Bejelentkezés

Elfelejtett jelszó
Önkormányzati vagy állami fenntartás

2010.11.25.

Idén már az előadóművészeti-törvény szempontjai szerint került szétosztásra az állami támogatás, de akad néhány zenekar, amely elégedetlen az így kapott összeggel. Dr. Gyimesi László, az Előadó-művészeti Tanács elnöke, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének főtitkára, aki a törvény előkészítésében is részt vállalt, úgy vélekedik, igyekeztek igazságos elosztási rendszert létrehozni, amelynél az egyik fő szempont az, hogy az adott együttes állami vagy önkormányzati fenntartású. Érthető, hogy mindenki több pénzt szeretne, de azt is figyelembe kell venni, hogyha valaki nagyobb támogatást kap a csökkenő büdzséből, akkor azt a többi együttestől veszi el… Emellett nagyon lényegesnek tartja a beérkezett adatok ellenőrzését is, hiszen ez a rendszer éppen azért született, hogy követhető és átlátható legyen, lehessen látni, ki mire költi az állam támogatását. 

-  Több együttesnél is felvetették, hogy speciális helyzetüket, teljesítményüket nem veszi figyelembe a törvény…

- Az előadó-művészeti törvény lényegében két nagy csoportba sorolja a zenekarokat. Ez esetben nem az egyes és a kettes kategóriára gondolok, hanem arra, hogy vannak olyan zenekarok, amelyeket az állam közvetlenül tart fenn. (Ilyen jelenleg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és közvetett módon a Budapesti Fesztiválzenekar, – amellyel a minisztériumnak külön szerződése van, de magánalapítvány működteti, s a főváros is jelentős összeggel támogatja.) Van egy harmadik zenekar, amelyről kevés szó esik, és amely ugyancsak állami fenntartású, ez pedig a BM vagy Duna Szimfonikus együttes.
Ezek az együttesek azonban nem jutnak hozzá olyan támogatásokhoz, amelyekhez a másik csoportba tartozók igen, ez ugyanis az önkormányzati rendszernek biztosított, költségvetési támogatás.
Természetesen lehet azt a kérdést feszegetni, hogy miért nem kapnak az állami fenntartású zenekarok önkormányzati támogatást. Viszont akkor fordítva is fel kell tenni a kérdést, hogy miért nem kapnak az önkormányzati zenekarok abból a pénzből, amit az állami fenntartású zenekarok kapnak. Szerintem nem túlságosan bonyolult a képlet: a választóvonalat a fenntartás jelenti.

- Egyébként az önkormányzati zenekarok tekintetében is kétféle megközelítés létezik.

-  Az egyik szerint az önkormányzat közvetlenül vállalkozik intézmény fenntartására – így működnek a nagy, vidéki zenekarok. De akad olyan megoldás is, amikor közszolgáltatási szerződést kötnek egy együttessel, de ekkor nem vállalják egy teljes zenekar fenntartását. Egy bizonyos szolgáltatást vásárolnak meg, adott összegért. Például a Dohnányi Zenekar esetében a budafoki önkormányzat lehetőségeihez képest, nagyon komoly összegekkel járul hozzá az együttes fenntartásához. A fővárosi zenekaroknak részben mások a feladatai, mint a vidékieknek. Ha egy zenekar folyamatosan működik, az nagyon komoly elhatározást jelent a fenntartó részéről, amely finanszírozza az együttest.

- Ez így történt két zenekarnál is Magyarországon…

- Igen, az egyik a jelenlegi MÁV Szimfonikus Zenekar, amely ma is a Magyar Államvasutak által létrehozott alapítványon keresztül kapja a magyar állam támogatását. Azt viszont már kevesen tudják, hogy a Magyar Államvasút 1990-ben úgy döntött, másik zenekarát, a debreceni MÁV együttest átadja Debrecen városának. Korábban ugyanis, a Magyar Államvasutak teljesen más kulturális közegben működött, s két szimfonikus zenekart is teljes körűen el tudott látni. Szó sem volt arról, hogy ehhez neki bármilyen más forrásra szüksége lenne… Később azonban már a várossal felesben finanszírozták az együttest, majd szép lassan átkerült a városi önkormányzathoz a fenntartás. Amely egyébként ma – ha összehasonlítjuk a hasonló nagyságú városokkal – nem tud olyan sok pénzt költeni a zenekarára, mint a többiek. Még most, húsz év elteltével sem tudja maradéktalanul pótolni azt az összeget, amelyet egykor a MÁV tett hozzá a költségvetéshez… De nem is csoda, hiszen egy város sokrétű feladatot lát el…

- A másik ilyen együttes a Magyar Postáé volt egykor…

- Ez szintén hatalmas, állami vállalat volt, amely a legnyereségesebb vállalkozások közé tartozott. Majd amikor a kilencvenes években elindult a privatizációja és a feldarabolása, akkor a zenekar nagyon jó megoldással egy prosperáló ágazathoz, a távközléshez került. Lehetett tudni, hogy ez nagy esély. De maga az anyavállalat, amely a tulajdonosa volt ennek a zenekarnak, egyik kézből a másikba került… Ma ott tartunk, hogy a Deutsche Telekom magyarországi leányvállalata. Elég messze került tehát a Postától, de még a Matávtól is… A Matáv megépítette a zeneházat, (ismereteim szerint egyetlen forint költségvetési pénz nélkül) amikor még ilyen befektetésekre volt lehetőség, és szükségesnek is tartották ennek az épületnek a létrehozását, fenntartását. Elismerésre méltó, hogy egy jól prosperáló cég, amely a legnagyobb adófizetők közé tartozik, fenntart egy zenekart. Ezt az állam, valamint az önkormányzat is elismeri azzal, hogy közszolgáltatási szerződést köt az együttessel. Fontosnak tartja a dolgot, de nyilván csak annyi pénzt tud áldozni rá, amennyi van… Az sem kizárt, hogy egy ilyen zenekar több önkormányzattal is kössön ilyen megállapodást. Nem nagy összegek ezek, de talán számítanak.

- Mit tesz ebben a helyzetben az állam?

- Megpróbál minden szempontot figyelembe venni, amit lehet, s a legmagasabb támogatást adni, ami adható. Úgy gondolom, ha egy együtteshez érkezik negyven-ötven millió forint, az elég jelentős összeg… Az állam nem vállalkozhat arra, hogy kiváltson összegeket, amelyet egy multinacionális cég bármely megfontolásból nem biztosít. Ezt nem is teheti meg, erre semmi alapja sincsen.

- Akad azonban tavaly óta még egy forrás, amelyből támogatni lehet az együtteseket…

-  Erről elég kevés szó esik, pedig nagyon lényeges. Ez az adókedvezmény-rendszer, ami a maga nemében példátlan támogatást jelent. Egy zenekarnak a jegybevétele 80%-ig adományként átadja a gazdasági társaság azt a társasági adó-részt, amelyet egyébként az állam részére lenne köteles befizetni, azaz adóátengedést hajt végre az állam. Ez a közvetett támogatás ugyanolyan, mint a költségvetési támogatás, csak más csatornán érkezik.
Senkinek semmilyen befolyása nincs rá, csak a zenekarnak, hogy tud-e, akar-e bevételt termelni, hiszen ennek a 80%-át megkaphatja támogatásként. De például egy olyan együttesnek, amely egy olyan vállalattal van szoros kapcsolatban, amely adófizetésre kötelezett, talán könnyebb adományt kapnia, mint egy önkormányzatinak. És ez is állami forrás, ne feledkezzünk el erről!

-    Nagy előrelépésnek tartom, hogy végre mérhető adatok alapján, és nem lobbik szerint megy az elosztás…

-    Egy szimfonikus zenekar életében, ha a klasszikus zenekari szerződési elveket nézzük, akkor arra törekednek – ha megfelelő ehhez a gazdasági helyzet -, hogy konstans, kiszámítható, hosszútávra tervező háttere legyen az együttesnek, akár önkormányzatról, akár államról beszélünk. A gazdaság területéről nehéz ilyet találni. Fontos a zenekarnál az állandó jelleg, a létszám, az épület, ahol próbálni, netán még koncertezni is lehet. Erre törekszik nagyjából mindenki a világon. Ezt a fajta állandóságot viszonylag kevesen tudják biztosítani, főleg Magyarországon. Itt több tucatnyi zenekar azért nem tud erőre kapni, mert nincs ilyen háttere, s nem is tudja megteremteni magának. Szinte mindenütt van városi zenekar, amely néhány hangversenyt ad évente. Nagyon nehéz azonban kitörniük ebből a státuszból, s az alkalmiból állandóvá válni. Pedig ezekből a helyi kezdeményezésekből épül fel egy ország kultúrája... Nagyon kevesen jutnak el az Operaházba, a Művészetek Palotájába… A városi kultúrházban több esély van arra, hogy meghallgassanak egy komolyzenei koncertet. Ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen ezek a zenekarok is szeretnének lehetőséget kapni. Jobb minőséget kell adni persze, ez mindig mindenben fontos. Sokkal több pénzbe is kerül, és ezt valakinek meg kell fizetnie, de nem mutogathatunk állandóan az államra. Nem mondhatjuk azt, hogy a közepes színvonalú zenekar helyett jobb koncertet adok, csak kapjak hozzá forrást. Az ország minden területén az állam pénzéből hozzá kellene, hogy jussanak az emberek nagyon jó előadásokhoz és jó minőségű, helyi kultúrához is. Ha a kettőt szembeállítom egymással, – márpedig ebben a pillanatban ez történik, mert nincs elegendő forrás – akkor azonban dönteni kell. Az állam a törvényen keresztül azt fejezte ki, hogy mindenkit megpróbál az általa vállalt lehetőségeken belül a legjobb pozícióba hozni, de mindenki tegye meg a tőle telhető legtöbbet. A fenntartó is biztosítsa az együttes fenntartásának állandó feltételeit, koncertszámot, állandó foglalkoztatási számot.  De egy önkormányzatnál arról se feledkezzenek el, hogy a zenekar fenntartása nem kötelező feladat. Ha ehhez pénzt akar rendelni, azt máshonnan kell elvennie…

-    Nyilvánosságra kerültek az együttesek adatai, s néhány számot maga a szakma is kétkedve fogad, de közben az Előadó-művészeti irodának nincs törvényi jogköre, sem kapacitása arra, hogy mindennek alaposan utánanézzen…

-    Már volt levélváltás is ennek kapcsán. Nyilván az Előadó-művészeti Tanács elé kell terjeszteni a dolgot, a Tanácsnak pedig – mint a miniszter tanácsadó szervezetének –javaslatot szükséges tennie a tárca vezetője felé, hogy teremtsék meg az ellenőrzés feltételeit a közpénzek felhasználását illetően. Magának a törvénynek egyik nagyon fontos célja az volt, hogy bármikor ellenőrizhető és átlátható legyen, mi történik a költségvetési támogatásokkal. Ezeknek a számoknak, adatoknak a nyilvánossága is nagyon fontos. A most beadott adatok alapján a szakma is úgy vélekedik, lehetséges, hogy félreértések vannak a háttérben, és ezt jobb minél hamarabb tisztázni. A zenekarok – feltételezhetően – azért ezeket az adatokat adták meg, mert ők ezeket jónak tartják. Ha az esetleges félreértésekről, tévedésekről időben felvilágosítást kapnak, akkor mindezt még tudják korrigálni, ha azonban nem, akkor jogtalan igénybevételt követnek el, és ez pedig komoly következményekkel járhat. Az ellenőrzés tehát legalább annyira szolgálhatja az érintetteket, mint a zenész közösség egészét, illetve a közpénzek helyes felhasználását. Érdemes megvizsgálni tehát mindezt.
(R. Zs. / Zenekar 2010/06)
 


Eseménynaptár

<< Előző év / hónap
Köv. év / hónap >>
Mai dátum
Események
Közeli események:

Fórum

Jelentkezzen be az oldal tetején levő bejelentkezés mezőben!