Bejelentkezés

Elfelejtett jelszó
Járadék egészen a nyugdíjig

Számos új törvény, kormányrendelet született az elmúlt időszakban a nyugdíjazásokkal kapcsolatban. Ezek közül több érintette a művészeti területen tevékenykedőket, hiszen sok zenész közalkalmazott, arról nem is beszélve, hogy a művésznyugdíj tavalyi megszüntetése eléggé elkeserítette az előadókat. E téren azonban – hosszas tárgyalásokat követően – végre előrelépés történt. Minderről Dr. Gyimesi László, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének főtitkára, a Magyar Művészeti Szakszervezetek Szövetségének elnöke számolt be.

 

- Mennyiben érinti a művészeti területet a mostani szabályozás, amely szerint a közalkalmazottak nem kaphatnak egyszerre fizetést és nyugdíjat is?
- Ez a zenészekre is vonatkozik, s minderről már törvény és kormányhatározat is született. Maga a „kettős jövedelem” tilalma 2013. július 1-jétől lép életbe, melynek a lényege az, hogy a dolgozó egyszerre nem kaphat közalkalmazottként fizetést és öregségi nyugdíjat. Tényleges nyugdíjasokról beszélünk, tehát olyanokról, akik betöltötték az öregségi korhatárt. A közalkalmazottnak április 30-ig kell bejelenteniük a nyugdíjbiztosítónál közalkalmazotti jogviszonyuk létezésének a tényét, és amennyiben ez fennmarad, akkor július 1-től szünetel a nyugdíja. Egyéb tekintetben továbbra is nyugdíjasnak minősül. Aki nem nyilatkozik, és van közalkalmazotti jogviszonya, értelmezésem szerint jogellenesen veszi fel a nyugdíját is, és ez visszafizetési kötelezettséget jelent. A művészeti területen is foglalkoztatnak nyugdíjasokat, akik tapasztalatukkal, tudásukkal nyilván hozzájárulnak az értékes tevékenységekhez. A mai fizetési és nyugdíj mértékek mellett méltánytalan eljárásnak tartom az intézkedést, amely generációs konfliktust is hordoz magában, emellett vitatható módon tesz különbséget munkajogviszonyok alanyai között, nem beszélve a polgári, vállalkozási jogviszonyokról. Mindez a társadalombiztosítási nyugdíjról szóló törvény módosításával megszületett szabályozás.
Van azonban egy másik szabály, egy kormányhatározat, ami a közalkalmazottakat foglalkoztatók, ezen belül csak a miniszter által irányított vagy felügyelt költségvetési szervek számára ír elő kötelezettségeket, és ez alapján az ilyen szervezeteket vezető munkáltatóknak az öregségi nyugdíjasok közalkalmazottaknak nagyon rövid időn belül – kivételek mellett, mint például a felsőoktatás oktatói - fel kell mondaniuk. A felsőoktatás kivétele, azonban nem a korábbiakban említett „kettős jövedelem” tilalma alóli, hanem a felmondási kötelezettség alkalmazása alóli kivételt jelenti.


- Milyen esetben beszélhetünk kivételekről?
 

-  A felsőoktatás oktatói mellett olyan esetben, amikor a közalkalmazott további foglalkoztatásához különösen fontos érdek fűződik, vagy ha azt az adott intézmény alapfeladatainak az ellátása indokolja. De ebben az esetben a kormánytól előzetes véleményt kell kérni, s ha ez megnyugtató, akkor lehet szó további foglalkoztatásáról.


- Áprilisig nyilatkozik, miközben márciusig felmondanak neki?


- Nehéz erről a szabályról elfogulatlanul nyilatkozni, de mielőtt válaszolok a kérdésre, elmondom, hogy mélyen nem értek egyet az intézkedéssel, annak eljárásával sem, és kétlem annak célszerűségét. Tudniillik nem ismerjük azt a felmérést, ami megalapozta volna ezeket a döntéseket, a szabályozás például a nyugdíjas közalkalmazottra bízza annak eldöntését, hogy az intézmény alaptevékenységét mennyiben befolyásolja az ő munkája, ugyanis a további foglalkoztatására csak akkor kerülhet sor, ha a nyugdíjas kérelmezi ezt. A kormányhatározat egyben egy további szakmai és foglalkoztatási intézkedést is magába foglal: a megszüntetett közalkalmazotti státuszokat nem lehet fiatalokkal betölteni, sőt még a polgári jogviszonyok létesítését is tilalmazza. De visszatérve a kérdésre, az áprilisig előírt nyilatkozat még júliusig változhat, ezért így, a később született kormányhatározattal együttesen kevesebb a jelentősége. Talán azt érdemes még kiemelni, hogy a jelenlegi szabályozás kit nem érint, mert ez a kör igen széles. Tehát nem vonatkozik a mi területünkön a törvény a munkaviszonyban, vagy más polgári (megbízási, vállalkozási) jogviszonyban foglalkoztatottakra, és nem vonatkozik a kormányhatározat az önkormányzati, egyházi, magán, alapítványi munkahelyekre.  


- Ami igazán problematikus része, az a zeneoktatás…


- Így igaz, hiszen egyes hangszeres tanárokból mindig hiány van. Ebben az esetben – amennyiben a zenetanár kérelmezi a további foglalkoztatását és ezzel szünetelteti a nyugdíját - valószínűleg leírja a munkáltató, hogy az alaptevékenységet nem tudja ellátni, ha nincs más ilyen pedagógus a környéken. Talán meg is fogja kapni az engedélyt. De a pedagógusnak még mindig választania kell a fizetés és a nyugdíj közül, mert valamelyiket kivonják a zsebéből. Valószínűleg többen az intézkedés alkotmányosságát is vitatni fogják. A nyugdíj járulékfizetés alapján történik, megszerzett váromány, amelyet az állam teljesít. Biztosítás, amelyet fizetek, és amikor a jogszabály szerinti feltételeket elérem, attól kezdve jár. A foglalkoztatási szabályok oldaláról lehet mondani sok mindent, de nagyon gyenge lábon áll az a vélekedés, hogy ezt összekapcsolom egy másik, állami kifizetéssel, mert annak is megvan a maga fedezete: az elvégzett munka. A két dolog, a nyugdíj és a közalkalmazotti fizetés annyiban közös, hogy mindkettőt az állam garantálja, azonban jogi, fedezeti oldalról nincsenek egymással semmilyen viszonyban.
Az a szabály, hogy indoklás és végkielégítés nélkül meg lehet szüntetni a közalkalmazotti jogviszonyt az öregségi nyugdíjas esetében, úgy vélem kellő szabadságot biztosít a fenntartónak, államnak, munkáltatónak a nyugdíjasok foglalkoztatásában, ezen felül nem látom szükségét a fentiekben érintett új szabályoknak.

- Ez a zenekari tagokat nem érinti...
- De igen, csak ritkábban. Általában akik elérik a nyugdíjkorhatárt, azok jelentős része el is megy nyugdíjba. Lehet, hogy tanít tovább, de zenekarban állandó jelleggel nem játszik. Van persze kivétel, de az a kevesebb. Ugyanakkor az úgynevezett szakmai nyugdíjas közalkalmazott zenekari tagokat a foglalkoztatás megszüntetésének veszélye nem érinti, viszont a szakmai nyugdíj (ellátás) szüneteltetésének kötelezettsége, a „kettős jövedelem” tilalma rájuk is vonatkozik. Mindez nyilván okoz nehézséget, de megoldhatatlan helyzeteket talán nem. Egy-egy szólóhangszerest természetesen nem könnyű pótolni, de azért lehet. Viszont az már gond, hogyha nem lehet felvenni a helyére senkit. A zenekarok, énekkarok esetében részben az önkormányzati fenntartás, részben a munkaviszonyok e pillanatban védelmet jelentenek.
A pedagógusoknál az óraadó státusz valószínűleg sok kérdést megoldana. De ez most még nem lehetséges, mert a kormányhatározat a polgári jogviszony létrehozását is tiltja. Az oktatási államtitkárságnak írt levelünkben ezt a megoldást is javasoltuk.
A zenekarnál még mindig akad más mozgástér is, hiszen a muzsikussal köthetnek szigorúan csak az adott daraboknak az előadására is szerződést. Meg lehet oldani, szerencsére az előadó-művészeti törvény ehhez elég nagy rugalmasságot biztosít. Ez ügyben akadnak még nyitott kérdések, de folytatjuk tovább az egyeztetéseket.

 - Milyen további jogszabályi változások várhatók?


- A zenekarra vonatkozó meghatározások kedvezőbbé alakítása mellett sikerült tavaly, az év végén az előadó-művészeti törvény módosításába belevenni egy olyan szabályt, amely felhatalmazza a kormányt, hogy rendeletet alkothat az egyes előadó-művészeti tevékenységet folytatók járadékáról.


- Mit jelent ez pontosan?

- Ezzel az előadó-művészek egyes foglalkozását végzők számára egy, a nyugdíjig tartó járadék lehetősége nyílhat meg – hosszú egyeztetések és nem kis küzdelmek árán. Jelenleg a törvényben létezik egy balett-művészi járadék, az érintetlenül maradt, ez viszont egy külön járadéktípus lenne, és az egyes előadó-művészeti tevékenységet folytatókra vonatkozna. Még folynak a részletekről az egyeztetések. Az alapvető eltérés a korábbi szabályozáshoz viszonyítva az lenne, hogy a járadék az adott munkakör betöltésével összefüggő egészségügyi alkalmatlansághoz kötődne, és kizárná ugyanabban a munkakörben a további foglalkoztatást.
Ha egy fúvószenész már nem bír tovább játszani, kilazultak a fogai, vagy tüdőtágulása van, akkor ez egy munkaegészségügyi, üzemorvosi vizsgálattal megállapítható. Ez hasonló ellátást jelenthet, mint a korábbi szakmai nyugdíj. A művész egészen a nyugdíjkorhatár betöltéséig kaphatná a járadékot, ami akkor átváltozik nyugdíjjá. Ha ez megvalósul, akkor emellett a foglalkoztatás nincs kizárva, de erre is vonatkozik az a szabály, hogyha a fizetés a minimálbér tizennyolszorosát eléri, akkor az érintettnek arra az évre döntenie kell, hogy a hátralévő időszakban a járadékot veszi fel, vagy a fizetést. Ez egyébként most is így van. Ha sikerrel járunk, az nagy eredmény lehetne a mai viszonyok között. Szerencsére a probléma megoldásában a kezdetektől mellénk állt a kulturális államtitkárság, és ennek az eredménye az, hogy az ügynek ma már van kormányzati, parlamenti támogatása.
R. Zs.
 


Eseménynaptár

<< Előző év / hónap
Köv. év / hónap >>
Mai dátum
Események
Közeli események:

Fórum

Jelentkezzen be az oldal tetején levő bejelentkezés mezőben!