Bejelentkezés

Elfelejtett jelszó
"Új energiákat kívánok hozni az együtteshez"

Horváth Ádám szeretné, ha a miskolci zenekar az első háromba tartozna Magyarországon


A többszöri, eredménytelen pályáztatást követően végre újra kinevezett zenekari igazgató áll a Miskolci Szimfonikus Zenekar élén, Horváth Ádám személyében. A művész rengeteg tervvel lát neki az együttes ünnepi, ötvenedik szezonjának, bízik abban, hogy az utóbbi időszak nyomasztó anyagi gondjaira is talál megoldást, és szeretné, ha a Művészetek Háza ismét a zenekarhoz tartozna. A félévszázados jubileumot pedig egyfajta korszakzárásnak tartja, a következő évadot új stábbal, új vezető karmesterrel tervezi.


- Meglepett, amikor azt láttam, Ön nyerte meg a miskolci zeneigazgatói pályázatot. Nem a győzelme ténye, hanem amiatt, mert nem gondoltam, hogy egy ilyen típusú feladat érdekli. Miért döntött a jelentkezés mellett?

- A zenekar tagjai többször is megkerestek. Először az első pályázatnál kérték, hogy adjam be a jelentkezésemet, végül a harmadik pályázaton indultam el. Mindig olyan feladatra vágytam, amely több ponton kapcsolódik aktuális megoldanivalókhoz és nagyléptékben fejti ki pozitív hatását a zenei életünkben. Úgy éreztem, hogy egy zenekar jobbá és hasznosabbá tétele nem inspirálna eléggé, és ha nincs ösztönző motiváció, akkor egy művészeti intézményt nehéz vezetni. Majd találkoztam a zenekar tagjaival és szemükbe nézve lelkesedést, munkavágyat, kedvességet és azt a bizonyos inspiráló csillogást láttam. Nagyon megtisztelő volt számomra az a bizalom, amelyet az együttes tagjai a szimpátiaszavazáson irányomban megmutattak.

- Mielőtt pályázott volna, gondolom tájékozódott a zenekar helyzetéről, hiszen az utóbbi időben nagyon komoly elvonások okoztak gondot, ami már a fellépéseket is veszélyeztette…
- Ha a világot válságok sújtják, abból sajnos a hazánk sem maradhat ki, és persze Miskolc sem. Most nehéz a helyzet, de bízom abban, hogy ha túl leszünk ezeken a nehéz éveken, akkor újra az építkezés következhet. Miskolc város vezetői biztosították a zenekar tagjait arról, hogy mennyire fontos a város és az ő számukra az együttes. A költségvetésünk kevesebb, mint tavaly volt, de nem élünk létbizonytalanságban, vagyis a helyzetünk stabil, amiért hálásak vagyunk. Természetesen mindez hosszú távon nem maradhat így, s vissza kell legalább azt a büdzsét állítani, ami korábban volt. Az én zenekari igazgatásom alatt nem lesz leépítés a művészeti állományban és nem lesznek koncertlemondások. Ésszerűségre viszont szükség van. Persze, hogy remek helyzet az, ha egy város, egy ország bőven támogatja egy művészeti intézmény létét és munkáját, de nem kell mindent karba tett kézzel várni. A menedzser-szemléletet minden ilyen intézményben alkalmazni kell. Mi, előadók hajlamosak vagyunk arra, hogy magunkat megkerülhetetlennek és létfontosságúnak gondoljuk, s talán mindezt nem alaptalanul tesszük, de hol van az kötelező érvénnyel megírva, hogy a központi támogatásnak folyton rendelkezésre kell állni? A piaci világban szükségszerű a profitorientált szemlélet, nálunk profitot termelni nehezebb helyzet, hiszen a mi „árunk” a kultúra, mégis célszerű olyan műsorpolitikát folytatnunk, amellyel komoly arányban növeljük fizető nézőink számát és a produkcióinkat a gazdasági megvalósítás szempontjából a null szaldó irányába célozzuk. Vagyis elsődleges egy erős közönség megnyerése, és fontos egy támogatói kör megtalálása, meggyőzése és kiépítése. Ahhoz, hogy nagyszabású rendezvényeket hozzunk létre, pénz kell, és a kiesett támogatások összegét elő kell teremtenünk. Nagyon sajnálatos, hogy a Művészetek Háza elkerült a zenekar irányítása alól, ugyanakkor nem tudom, hogy a MűHa kellő kihasználtsággal működött-e korábban? Létrejött a Miskolci Kulturális Központ, amelybe a Művészetek Háza is betagozódott. A Központ létrehozása egyébként jól belátható koncepció alapján történt, de ettől függetlenül meg kellene találnunk azt a formát, amelyben mi újra otthonra találunk a Házban.

- Mi a helyzet a színházzal való összevonással? Hiszen korábban erről is röppentek fel hírek.
- Erről nem tudok. A miskolci szimfonikusok elnyerték a nemzeti zenekar címet, amely komoly presztízst jelent, vagyis a Miskolci Szimfonikus Zenekar léte elsődleges fontosságú. Nyilván mindenre van lehetőség, így egy esetleges zenekari összevonásra is, de a két együttes összevonása igen körültekintő és átgondolt formában merülhet csak föl, hiszen jelenleg a két zenekar repertoárja alapvetően különbözik, és ez nem is fog megváltozni. Ami annyit jelent, hogy jelentős számú státuszt nem nyernénk egy esetleges összevonással. Minőségi javulást eredményezhet, de ez a kérdés annyira nem időszerű, hogy nem is érdemes most beszélni róla. A Miskolci Nemzeti Színház igazgatójával nagyon jó a kapcsolatom. Szeretném, ha a jövőben számos programon dolgozhatnánk együtt. Az operafesztivállal is jó az együttműködés, hiszen amikor az Operaház vezetője voltam, akkor a város vezetése megbízásából megkerestek, hogy vállaljam a fesztivál vezetését. Nem lett volna erre időm, és Kesselyák Gergelyt ajánlottam magam helyett, akit kiváló dirigensnek tartok. Utána ő is fölkért a közös munkára, amit nem tudtam vállalni, de a kapcsolatunk nagyon jó. Én is, akárcsak ő, szeretnék minél nagyobb közönséget megnyerni a műfajunknak. 

- Visszatérve a zenekarhoz, mi volt az, ami az együttes szimpátiája mellett győzelemhez segítette?
- A zenekari szavazáson 56-10 arányban engem választottak, s a szakmai és a kulturális bizottsági szavazást is megnyertem. A város vezetése menedzser szemléletű vezetőt várt, aki nemcsak költi a pénzt, hanem hozza is, vagyis olyasvalakit, akit az előző válaszokban már fölvázoltam. A pályázatomban számos ilyen terv és megoldási javaslat is szerepelt.

- Milyen tervek ezek, hiszen nem lehet olyan jegyárakat kérni, amelyből minden finanszírozható... Különösen nem azon a vidéken.
- Örömmel közlöm, hogy a 2013/14-es évadot olyan koncerttel kezdjük, ami rögtön nyereséget termel.


- Hol rendezik? A sportcsarnokban?
- Nem, a színház szabadtéri színpadán. Egy hangverseny volt betervezve az előző ügyvezető által, én pedig ezt megismételtetem úgy, hogy annak összes belépőjét egy támogató cég vette meg. Semmi nem drágább, mint az, ha egy bepróbált program csupán egyszer hangzik el. Minél többször adunk elő egy bizonyos műsort telt ház előtt, annak egységnyi ára egyre kedvezőbb. De persze a koncepciómban a magas zenei kultúra a legfontosabb, hiszen az és a morál teszi az embert emberré.

- Az előző zenekari igazgató többször panaszolta, hogy azon a vidéken nem hemzsegnek a támogatók...

- Értem és tiszteletben tartom az előző vezetések véleményét, de ezen kérdésben inkább a saját tapasztalataimra támaszkodnék, és bízom a Miskolc város és Borsod-Abaúj-Zemplén Megye vonzáskörzetében lévő cégekben. Olyan koncerteket kell létrehozni, amelyek a nagyobb vállalatok érdeklődését is felkeltik. Nagyszabású hangversenyekben kell gondolkodni, amelyeket akár a Hősök terén, Budapesten vagy a Sziget Fesztiválon is be lehet mutatni. Emellett az ifjúságnevelés szintén igen fontos feladat, szeretném a közönséget a klasszikus zene irányába vinni. Óvodás kortól kell megszólítani a gyerekeket, hogy zeneszeretőkké, koncertlátogatókká, illetve megfelelő tehetség birtokában zeneművészekké váljanak.

- Beszéljünk akkor részletesen a koncepciójáról. Mi az, ami még emellett lényeges?

- Nem tudunk persze úgy jegyárat emelni, hogy közben az ország lakosságának a helyzete nem teszi lehetővé, hogy nagymértékben támogassák a kultúrát. A szponzorkeresés mellett természetesen minden pályázaton indulunk, többek között alapítványoknál, az NKA-nál. Szeretném, ha több szabadtéri koncertet adnánk, amelyen a közönség tagjai akár piknik-kosárral ülnek. Kicsit könnyedebb műsor kerülhetne ezeken színre, például Gershwin-darabok, ami után big band kíséretes nagykoncertté is alakulhat a rendezvény. Ennek finanszírozására megoldást kell találnunk. Az ifjúsági koncertjeinket pedig szeretném a médiában megjelentetni, akárcsak az ötvenes-hatvanas években Bernstein tette a Carnegie Hallban, majd az Avery Fischer-ben tartott hangversenyeivel. El kell érnünk a fiatalokat, s megkérdezni, ők hogyan látják, gondolják mindezt. Milyen zenét hallgatnak, és miért. Mi a véleményük az úgynevezett klasszikus zenéről, és miért kedvelik, vagy éppen fordulnak el érdeklődés nélkül tőle. Nem szabad benne maradunk abban a kategóriában, hogy mi vagyunk a „szomorúzenészek”... Csupa vidám fiatal vesz engem körül a miskolci együttesben. Nem a klasszikus zenét kell a tömegigénynek megfelelően megváltoztatni, vagy crossover produkciókat játszani, hanem a legmagasabb minőségben kell a múlt és jelen zenei zsenijeinek alkotásait bemutatnunk. Ezt tartom helyes útnak.

- Az elképzelései mennyire jelennek meg a következő, ünnepi szezon programjában? Mert gondolom, a következő évadot készen kapja...
- Ez a 2013/14-es szezon valóban készen kapott, a 2014/15-ös évadon pedig már most dolgozunk. Az már az új vezetés programja lesz, a mostani pedig az előzőé, s ez az együttes jubileuma mellett Kovács László karmester számára is különleges, hiszen a harmincadik évadját ünnepelheti Miskolcon. Olyan időszak volt ez a harminc év, amely alatt az egész zenekar alapját, presztízsét megépítette.

- Kit takar pontosan ez az új vezetés Ön mellett?
- Nyilvánvalóan szeretnék új energiákat hozni az együttesbe. Adminisztrációban és művészeti területen is. Ez új irány, ami nem kritizálja az előzőt, hiszen az előző korszak remek vívmányokkal volt tele, csupán más utat kívánok választani. 

- Ki van benne ebben az új stábban?
- A zenekar tagjainak elmondtam, mindenkivel szívesen dolgozom együtt, várakozással, nyitottsággal állok az összes tagunkhoz. Hangsúlyozom, nem lesz próbajáték. Nincs rá szükség, hiszen korábban mindenki azon nyerte az állását. Egy karmester a próbák, illetve a koncertek során el tudja dönteni, hogy művészeink hogyan játszanak. Ha pedig valaki egyszer jó volt, és valami miatt gyengébbé vált, akkor ennek meg kell keresni az okát. Hiszen lehet, olyan lelki problémája van, amelyen segíteni lehet. De szeretnék olyan szólistákat mesterkurzusra hívni a zenekarhoz, akik a hangzáson javítanak. A műhelymunka nagyobb szerephez kell, hogy jusson.

- Ön fog kiírni szólampróbákat?
- Nem én írom ki, mert az a főzeneigazgató feladata. Persze, rengeteg koncertet hallottam eddigi életem során, nagyon sok lemezem van, határozott kép él bennem a megfelelő zenekari hangzásról, s van egy határozott elvárásom is, de a zenei megvalósítás és a zenei irányítás nem az én feladatom. A koncertek alkalmával én csak örömmel kívánom hallgatni az együttest, és szeretném, ha szerény, de büszke érzéssel tekinthetnék rájuk. Fontos, hogy a zenekar kilépjen a legjobb, vagy egyik legjobb vidéki zenekar besorolásból, és az első három magyar zenekar közé kerüljön. A mi erőink vannak olyan jók, hogy ezt elérhessük, de ehhez türelem és nagyon sok munka szükséges.

- Hány éves cél ez?

- Az az időszak, amelyre felkérést kaptam, az öt év, ennek elegendőnek kell lenni. Különben nem dolgoztam jól. Ha nem leszünk öt éven belül az ország meghatározó zenekara, akkor bennem van a hiba.

- Visszatérve a stábalakításhoz, nagy vihart kavart, hogy máris létre hozott egy új pozíciót, és kinevezett egy helyettest...
- Nem látok sem kis, sem nagy vihart, egy új vezetőnek joga van egy ütőképes menedzsmentet fölépíteni. Mi mindannyian azért vagyunk, hogy zeneművészeink tökéletesen muzsikálhassanak a színpadon. Az Operaházban mindig azt mondtam, hogy mi vagyunk a tálca a művészet alatt, és nem árt, ha az a tálca erős és teherbíró. Ütőképes adminisztrációs rendszert hozok létre, úgy, hogy abba segítségül hívom Miskolc város tehetséges fiait.

- Hogyan szerez ehhez státuszt?
- Már nonprofit kft-ként működünk, vagyis a státusz-kérdés már nem olyan égető, mint egy költségvetési intézmény esetében, de mielőtt bármilyen változtatást megteszek, egyeztetek a város vezetőivel. Fontos, hogy a mérleg ne billenjen el, vagyis mindez ne kerüljön több pénzbe, hiszen a költségvetés betartása az én felelősségem. A helyes gazdálkodás alapkövetelmény, és ezt axiómának tekintettem eddigi pályámon is. Csak biztos lábakon lehet nyugodtan állni.

- Miért van szüksége helyettesre?
-  A munkakörébe nagyon sok feladat tartozik. Ennek egyike az, hogy amikor Budapesten, vagy vidéken tárgyalásokat folytatok, helyettesítsen. Az én feladatkörömbe az is beletartozik, hogy támogatókat, jó koncert- és turnélehetőségeket, TV adást szervezzek, dolgozzak a zenekar rövid és hosszú távú jövőéért. Olyan dolgokkal kell, hogy foglalkozzak, amelyek nagy ívben viszik előre az együttest és ezeknek egy része utazással jár.

- Arról is hallani híreszteléseket, hogy új művészeti vezetőt szeretne...

- Igen? Kovács Lászlóval júliusban beszéltem arról, hogy az idei a harmincadik szezonja az együttesnél, s ennek végén jár le a szerződése. Elmondtam neki, hogy már konzultáltam egy olyan karmesterrel, akiben nagyon bízom, a fiatal generáció egyik legjobb tagjának tartom.  Jelenleg külföldön dolgozik, de szeretném megnyerni a miskolci zenekarnak, ő pedig nyitott és szívesen jönne. Az operafesztiválon már két éve sikert aratott együttesünkkel, a zenekar is nagyon szívesen dolgozott vele, s ő Hamar Zsolt. Kovács László hatalmas munkát végzett, hiszen a harminc év alatt kiváló együttest épített fel, de úgy vélem, eljött az ideje a megújulásnak. Ennyi idő után már annyira ismerik egymást a zenekarral, hogy kevés az új inspiráció, a közönségnek pedig erre van szüksége. Érezni kell a folyamatos izgalmat, pozitív meglepetésekre van szükség permanensen. Azt gondolom, Hamar Zsolt megnyerése komoly fegyvertény, vele különleges dolgokat hozhatnánk létre. 

- Mennyit lesz Miskolcon?

- Vannak olyan tervek, amelyek szerint teljesen leköltöznék szülővárosomba. Igaz, hogy a település elhelyezkedése országos viszonylatban nem a legideálisabb régióban van, de éppen emiatt fontos az, milyen kulturális hatást tudunk itt létrehozni, hiszen nemcsak kiváló zenekart szeretnék, hanem a művészeti élet egyik központját kialakítani egyúttal, olyan közeget, amely országosan, de külföldről tekintve is figyelemreméltó.  (R. Zs. )



 


Eseménynaptár

<< Előző év / hónap
Köv. év / hónap >>
Mai dátum
Események
Közeli események:

Fórum

Jelentkezzen be az oldal tetején levő bejelentkezés mezőben!