Bejelentkezés

Elfelejtett jelszó
Dr. Gyimesi László az érdekegyeztetésről és a szakmai nyugdíjról
Dr. Gyimesi László az érdekegyeztetésről és a szakmai nyugdíjról 
 
Megalakult a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács
 
„A szakszervezetek általános háttérbe szorítása folyik”
 
Alakuló ülést tartott 2011. november 7-én a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács. A 24 tagú testület feladata az, hogy megjelenítse az ágazati működés során jelentkező, lényeges szakmai és fenntartói álláspontokat, emellett az állami és szakmai együttműködés fórumává váljon. Az ülésen a NEÉT elnökének dr. Gyimesi Lászlót, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének elnöke, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének főtitkárát választották, s ő vázolta a szervezet feladatait.  Dr. Gyimesi László emellett az aktuális szakszervezeti feladatokról, a szakmai nyugdíjak eltörléséről, a munka törvény könyvének változásairól, valamint az érdekképviseletet hátrányosan érintő folyamatokról  is beszélt.  
 
- Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter hívta össze a november eleji találkozót, amelyen Halász János parlamenti államtitkár, Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár, valamint Hammerstein Judit kultúráért felelős helyettes államtitkár is részt vett. 
 
- Ez volt az alakuló ülés, s egyébként az Előadó-művészeti Törvény szerint évente legalább egyszer kell összehívni ezt a tanácsot. Bár ez a szám nem hangzik túlságosan soknak, azért mindig az aktuális feladatok, ügyek határozzák meg, hogy hányszor gyűlnek össze a testület tagjai. A 24 tagú tanácsban színházigazgatók, színművészek, egyetemi docensek is helyet foglalnak, s a zenei területet, így a Szimfonikus Zenekarok Szövetségét például Popa Péter főtitkár képviseli. Talán azt, hogy a kulturális kormányzat mennyire tartja fontosnak a fórumot, jelzi, hogy a minisztérium teljes vezérkara részt vett az alakuló ülésen.
 
- Pontosan milyen feladatokat lát el a NEÉT?
- Az összetételéből látszik, hogy az előadó-művészeti terület legkülönbözőbb szereplőinek a képviselői vesznek részt a tanácsban, s egymás között folytatjuk majd az egyeztetést. Ennek eredményeként születik majd állásfoglalás az olyan ügyekről, amelyek az előadó-művészeti törvény hatálya alá tartoznak, vagy ahhoz kapcsolódó rendeletekről, jogszabályokról. Az általunk kialakított álláspontok elsősorban a  miniszternek szólnak, s ez az összefoglaló véleménye a különböző feleknek. Főként a három szakmai bizottság javaslatait kell vizsgálnunk. 
 
- Van vétójoguk?
- Nincs. Miután törvény határozza meg az NEÉT működését, fontos a véleményezés, de nem kötelező figyelembe venni. Hiszen a döntéshozó véleményekkel és javaslatokkal dolgozik, s mi ezt jelentősen befolyásolhatjuk. Kérdés, hogy a kormány, a miniszter számára melyik javaslat, vélemény a meggyőzőbb.
 
- Nem túl nagyméretű ez a tanács a maga 24 tagjával?
- A létszám valóban nem kicsi, de még azon a határon belül van, hogy – ha jól szervezi a saját munkáját – működőképes. 
 
- A szervezett munkára pedig megvan az esély, hiszen ismét megválasztották elnöknek, akárcsak a szervezet elődjében, az Előadó-művészeti Tanácsban…
- Így történt, bár az elnöknek nincsenek komoly privilégiumai, s én magam nem is vágynék erre. A szervezési munkát valakinek el kell végeznie, s tényleg ebben az ügyben korábban már szereztem tapasztalatokat, hiszen az előző tanácsot két éven keresztül vezettem. Ahhoz, hogy el tudjuk kezdeni a működést, szükség volt az alakuló ülésre. Ezen fogadtuk el az ügyrendet, a működési megkötéseket. Aktuális, általános kérdésekről még nem esett szó. Egyébként a tanács elé csak a törvényhez kapcsolódó javaslatok, változtatások kerülnek, nem az általános, és még kevésbé egyedi ügyek. Nem feladata, hogy művészetpolitikai kérdésekben bármilyen álláspontot alakítson ki, erre van számos más, autentikus szervezet. A tanácsnak az Előadó-művészeti Törvény és annak a jogszabályi környezete a határvonala.
 
- Milyen üggyel foglalkoznak először?
- A következő költségvetési évtől, azaz 2013-tól már a módosított változat szerinti, új finanszírozási renddel dolgoznak majd. Ez nagyon komoly változást jelent, ezzel kapcsolatban jogszabályok, végrehajtási szabályok születnek. Például a miniszternek rendeletben meg kell határozni az úgynevezett nemzeti és kiemelt előadó-művészeti szervezetek körét, ennek mindenfajta költségvetési támogatási következménye lehet. Nagy kérdés, hogy melyik szervezet hová kerül. Erre vonatkozóan egyébként a bizottságok tesznek javaslatot, ezt véleményezi a tanács, s ezután dönt majd a miniszter. Hasonló a helyzet más, fontos kérdésekben is. Lényeges, milyen szempontrendszert telepítenek a bizottságok az egyes nemzeti, illetve kiemelt kategóriába történő besoroláshoz. Meghatározott szempontok lesznek, ebben az un. felosztási szabályzatban, amelyhez százalékokat, s eredményeket tükröző adatokat is kell rendelni. Ha erről a NEÉT véleményt mond, az komolyan befolyásolja, hogyan történik az elosztása a költségvetési támogatásoknak. A tanács akkor tud működni, ha már megszülettek ezek a javaslatok.
 
- Milyen ügyrendje lesz mindennek? 
- Meglesz a három lépcső. A bizottság javaslatot tesz, a tanács véleményt mond erről, s azután a miniszter dönt. Lehetséges, hogy nagyon eltér a tanács és a bizottság véleménye, akkor korrigált javaslat következhet, amit ismét meg kell tárgyalni. Így van esély arra, hogy a miniszter olyan javaslatot kapjon, amelynél már megvan a szakmai egyetértés. Annak érdekében, hogy ez a folyamat ne legyen ennyire zaklatott, az egyes szakmai csoportok a tanácson belül létrehozhatnak önkéntes szakmai munkacsoportokat. Remélem, hogy mi is alakítunk egy ilyen zenész csoportot, amely semmilyen jogkörrel nem rendelkezik, de azzal a lehetőséggel igen, hogy együttműködjön a zenei bizottsággal. Mielőtt a tanács elé kerül egy javaslat, már előzetes egyeztetést tud folytatni. Így már ki lehet küszöbölni azokat a kérdéseket, amelyek gondot okoznak. Ez megkönnyíti a tanács és a bizottság munkáját is. Hiszen ezzel a létszámmal és összetétellel a tanács a kifejezetten szakmai kérdésekben nem biztos, hogy legjobban tud állást foglalni. Mindenesetre menetközben derül ki, hogy hogyan működik. 
 
- Bár tudom, hogy a tanácsnak nincs rá hatása, de mint a szakszervezet vezetője lépéseket kell tennie egy aktuális ügyben, mely szerint a következő évtől eltörlik művészeti területen is a szakmai nyugdíjat.
- A kormány benyújtotta az úgynevezett korai nyugdíj átfogó nevet viselő törvény-tervezetet. Volt egy korábbi szakasza a vitának, mely szerint ez csak a szolgálati nyugdíjra vonatkozik, azután ez kiterebélyesedett, s összességében minden olyan jogcímet érint, ami az öregségi korhatár előtti nyugdíjat eredményez. A művész-nyugdíj a táncosokra, énekesekre, fúvószenészekre, artistákra, színészekre vonatkozik, a művészeti tevékenységgel eltöltött 20, illetve 25 év után teszi lehetővé a szakmai nyugdíjba vonulást. Egyébként ezzel jelenleg 711-en élnek, tehát nem olyan jelentős a létszám. Ez ügyben semmilyen egyeztetés nem történt. Lehetőség sem nyílt arra, hogy kifejtsük tiltakozásunkat. Más szakszervezetek ebben az ügyben többször is az utcára vonultak, de azok az akciók sem hoztak eredményeket. Itt komolyan elhatározott kormányzati szándékról van szó. Amit mi a legnagyobb hibájának tartunk, az az, hogy olyan célokat jelöl ki és olyan hatást vár el, amelyek művészeti területen nem következnek be. Illetve ellenkező hatást érnek el. 
 
- Nagyon sokféle területre hatni fog, ha a balett-táncosnak 65 éves koráig kell színpadon lennie…
- A képlet elég egyszerű. Ha az idézett foglalkozási köröknek, nyilvánvalóan az öregségi nyugdíjba vonulás lesz a pályafutás befejező dátuma, akkor ez azt jelenti, addig fog dolgozni… Magának a művésznyugdíjnak az volt a legfőbb célja, hogy azok a művészek, akik az idő elteltével önhibájukon kívül fizikailag, pszichésen nem képesek - egyáltalán vagy csak kisebb mértékben - a tőlük elvárható teljesítményt nyújtani, visszavonulhassanak. Hiszen egy balett művész jellemzően aligha képes arra ötvenévesen, mint húsz esztendősen. A nyugdíj lehetőség, megoldást ad arra, hogy aki nem bírja, nem csinálja tovább. A másik problémája ennek, hogy marad az öregségi nyugdíjkorhatár, ami lassan 65 év. S ha ők maradnak, akkor a helyükbe nem tudnak fiatalok jönni. A munkaerő piac természetes mozgása leáll… Mindenki nagyon-nagyon óvni fogja a munkahelyét, mert nem tud mást csinálni,  nem tud egy másik hivatást felépíteni. Furcsa, generációs problémák alakulhatnak ki emiatt. 
 
- Csökkeni fog a művészképzés, a szakok, kevesebb tanár is elég lesz…
- A szakmai nyugdíj eltörlésnek lesznek következményei. Például lehet, hogy sok fiatal diplomás megy majd külföldre. Egy zenész esetében ez viszonylag egyszerűen kivitelezhető. Akárcsak egy táncosnál, hiszen ez utóbbi esetében a pályafutás elég rövid, s az alatt kell felépítenie az életét. karrierjét. A magyar művészet garantáltan elveszíthet tehetségeket… Sajnos, a munkahelyek száma művészeti területen, Magyarországon a következő időszakban nem fog nőni. Jelenleg nem a fejlesztések időszakát éljük és nem is látszik a realitása annak, hogy a mostani állapot gyökeresen megváltozna.
 
- Ez a változtatás mikortól érvényes?
- A törvényjavaslatot most nyújtották be, a parlamenti menetrendnek megfelelően tárgyalják. Amikor ez a hír nyilvánosságot kapott, azonnal reagáltunk rá. Írtunk a miniszternek és a kulturális bizottság elnökének is. Minden lehetséges fórumon – bár ebből nincs túl sok - próbálunk küzdeni. Azzal is tisztában vagyok, hogy szűk a mozgástér. A parlament működése ismeretében minimális az esélye, hogy a tervezet koncepcionálisan megváltozna. Finomítások lehetségesek, s egy ilyen törvényjavaslatnál talán odafigyelnek az érvelésre. Mi a javaslatunkban semmi mást nem kértünk, csak időt. Azt kértük, hogy ne kerüljön hatályon kívül január elsejétől az ominózus művész-nyugdíj rendelet, hanem kapjon még egy évet. Ebben az esetben ki tudnánk közösen dolgozni az előzmények ismeretében a megfelelő javaslatot. Az a cél, hogy szülessen egy, a kormány elképzeléseinek is jobban megfelelő szabályozás. Aki egyébként a művészek közül egyetért a levelünkkel, aláírásával támogathatja. 
 
- A művésznyugdíj eltörlése emellett alkotmányos aggályokat hozhat elő. 
- Szerintünk alkotmányellenes. Veszélyezteti a jogbiztonságot, nem biztosít elégséges időt a felkészülésre, az új szabályozásra. Hiszen, ha megjelenik a közlönyben novemberben, decemberben, akkor kiderülhet, hogy valaki eddig 24 évet dolgozott, s most nem egy, hanem még húsz éve van a nyugdíjazásig. Ez aggályos, ezért az is lehetséges, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulunk. Ez azonban későbbi állomás, mert bízni kell abban, hogy meghallják, amit mondunk. A magyar kulturális élet két legfontosabb posztját betöltő személynek írtunk e témában leveleket. Ennél tovább nem lehet menni. Az érvelésünk minimum megfontolásra méltó. 
 
- Mi a tervük, amennyiben nem lesz eredménye a leveleknek?
- Lehet, hogy teljesen figyelmen kívül hagyják az előbb felsorolt szempontokat. Ami az alkotmányos aggályokat illeti, a levélben erre is felhívtuk a figyelmet. Nyilván mérlegelik ezt is. Azt gondolom, hogy nem hallatszik el ez a hang túl messzire a mai világban. Annyi alapvető helyzetet megváltoztató tervezet van a parlament előtt, hogy 700 művész sorsa talán el, sem éri az ingerküszöböt… 
 
- A munka törvénykönyve nagyon sok változtatást tartalmaz, ami nem éppen kedvezően érinti a munkavállalókat. Már most megjelent erről egy-két olyan írás, melyek szerint a munkaadók arra presszionálják a dolgozókat, hogy változtassanak a kollektív szerződéseken, s ezek szintén a munkavállalókat hoznák még nehezebb helyzetbe . A művészeti területet ez a módosítás mennyiben érinti?
- A nyáron megjelent koncepcióhoz képest a tervezet, ami a parlament elé került, több ponton változott. Szerencsére művészeti területen az előadó-művészeti törvény nagyon sok munkajogi szabályozást tartalmaz, s ezek elsőbbséget élveznek a munka törvénykönyvéhez képest. A magyar munkajogi szabályozás nem egységes rendszer. Az új szabályozás nagy szeletekre vágja az úgynevezett munkaerő piacot. Egészen más szabályrendszer dominál az állami közigazgatási rendszerben, a közalkalmazottaknál. A szabályrendszerek nagyon sokfélék. Nyilván nagyon fontosak a kollektív szerződések is. A művészeti terület kettős arcú, egyik része a munka törvénykönyve, a másik a közalkalmazotti szabályozás. Ez utóbbi alatt dolgozik a szimfonikus zenekarok többsége. De, miután a közalkalmazotti törvény önmagában is nagyon részletes, akárcsak az előadó-művészeti törvény, így ezek kollektív szerződés nélkül is munkaképessé tesznek egy-egy munkahelyet. A kollektív szerződés hiánya nem okoz drámai helyzetet, hiszen a szolgálatok számát, időtartamát tartalmazza az előadó-művészeti törvény. Azt azonban mindenképpen gondnak tartom, hogy a munka törvénykönyvének változásai a szakszervezetek általános háttérbe szorítását eredményezik.
 
- Mit jelent ez pontosan?
- Nagyon erős jogosítványát veszti el a szakszervezet, az úgynevezett vétó-jog megszűnésével.  Eddig a jogellenes munkáltatói intézkedések ellen lehetett vétót bejelenteni. Ezzel viszonylag ritkán éltek a szakszervezetek. Arra viszont jó volt, hogy visszatartó erőként szolgált. A másik komoly gyengítés a tisztségviselők védelmének részleges megszűnése. A mostani tervezetben az szerepel, hogy a munkavállalók létszámához köti a védhető személyek számát. A magyar munkahelyek létszámát ismerve ez meglepő…  A tervezet szerint 1000 főig egy, s utána bővül a védhető szakszervezeti vezetők száma. A legnagyobb művészmunkahely az Operaház, de ott sem dolgoznak nyolcszáznál többen. Minden intézményben így valószínűleg egy védett tisztségviselő lesz csak, s ez belülről korrodálhatja a szakszervezetet. Azt eredményezheti, hogy védelem hiányában nem vállalják a tisztséget. Ezek nagyon barátságtalan lépések, s nehézzé teszik a szakszervezet szervezését. A következő, ami a művészeti életben egyáltalán nem volt tipikus, hogy megszűnik a munkaidő megváltása, ez anyagilag okoz gondot jó néhány szakszervezetnek. A mostani Munka törvénykönyve a szakszervezetek ignorálásával elérkezett egy állomásra. Ez azonban nemcsak a mostani kormányzat szándékaival esik egybe. Az érdekegyeztetés semmibevétele már az elmúlt tíz évben is megjelent. Ezt tükrözi az is, hogy az elmúlt másfél évben egyáltalán nem ült össze kulturális területen az ágazati érdekegyeztető tanács…  (R. Zs.)
 
 
 

 


Eseménynaptár

<< Előző év / hónap
Köv. év / hónap >>
Mai dátum
Események
Közeli események:

Fórum

Jelentkezzen be az oldal tetején levő bejelentkezés mezőben!