Bejelentkezés

Elfelejtett jelszó
Minden fronton zajlanak a változások...

Héja Domonkos Operaházról, Erkelről, Filharmóniai Társaság Zenekaráról és az Óbudai Danubia Zenekarról

Az Erkel Színház megnyitása után a Köztársaság téri teátrumban komplett szimfonikus zenekart és nagy vegyeskart foglalkoztatnak majd. Héja Domonkos a megbízatása lejártát követően pályázni fog a főzeneigazgatói posztra.

-          Nemcsak karmesterkedett a dalszínházban, hanem volt kisegítő ütős, sőt évekig feliratozó is. Jól ismeri így a ház belső működését. Korábban hogyan vélekedett, mit kell mindezen változtatni?

-          Diákként valóban jártam be feliratozni, kisegítő ütősként csak egy-egy produkciókban vettem részt, karmesterként ugyancsak egy-egy előadásra érkeztem. Bármerre jár az ember a világban, az effajta passzazsér szerepekben el sem érik az adott intézmény problémái, hacsak nem találja szemben magát valami kirívó rendellenességgel. Ha foglalkoztattak is volna az Operaház gondjai, vezetőként hiba lett volna korai impulzusokra hagyatkozni – a változtatás egzakt megismerést igényel. Az első, pozícióban töltött évadom kellett ahhoz, hogy átlássam a szervezetet.

 

-          Mekkora zenekari és énekes szólista létszámmal dolgozott a MÁO az Erkel Színház bezárása előtt, és mekkorával fog dolgozni annak megnyitása után?

-          A két házban két zenekarnyi és két kórusnyi művész dolgozott. Az együttesek közt volt bizonyos fokú átjárás, egyfajta segítségnyújtás. A megnyitás után, a mindkét helyszínen növekvő előadásszámot figyelembe véve, egy komplett szimfonikus zenekart és egy nagy vegyeskart foglalkoztatnánk az Erkelben. Az énekes szólisták már nem közalkalmazottak, számuk attól függ, milyen évadot állítunk össze, és kiket mire találunk a legalkalmasabbnak.

 

-           Hány bemutatót és hány előadást terveznek a két épületben összesen?

-          Az előadásszám és a műsor az Operaházról, mint intézményről szóló vízió egyik alapvetése, úgyhogy főigazgatói hatáskör. Nyilván megérti, ha az időközben kiírt pályázat miatt most azt mondom: Ókovács Szilveszter anyaga tartalmazza majd erre a választ, amelyet közösen alakítunk ki.

 

-            Melyik zenekar fog az Erkel előadásain közreműködni, ha ugyanakkor előadás lesz az Operaházban is?

-          Egyelőre zenekar nem kap felkérést az Erkel Színház előadásain való közreműködésre. Szabadúszó művészek, és különböző zenekarok muzsikusai kapnak meghívást; olyan zenészek, akik vagy teljesen függetlenek, vagy meglévő állásuk mellett el tudják látni a feladatot – a következő tavasz műsorrendjének ismeretében ez az ideális megoldás. Őszre, amikor már nem az Erkel átmeneti játékáról, hanem a normál életbe visszakapcsolásáról lesz szó, rendezni fogjuk a helyzetet. Próbajáték, szerződtetés – ahogy ezt kell.

 

-          Mi a terve az Óbudai Danubia Zenekarral?

-          A zenekar ugyanúgy fog működni, ahogy eddig – ha arra céloz, újra aláhúzom: nem a komplett Danubia fog az Erkel zenekari árkában ülni jövő ősztől. Természetesen Danubiás muzsikusok előtt is nyitva áll viszont az ajtó, amikor próbajátékot írunk ki.

 

-          Mely karmesterekre számít a jövőben?

-          A legjobbakra.

 

-          Mi a helyzet a gazdasági visszaélések vizsgálatával?

-          A főzeneigazgatói feladatkörbe nem tartoznak gazdasági kérdések, egy lezárult vizsgálat csak az ismereteimet szélesíti. Azonban egész más ügyek foglalkoztatnak, nekem a színház zenei oldalával van dolgom.

 

-          Milyen tervei vannak a Filharmóniai társasággal? Fontos-e az Operaháznak, illetve az opera-zenekarnak a BFT működése, van-e művészi hozadéka a szimfonikus koncerteknek az operaházi zenekar művészei számára. Ha igen, akkor mennyiben támogatja a működésüket a jövőben az Operaház?

- Az Operaház a zenekarnak komoly ajánlatot tett. Szándékaink abban is komolyak, hogy a zenekar sokkal markánsabban és megbízható aktivitással legyen jelen a hazai zenei piacon, mint teszi azt jelen pillanatban. Hangversenyeiknek művészi hozadéka mindenképpen van, épp ezért fontos, hogy az együttest – méltón régi hírnevéhez és több mint másfélszáz éves múltjához – újra az első három közt tartsák számon a köztudatban.

 

-          Ön szerint sok vagy kevés a szimfonikus zenekar Budapesten, illetve az országban?

-          Hogy a kínálat elegendő, vagy kevés-e, azt mindig a kereslet dönti el, adott zenekar állandó közönsége meg tudja erősíteni egy-egy együttes létjogosultságát. Tokióban három zenekar működik 15 millió lakosra, itt egymillió emberre tizenkét zenekar jut – erre azért lehet mondani, hogy sok, miközben sem a történelmünk, sem a zenei gyökereink nem azonosak.

 

-          Mi a véleménye az előadó-művészeti törvényről? Melyik jobb, az eredeti, vagy a módosított változat. Ha egyik sem, akkor mit tart gondnak?

-          A főigazgató tárgyal a minisztériummal a törvény módosításáról: sajnos, több olyan passzus is él még, amely a speciális operai üzemre nem, vagy csak csikorogva alkalmazható. És a sokak által – tévesen – mindenhatónak hitt kollektív szerződés sem írhat felül jogszabályt: arra csak képviselők képesek.

 

-          Mely külföldi operaházakban dirigált eddig, hol vezényel rendszeresen, van-e szerződése máshol is?

-          Természetesen már nincs szerződésem máshová, a munkám ide köt, ide összpontosítom az energiáimat. Európa számos színházában dirigáltam, emellett hét évig voltam állásban egy német színháznál.

 

-          Németországi tapasztalataiból mit tud átültetni a dalszínházi munkába?

-          Rengeteg dolgot. A produkcióra való felkészülés alapvetően másképp zajlik Németországban. Egy 2014 januárjára tervezett premier esetében már 2012 decemberében biztosan van egy olyan színpadi bejárás, amelyen láthatók a díszletek makettjei, és jelzésértékkel fel is építik a díszletet. A rendező és a tervezők mellett jelen van valaki a zenekar részéről, és a technikusokig mindenki, akinek köze lesz a megvalósításhoz. Megnézik, milyen magasan helyezkedik el a zenekari árok, mit hová építenek, stb… Emellett az egész produkciós folyamat másképp zajlik, ide értve a próbák szervezését is, de az infrastruktúra is olyan, amit érdemes ellesni: ügyelnek arra, hogy egy rendpróba is közel akkora helyen zajlódjék, mint az előadás. Nálunk, ha például valakinek ki kell futnia a színről, négy másodpercig egy helyben topog a sarokban, ami azért valljuk be, vicces.  Azt mondják, a német bürokráciánál nincs rosszabb – ezt sietek cáfolni. A nálunk elterjedt gyakorlat eléggé lelassítja a fogaskerekeket – javaslattételi jogommal már éltem, ahol csak tudtam ez ügyben. 

 

-          Nézi rendszeresen az Ybl-palota előadásait. Milyennek tartja az összképet?

-          Nézem, és egyre jobbnak tartom.

 

-          A közönség mikor hallhatja az előadásokon az Önt jellemző változásokat?

-          Nem biztos, hogy a közönség soraiból mindenki hallja, hogy új timpanit vettünk, de ez a kiragadott példaként említett változás például engem jellemez. A közönség sokrétegű impulzust kap, amelyben a látvány mellett szerepel a zenekari hangzás, és az emberi hangok összessége is. Minden fronton zajlanak változtatások – nekem elsődleges, hogy a hangszeres játék színvonalemelése mellett a hangszerparkot is újítsuk, de meggyőződésem, hogy ennek már hallatszik az eredménye. Próbajátékokat és előénekléseket tartottunk, utóbbira kétszázhúszan jelentkeztek, közülük 30-50 művész neve került be az adatbázisunkba, új erők, friss hangok, akiket meghívhatunk közreműködőnek. Ezek nem röpke, gyors változtatások, ez egy folyamat.

 

-          Éppen két esztendővel ezelőtt az akkor kinevezett főzeneigazgatóval, Győriványi Ráth Györggyel készítettem interjút. Ő első vezetői periódusa alatt nagyon fontosnak tartotta, hogy teljesítmény szerint bérezze az együttes tagjait, ezért is folytak meghallgatások, s azóta már ezt a módszert több zenekar bevezette. Ön tervez ilyen rendszert?

-           Úgy tudom, egyetlen zenekar vezette be, és a módszer hihetetlen fizetésbeli különbségeket eredményezett – én ezt nem tartom jónak. A teljesítmény alapú bérezés akár még azt az üzenetet is hordozza, hogy vannak, akik nem teljesítenek kielégítően. Ugyanakkor messzire vezethet ez a kérdés: ha valaki húszéves fafúvós hangszeren kénytelen játszani, mennyire felel vajon a teljesítményéért? Elsődlegesnek azt tartom, hogy a legmegfelelőbb feltételeket az Operaház biztosítsa azoknak, akiktől magas színvonalú teljesítményt vár.

-           

-          A kinevezése két évre szól. Pályázni fog utána a posztra?

-          Természetesen igen.

R. Zs.

 Rendőrségi vizsgálat az Operaházban


Eseménynaptár

<< Előző év / hónap
Köv. év / hónap >>
Mai dátum
Események
Közeli események:

Fórum

Jelentkezzen be az oldal tetején levő bejelentkezés mezőben!