Bejelentkezés

Elfelejtett jelszó
Kapcsolat azokkal, akikhez eddig nem szólt a zene

Szőcs Géza szerint az együtteseknek nagyobb szerepet kell vállalniuk a zenepedagógiában, a karitatív missziókban

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára, Szőcs Géza úgy vélekedik, az együttesek mind saját értékkel bíró formációk, s meg kellene találni azt a pénzügyi fedezetet, amely továbbra is biztosítja a zenei sokszínűséget. Szerinte a zenekaroknak nagyobb szerepet kellene vállalniuk a zenepedagógiában, valamint a karitatív missziós feladatokban. Ez is segítene abban, hogy szorosabb kapcsolatba kerüljenek azokkal is, akikhez eddig nem szólt a zene… Az államtitkár nem tud azonnali megoldást az anyagilag ellehetetlenült zenekarok gondjára, de abban biztos, hogy az előadó-művészeti törvényt módosítani kell. 



-    „A kultúra hozzájárulása az Európa 2020 stratégia végrehajtásához” című konferencia, amelyet február 28-március 1. között rendeztek a Magyar Tudományos Akadémián, szintén a kultúra fontosságára igyekszik felhívni a figyelmet, arra, hogy ez a terület mérhető hasznot is hozhat… Ezért lenne érdemes például a zenei nevelésre is komolyabb összegeket költeni. Lát arra esélyt, hogy a jelenlegi helyzetben több pénz jusson erre a területre? 
- A választ erre az a stratégia adhatná meg, amely a Magyarországon működő zenekarok jövőjét is érinti. Egy-két ország kivételével – ha a lélekszámra vetítjük az együttesek számát - a világon sehol nincs annyi zenekar, mint nálunk. A szimfonikus együttesek, a kamarazenekarok vagy akárcsak a vonósnégyesek is mind saját értékkel bíró formációk, és nagy kár lenne bármelyikükért, ha annak a szemléletnek esnének áldozatul, hogy luxus ennyi zenekart fenntartani, elegendő minden kategóriában egy-egy együttes… Én fontosnak tartom, hogy az érdeklődők megfelelő kínálatból válogassanak. Úgy gondolom, hogy minden együttes olyan sajátos értéket képvisel, olyan esztétikai üzenetet hordoz, amelyet csak az adott zenekar tud a legjobban megfogalmazni. Véleményem szerint a zenekarok megléte pozitív kulturális hungaricum. Olyan sajátosságunk, amellyel kapcsolatban nem a fejünket kellene vakarnunk, hogy mit csináljunk ennyi jó zenésszel, hanem megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyek biztosítják az általuk igényelt pénzügyi fedezetet.
-    Hogyan lehet erre a területre több forrást szerezni? 
-    Több spekuláció létezik ezzel kapcsolatban. Fel kell hívni arra is a figyelmet, hogy a zenei előadó-művészet állítja elő a legfőbb, exportképes magyar árut. Szembe kell ugyanis néznünk azzal, hogy a kulturális érték, mint áru jelenik meg a társadalom előtt. A számítások szerint a magyar GDP-ben valahol 9 és 10 százalék között van az az összeg, amely a kultúrával összefüggésben keletkezik. Ezt szintén szem előtt kell tartani. Ahogy azt is, hogy ugyan gazdagok vagyunk zenekarok terén, a magyarországi zenekultúra és oktatás távolról sincs a feltételezett színvonalon. Az a - némileg paradoxális - helyzet állt elő, hogy nem roppant átfogó és alapos, már iskolás korban létrehozott zenei műveltségre alapul ezeknek a zenekaroknak a léte, hanem mindez éppen fordítva történt… Előreszaladtunk: hamarabb lettek világhírű magyar előadóművészeink és zenekaraink, mint amennyire ez a zeneoktatás rangjából, valamint a zenei műveltség állapotából következne Magyarországon. Azt gondolom, hogy az egyik lehetséges út a zenekarok megmentésére az, hogy vállaljanak együttesként, zenészekként is az eddiginél jelentősebb szerepet a zenepedagógiától kezdve bizonyos karitatív missziókig, ahol organikusabb, dinamikusabb, intenzívebb kapcsolat hozható létre a zene és azok között, akikhez mostanáig a zene nem szólt. Egy csapásra két legyet szeretnék ütni. A zene megszerettetése, társadalmi léptékben való megjelenítése, valóságos társadalmi élménnyé változtatása a zenekarok életben maradási esélyeit is jelentősen növeli.
-    Sajnos azonban már most a megszűnés szélére sodródott néhány neves nagyzenekar is… Mi az azonnali megoldás? Mennyiben szükséges az előadó-művészeti törvényen változtatni?
-    Az teljesen biztos, hogy az előadó-művészeti törvényt módosítani kell, de nem emiatt, ráadásul nem fog olyan gyorsan módosulni, hogy megoldást jelentsen ezeknek a zenekaroknak a gondjára, még ha sokan ettől várnak döntő fejleményt. Azzal lehetne orvosolni a gondot, ha valaki benyúlna az államkasszába, s kivenne néhány száz  millió forintot, de most nem hitegetnék senkit sem azzal, hogy erre van reális esély…
-    Akkor azzal kell számolni, hogy ezek az együttesek megszűnhetnek?
-    Igen, ez minden szándékunk ellenére is előfordulhat. Ami szomorú fejlemény, még akkor is, ha azt feltételezzük, hogy a szóban forgó zenészek más zenekarok tagjaiként tovább folytatják a zenei pályájukat.
-    Említette, hogy az előadó-művészeti törvény módosítását szükségesnek látja. Ezeket a változtatásokat egyeztetik a szakmai szervezetekkel?
-    A zenei szervezetekkel még csak felületes dialógus indult el. A törvény méregfoga ugyanis a színház- és táncművészet területén van. Amíg ott nem sikerül a kormányzati oldalon belül egyértelmű álláspontot kialakítani és elfogadtatni, addig nem akarunk újabb konfliktusokat hordozó kérdésekkel foglalkozni.
-    Mennyiben szűkült a zenei terület mozgástere azáltal, hogy a minisztériumon belül a zenei főosztály szinte teljesen „elfogyott”?
- A Zene- és Táncművészeti Főosztály már a 90-es években beolvadt a Művészeti Főosztályba. Ennek azonban egyáltalán nem az az üzenete, hogy a zenei terület nem ugyanolyan fontos, mint a többi művészeti ág, s hogy nincs kellő igény és érdeklődés a kormányzatban a zene iránt. Újra és újra strukturálódnak az egyes osztályok, főosztályok, betagozódik egyik a másikba, a legprofibb, leghozzáértőbb munkatársak azonban maradnak. Hadd említsem meg Gerenday Ágnest, aki nagyon hosszú ideje tölt be pozíciót a minisztériumban, és ezzel a területtel foglalkozik.
-    A zenekarok számára is lényeges, hogy mi lesz az Erkel Színház sorsa. Ön hogyan vélekedik a teátrum jövőjéről?
-    Ebben a pillanatban olybá tűnik, mintha ez az épület mindenki fantáziájában szabad préda volna. Megdöbbenéssel értesültem arról, hogy X. Y. már el is döntötte, hogy hogyan fog kinézni az Erkel műsorpolitikája, ki lesz a karmestere, ki lesz a vezetője… S az egész költségét illetően is nagyon széles a szórás, a tervek 2 milliárd forinttól 18 milliárdig terjednek. Nagy kérdés azonban, hogy ki fogja ezt a summát kifizetni, honnan lesz mindennek anyagi fedezete?  Én még ezelőtt egy-két héttel úgy ítéltem meg, hogy a minisztériumi forrásokból mintegy 2 milliárd forintra lenne szükség, ekkora összegből helyreállítható és működtethető a teátrum. Még most is úgy vélem, mindennek van reális esélye, bár azért a kultúra területét is sújtó zárolások aggodalommal töltenek el…
-    Mennyiben érinti az elvonás a zenei területet? Jelentkeznek a megszorítások az I. kategóriás zenekari pályázatoknál is?
-    Szerencsére azokat nem érinti...
 (R. Zs. - Zenekar 2011/02)
 


Eseménynaptár

<< Előző év / hónap
Köv. év / hónap >>
Mai dátum
Események
Közeli események:

Fórum

Jelentkezzen be az oldal tetején levő bejelentkezés mezőben!