tuba ritkán hallható dallamjátszó, mondhatni, éneklő lehetőségeit felcsillantó játékának élvezetére is. Hollerung Gábor rövid bevezetőjéből tudtuk meg, hogy Turcsányi Ildikó írt modern mesét ehhez a kompilációhoz. Ő is mondta el, mintegy mesekönyvből felolvasva – kedvesen tálalva a történetet, amely tendenciáját tekintve kétségkívül rokonítható más műfajú új produkciókkal – gyermekfilmként hirdetett alkotásokhoz is, amelyekből gyerek igencsak keveset ért meg (s amit megpróbál összerakni magában, az is javarészt a látványvilágból adódik). Ezúttal – szerencsére – nem gyermekközönségnek szólt elsősorban a mese; a poénos, viccesnek szánt utalásokkal, „no comment” megjegyzésekkel összekötő funkciót töltött be a különböző stílusú részletek között. A sokstílusú kavalkád az ismert-kedvelt dallamokkal és a felvillanyozó újdonság-hallgatnivalókkal nemcsak közönségbarát volt, hanem arra is alkalmas, hogy a zenekari játékosok – feladatuk teljesítése közben – maguk is zenehallgatók legyenek. Öröm volt látni, ahogy legtöbbjük átadta magát a jazz-betéteknek. Figyelték és értették a mindenkor felcsendülő muzsikát – és az új inspirációktól lelkesen, maguk is élménytadóan muzsikáltak. Jóllehet, tisztában voltak a Csajkovszkij-muzsika önmagában való hatásosságával, odaadó játékukkal felerősítették annak gyönyörködtető mivoltát.

Az ilyesfajta produkciók minden bizonnyal hozzájárulnak ahhoz, hogy felerősödjék a vágy a balettzene ismételt meghallgatására, újabb színpadi adaptációkban való megtekintésére.

 

 

Megosztás