Bejelentkezés

Elfelejtett jelszó
Liszt Ferenc követei

Interjú Kovács Gézával, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatójával

„Liszt rendkívül összetett, gazdag személyiséggel rendelkezett. Nemcsak életművén keresztül, hanem életútja során is rendkívül sokféle arcot mutatott, amelyet sokszor félreértettek, vagy szándékosan félremagyaráztak, vagy klisévé egyszerűsítettek.

Ritkán esik szó azonban a zongorapedagógusról, vagy arról a tudósról, akinek utolsó periódusában a zeneirodalom legmélyebb, legsötétebb univerzumaiba volt bátorsága behatolni. A Nemzeti Filharmonikusok ezt a kevésbé ismert Liszt Ferencet szeretné felmutatni.”

Programjából ítélve a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar nemcsak a Liszt-évben, hanem az azt keretező két hangverseny-évadban is gyakran tűzi műsorára Liszt Ferenc műveit…

–  A Nemzeti Filharmonikusok Kocsis Zoltán művészeti vezetésével nemcsak az évfordulók alkalmával szólaltatja meg jeles magyar zeneszerzők alkotásait. Liszt Ferenc esetében ez különösen igaz, hiszen a legismertebb Liszt-kompozíciók a zenekar állandó repertoárjának részei. Közismert tény továbbá, hogy Kocsis Zoltán évfordulótól függetlenül hangszerelte meg Liszt számára rendkívül kedves és fontos zongoraműveit, amelyeket itthon is és külföldön is több helyen bemutatott már az együttes.

Hol adták elő eddig ezeket a meghangszerelt zongoraműveket?

–  Alkalomtól függetlenül játszottuk többek között a zenekar spanyol turnéján, továbbá a bécsi Musikvereinsaalban is - hogy csak a legrangosabb helyszíneket említsem -, de más külföldi zenekarok is műsorra tűzték már e meghangszerelt zongorakompozíciókat.

Milyen további különlegességekkel készülnek az évfordulóra?

–  Az évforduló nekünk nagy örömünkre szolgál. Boldogan és büszkén mutatjuk fel Liszt ismert és kevésbé ismert kompozícióit. Számunkra épp ezért nagy lehetőség rejlik a jubileumi évben. Mindig megütközéssel olvastuk ugyanis azokat a fanyalgó, tudálékos cikkeket, amelyek elsősorban német, brit és amerikai lapokban jelentek meg Liszttel kapcsolatban. Érdekes módon ezek a cikkek általában mint idejétmúlt öregurat állítják be Liszt Ferencet, és vagy kizárólag az életmű legédesebb apró gyümölcseit csipegetik – mint például a magyaros jellegű kompozíciók -, vagy azokat a Liszt-műveket, amelyek annak idején egész más funkcióval jöttek létre, mint amilyen céllal most mi hallgatjuk őket. Eközben mélyen hallgatnak arról a Lisztről, aki egészen új utakon járt, és szinte már közhelyszámba megy, hogy nélküle nem lenne Wagner, Debussy, Richard Strauss vagy Bartók.

Ez tény, hiszen maga Bartók volt az, aki akadémiai székfoglalójában Lisztről, mint a 20. századi zene előfutáráról értekezett. Mint általában a nagy egyéniségeknek, Lisztnek azonban nemcsak a zenéje, hanem az egyénisége is minden korban megosztotta a közvéleményt.

–  Liszt rendkívül összetett, gazdag személyiséggel rendelkezett. Nemcsak életművén keresztül, hanem életútja során is rendkívül sokféle arcot mutatott, amelyet sokszor félreértettek, vagy szándékosan félremagyaráztak, vagy klisévé egyszerűsítettek. Inkább előtérben van a gáláns kalandjairól elhíresült megnyerő férfi, a híres zongoravirtuóz, vagy az önzetlenül segítőkész barát, aki egyforma jóindulattal nyilatkozott Chopinról és támogatta Wagnert, jóllehet nem mindig részesült viszonzásban. Ritkán esik szó azonban a zongorapedagógusról, vagy arról a tudósról, akinek utolsó periódusában a zeneirodalom legmélyebb, legsötétebb univerzumaiba volt bátorsága behatolni. A Nemzeti Filharmonikusok ezt a kevésbé ismert Liszt Ferencet szeretné felmutatni.

Milyen műveken keresztül kívánják teljesíteni ezt a missziót?

–  Ha végigtekintünk a Liszt-bicentenáriumot érintő két hangversenyévadon, akkor egyszerre találjuk meg benne a zongorára és zenekarra komponált népszerű Magyar Fantáziát, de a ritkán hallható, „Amit a hegyen hallani” című Victor Hugo-vers nyomán komponált első szimfonikus költeményt is. A jelenleg zajló hangverseny-évad nyitókoncertjén pedig a szintén keveset játszott 13. zsoltárt, valamint a Strassburgi katedrális harangjai című alkotást adták elő együtteseink.

Hogyan illeszkednek bele a Nemzeti Filharmonikusok hangversenyei a Liszt-év teljes magyarországi programsorozatába?

–     A magyarországi Liszt jubileumi év hivatalos megnyitójára 2011. január 22-én került sor a budapesti Művészetek Palotájában, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Az a megtiszteltetés érte együtteseinket, hogy a nyitó díszhangversenyen Kocsis Zoltán vezényletével, neves szólisták társaságában működhettek közre többek között Liszt Koronázási miséjének előadásában. A Magyar Televízió közönsége és a Művészetek Palotája honlapjára látogatók is tanúi lehettek, hogy milyen Liszt képet kívánunk közvetíteni. Azét a Liszt Ferencét, aki a rapszódiákon túl magasodik, irányt mutatva a 20. századi európai zeneszerzők nemzedékeinek.

Külföldön is ezt a Lisztet kívánják megmutatni, szakítva az eddigi klisékkel?

–  Igen, feltétlenül. Január végén Magyarország európai elnökségének hivatalos megnyitó-ünnepségén két koncerten léptek fel az együttesek a brüsszeli Beaux Arts patinás hangversenytermében, Liszt és Bartók műveivel. Itt Liszttől az Á-dúr zongoraverseny hangzott el Ránki Dezső szólójával, Kocsis Zoltán vezényletével, valamint a Les prèludes és a Koronázási mise, a februári németországi turné műsorán pedig szintén a Les prèludes szerepel. Május 27-én a Vatikánban adnak elő Liszt kompozíciót együtteseink. Itt eredetileg a Szent Erzsébet legenda lett volna műsoron, de a Szentszék kérésére egy rövidebb műsorral kell fellépnünk, ezért itt is a Koronázási mise csendül majd fel.
2011. október 22-én, Liszt Ferenc születésnapján pedig szerte a világon a Krisztus oratórium hangzik el. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar  Kocsis Zoltán vezényletével a helyszínen jelen  lévők és a televíziós közvetítés nézői számára a budapesti Szent István Bazilikában szólaltatja meg ezt a remekművet, amelyet annak idején a pesti közönség Liszt vezényletével ismerhetett meg.

Jelent-e valamilyen többletet az együttesek számára e monumentális művek megszólaltatásakor, hogy a jelenlegi főzeneigazgató, Kocsis Zoltán zongoraművészként maga is a zongora felől közelít a Liszt-œuvre megismertetéséhez?

–  Nagyon sok tekintetben válik az együtteseink javára, hogy Kocsis Zoltán mint zongoraművész gyerekkora óta tanulmányozza a legnagyobb zongorista-zeneszerzők életműveit, mintegy belülről kifelé hántva le azok egyes rétegeit. Amint a Bartók Új Sorozat lemezösszkiadásra is igaz, hogy a zongoraművész Kocsis Zoltán karmesterként is egészen páratlan mélységében ismeri a bartóki életművet, ugyanez érvényes Lisztre is. Amikor például a Les prèludes-öt próbálja, vagy egy Liszt oratóriumot, akkor mintegy belebújik annak a zseniális zongoristának a bőrébe, akinek – mint ahogy neki is – egy idő után kevés volt a zongora, és a nagyzenekar színeire, lehetőségeire volt szüksége ahhoz, hogy zenében kifejezhesse mindazt amit gondol. Ez hallatszik a Kocsis által vezényelt Liszt-művek interpretációján is. A zongoristák színe-javától megszokott pregnáns billentéstechnika, a megszólaltatott hangok egzaktsága, tisztasága ugyanolyan követelmény, mint az a poézis, ami nemcsak a Szerelmi álmokban lelhető fel, hanem a Liszt kompozíciók többségében, például az imént említett Szent Erzsébet legendában is. Éppen ezért azt gondolom, hogy a zenekar és az énekkar is bőségesen kiveszi a részét abból a Liszt ünnepség-sorozatból, amely legalább annyira a miénk, mint más nemzeteké – ha nem jobban, és legalább annyira a nagyvilágé, mint amennyire a miénk. Ismét csak azt tudom mondani, hogy a célunk az, hogy az ismertebb művek mellett a bicentenárium adta különös figyelemnek köszönhetően egy olyan Lisztet mutassunk fel, amely nem a tévésorozat „Szerelmi álmok” Lisztje csak.

Terveznek-e lemezfelvételeket a jubileum alkalmából?

Örömmel mondhatom, hogy a televíziós és rádiós közvetítéseken túlmenően, a Warner lemeztársasággal készítünk egy Liszt-lemezt, amelyen a január 22-i műsorunkon elhangzó több mű a Les prèludes-del kiegészítve kerül felvételre. Továbbá az is nagy örömünkre szolgál, hogy egy korábbi Les prèludes- és Mazeppa-felvétellel szerepelünk azon a CD-n is, amelyet a kormány Magyarország európai uniós elnöksége alkalmából jelentetett meg. Egy Magyarországról, Liszt Ferencről, Bartókról, a magyar kultúráról szóló album mellett ezt a lemezt kapják ajándékba azok a koronás fők, kormánytagok, politikusok, művészek, akikkel az uniós elnökségi félév során Magyarország kapcsolatba kerül.
A lemezen egyébként a Nemzeti Filharmonikus Zenekaron kívül közreműködik még Csalog Gábor, Krausz Adrienne zongoraművész, a csodás tehetségű igen fiatal Vida Mónika, akadémiai zongorista-növendék, valamint a Szent Efrém férfikar.  Terveink között szerepel egy olyan, a Hungaroton gondozásában megjelentetendő Liszt-lemez is, amelyről még egyeztetések zajlanak. A lemez műsorán jobbára  Kocsis Zoltán Liszt-hangszereléseit hallhatjuk majd. A Művészetek Palotája elmúlt karácsonykor megkezdett internetes közvetítésének köszönhetően pedig valamennyi, a MÜPÁ-ban megrendezésre kerülő Liszt-koncertünk is élő egyenesben a MÜPA honlapján lesz megtekinthető. A külföldi fellépéseink jelentős részét a helyi klasszikus adók közvetítik. Ez volt a helyzet Brüsszelben, mint ahogy több német adó is jelezte már, hogy a németországi koncertkörút műsorát szeretné majd sugározni, ezen túlmenően a Vatikáni Rádió is tervbe vette már a Koronázási mise közvetítését. Amint azt már említettem, az október 22-i Krisztus oratórium-előadást pedig a Magyar Televízió nézői is láthatják-hallhatják.

A már említetteken kívül milyen egyéb hazai zenei eseményeken vesznek részt a Liszt év kapcsán a Nemzeti Filharmonikusok?

–  Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a Nemzeti Filharmonikusok a vidéken legtöbb hangversenyt adó budapesti székhelyű együttes. Ennek következtében mind az énekkar, mind a zenekar együtt is és külön-külön is meglehetősen sok, évente átlag 30-35 hangversenyen vesz részt a nagyobb vidéki városokban. A január 22-i nyitóhangverseny műsorát például, a budapesti koncertet megelőzően két vidéki városban is előadtuk, Székesfehérvárott, illetve Sopronban. A Liszt-év során még számtalan alkalommal lép fel a  két együttesünk vidéken, hol  együtt, hol külön-külön adva műsorokat többnyire Liszt törzsrepertoárral. Marian Lapsansky a Szlovák Filharmónia igazgatója pedig épp most, beszélgetésünk előtt hívott meg bennünket Liszt-műsorral idén decemberre a Pozsonyi Zenei Fesztiválra, hogy a fesztivál díszvendégeiként Liszt műveit tolmácsoljuk. (K. R. - Zenekar 2011/01)

 


Eseménynaptár

<< Előző év / hónap
Köv. év / hónap >>
Mai dátum
Események
Közeli események:

Fórum

Jelentkezzen be az oldal tetején levő bejelentkezés mezőben!