Bejelentkezés

Elfelejtett jelszó
L. Simon László az előadó-művészeti törvény módosításairól

„Az állam garantálja a művészeti élet szabadságát”
L. Simon László az előadó-művészeti törvény módosításairól

Az előadó-művészeti törvény módosítását célzó javaslatot nyújtott be 2011. május 30-án L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke, Németh Zoltán, a fővárosi közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetője és Puskás Imre, a Tolna megyei közgyűlés elnöke. A képviselői indítványt széleskörű szakmai egyeztetés előzte meg, a törvénynek a finanszírozást érintő részei 2013-tól léphetnek hatályba, s nem veszélyezteti a társasági adókedvezményt - mondta el L. Simon László, aki a művész-státusz szükségességéről is beszélt, valamint arról, mennyire lényeges ezekkel az eszközökkel is biztosítani a művészeti élet szabadságát.


-    Hogyan vélekedik a művészeti törvény szükségességéről alkotóként, íróként, szerkesztőként?
-    Sajnos magáról a művészeti státuszról még mindig nem született törvény, az előadó-művészeti törvény ugyanis magáról az ágazatról rendelkezik. Egy törvénytervezet már készen áll, előbb-utóbb ezt is elő kellene terjeszteni… Szükség lenne a művész-státusz szabályozására is. Igaz ugyan, hogy a 2009-ben elfogadott törvény átfogó igénnyel készült, de nem tér ki minden területre…


-    Mi indokolta azokat a jelentős változtatásokat, amelyek a parlament elé most beterjesztett módosításban megjelennek?
-    A gyakorlat azt mutatta, nem működik jól a rendszer, az elmúlt esztendőben kiderültek a törvény hiányosságai, hibái. Így például az is, hogy túl sok a hat kategória, hiszen akad olyan csoport, amelybe gyakorlatilag nem került színház. Megítélésem szerint  három bőven elegendő lesz.


-    Az eredeti elképzelésük mennyiben módosult a szakmai egyeztetések során? Milyennek ítéli meg a szakmai szervezetek munkáját?
-    Nagyon hasznosnak, hiszen több fordulóban egyeztettünk, s ennek eredményeként számos ponton módosítottuk az eredeti elképzeléseinket. Ahol csak lehetett,   beépítettük a tervezetbe a javaslataikat. A legfontosabb szakmai szervezetekkel, köztük a zenei területet képviselőivel személyesen is egyeztettünk. Nem volt mindez egyszerű, hiszen nagyon eltérőek az igények, teljesen mást vár a törvénytől az, aki  vidéki teátrum képviseletében érkezik, s az is, aki fővárosi színházat reprezentál. Mások a problémák, a feladatok, a fenntartói szervezetek, s természetesen mindenki a saját szemszögéből nézi a törvényt… Ahogy a színészi szervezetek is mást akarnak, mint a színházakat tömörítő szervezetek, a táncosoknál pedig nagyon eltér az alternatív együttesek és a néptáncosok világa. Úgy vélem, azért többé-kevésbé sikerült összehangolni a különböző elvárásokat.   


-    Az új nyilvántartási kategóriák (nemzeti és kiemelt előadó-művészeti szervezetek) mennyiben fogják lefedni a zenei területen az eddigi I. és II. kategóriát, illetőleg a nyilvántartásba vett, de a normatív támogatásból nem részesülő előadó-művészeti szervezetekkel (például Nemzeti Filharmonikusok, Fesztiválzenekar Duna Szimfonikus Zenekar) mi lesz?

...
A teljes interjú  olvasható a június 28-án megjelenő Zenekar újság 2011/04-es számában.


Eseménynaptár

<< Előző év / hónap
Köv. év / hónap >>
Mai dátum
Események
Közeli események:

Fórum

Jelentkezzen be az oldal tetején levő bejelentkezés mezőben!