Bejelentkezés

Elfelejtett jelszó
Az egészség megőrzésének művészete

Szalutogenézis és ellenálló képesség: kulcs a muzsikus orvosláshoz

Mi betegítheti meg a muzsikusokat?

Egy példa erre a Trip to Asia c. film. Ebben a berlini filharmonikusok vallanak pályájuk csillogó oldaláról és a stressz és félelemreakciók okozta megterhelésekről is.
A legújabb klinikai kutatások igazolják, hogy minden orvosi igénybevétel mögött 70-75 %-ban stressz-tényezők állnak. A kutatók ma halálozási okként nagyobb rizikót látnak a stressz által okozott szituációkban mint például a dohányzásban. Legtöbbször magas vérnyomás, gyomorpanasz, alvászavarok, félelmi állapot, hátfájás és feszültség a jogcím a gyógyszer felírásához. Vannak jelenségek, amelyek közvetlenül összefüggésbe hozhatók a stressz által okozott megterheléssel.
Ma úgy ítélem meg, hogy a muzsikusok károsodásai, megbetegedései először is „a felszínen”, az izomzatban, azok inaiban, valamint a csontrendszerben tükröződnek vissza. A valódi okok azonban a testi megterhelések, a hangszer-specifikus különlegességek és a tökéletesedési- és konkurencia drukk komplikált cserehatásaiban rejlik. Hatása van rá a kulturális üzem takarékossági intézkedései miatti egyre nagyobb aggodalom is
Ha a stressz a napi életben feszültségállapotot hoz létre, akkor ez először is fiziológiai jelenség; nem ártalmas. A negatív hatástól akkor kell félni, ha a leküzdési lehetőségek túl magas árat követelnek. A rövid formula így hangozhatna: a stressz negatív következményei mindig a leküzdési lehetőségek hiányában rejlenek.

Először is fel kell tenni a kérdést: hogyan, hol és mikor lelhetők fel erőforrások, amelyekre a muzsikusok támaszkodhatnak? Az egyéni tehetségpotenciál és a szülői ház korai támogatása éppen olyan nagy szerepet játszik, mint a későbbi tapasztalatok az iskolában és a felsőfokú tanulmányok ideje alatt.

    Ki vezetett a zenéhez és hogyan?
    Mennyire vagyok tehetséges? Milyen mérvű a készségem, a lelkesedésem, a kitartásom és a frusztráció-toleranciám?
    Kik és milyenek voltak az első tanáraim?
    Milyen támogatást kaptam a serdülőkor kritikus fejlődési fázisában?
    Főiskolai tanulmányaim során milyen tapasztalatokat szereztem?
    Hogy éltem meg a próbajátékot és később a koncertéletet?

Az ilyen kérdésekre adott válaszok alapvető jelentőséggel bírnak, mivel utalást adnak arra, hogy milyen erőforrásokkal rendelkezik a muzsikus. A muzsikus orvoslás egy tanulmányában, 2005-ben, 705 fiatal muzsikus növendéket és professzionális muzsikust vizsgáltunk. Három olyan területet tudtunk meghatározni, amelyek a fiatal muzsikusoknál stressz előidézők, ill. növelik azt:

Zenei-művészi elvárások       
Állandó gyakorlási kényszer                                 =25 százalék
Tökéletesedési kényszer                                      =41 százalék
Fellépési félelmek                                              =43 százalék
Kétségek, hogy az egyéni tehetség elengedő-e = 45 százalék

Konfliktusok és szociális klíma
A tanár és karmester elvárásai            =28 százalék
Munkahelyi klíma, konfliktusok a kollegákkal    =41 százalék
Konkurencia a muzsikusok között, versenyek    =48 százalék

Reprodukciós kényszer
Gyakori utazások, azaz távollét otthonról        =11 százalék
Szabálytalan szolgálati beosztások, túlsúlyban esténként és hét végén    =23 százalék
Bizonytalan szakmai kilátások             =54 százalék

Az ellenálló képesség javítása

Ha ma azt kérdezzük, hogy mi tudja a muzsikusok egészségét megőrizni, akkor az ellenálló képesség-kutatás segít tovább lépni. Hét tényezőt nevez meg, amelyek az egészségünket pozitíven befolyásolni tudják. Ehhez tartozik
    Optimizmus
    Küzdőképesség
    Szakítás az áldozati szereppel
    Önértékelés
    Szociális kompetencia
    Biztos kapcsolatok
    Hálózatok, barátságok
Mik a lehetőségek a fiatal muzsikusok ellenálló képességének tanulmányaik ideje alatti növeléséhez? Elsősorban szemináriumok. zenepszichológiai előadások, különböző tudományi ágak kutatási eredményeinek ismertetése. Ezeket úgy kell előkészíteni, hogy a muzsikusok alkalmazhassák azokat a gyakorlatban. Kiegészítésképpen praktikusak a fizikai gyakorlatok, mivel az emocionális agy a testet tartósabban megérti és gyorsabb magatartásváltoztatásokhoz vezeti. A kutatás három példáját, az önértékelést, önbizalmat, az áldozati szerep felhagyását, barátságokat és hálózatokat közelebbről is megvilágítjuk.

Önértékelés és önbizalom

Azok a muzsikusok akik megbecsülik önmagukat megelégedettek, képesek valamibe belekezdeni, a stressz szituációkat jobban tudják kezelni. Növendékek és professzionális muzsikusok, akik önkritikusan foglalkoznak fogyatékosságaikkal, hajlanak arra, hogy másokkal hasonlítsák össze magukat. A nem reálisan magas elvárások és igények saját képességeik iránt gyakran destruktív hatásúak.
Néha egyszerű gyakorlatok is segítenek, hogy a legtöbbször már korán jelentkező kisebbségi érzés ellen védekezzünk, ellenstratégiákat dolgozzunk ki. Példa: egy muzsikus azt a feladatot kapja, hogy a színpadon játsszon el egy darabot. Amikor elhagyja a színpadot, alig észrevehető testi gesztusokat tesz, mint pl. összeszorított ajkak, gyámoltalan lesütött pillantás, lebecsülő kézmozdulatok, mindazt, ami belsőleg lejátszódik benne. Ezeket a gyakorlatokat addig kell ismételni, míg a muzsikus a színpadot pozitív gondolatokkal, érzésekkel és gesztusokkal hagyja el.

Szakítás az áldozati szereppel

A muzsikusokkal folytatott beszélgetések során gyakran hallunk panaszokat másokra: „Ezzel a dirigenssel nem tudok együtt dolgozni. A pultszomszédom mindig újra megjegyzéseket tesz rám. Nekem egyáltalán sosem volt olyan tanárom, aki támogatott volna.” Önmagát áldozatnak látni, anélkül, hogy kritikusan feltenné a kérdést: „Mit tehetek? Hogyan javíthatnám meg a helyzetemet?” Egyszerű szerepjátékokban hozunk létre ilyen szituációkat. A cél: belsőleg lezárni az ilyen magatartást, aztán más viselkedési- és gondolkodási modelleket kipróbálni.

Barátságok, hálózatok

Ha a muzsikusok védett csoportban egymás között vannak és elmesélik, amit zenekarukban átélnek, gyakran olyan méltatlan, ellenséges szituációkról, irigységről, konkurenciáról beszélnek, amelyek egészen a kirekesztésig terjedhetnek. Az ilyen beszélgetések végén már majdnem teljesen felszabadult, bizalmas, sőt laza kommunikációt lehet megfigyelni. Szakmai világukban azonban állandóan ellenkező tapasztalatokat szereznek. Ez azt mutatja, hogyan lehet a muzsikusokat támogatni, bátorítani.
Az olyan zenepszichológia, amely a megelőzésen alapszik, értelmes és segítséget nyújt. Az egészség megőrzésének művészete abban áll, hogy a megrögzött beállítottságokat, beteges önképeket feltárja és produktív látásmóddal és viselkedési mintákkal helyettesítse. (Zenekar 2010/3 - Helmut Möller Das Orchester 2009/2)
 


Eseménynaptár

<< Előző év / hónap
Köv. év / hónap >>
Mai dátum
Események
Közeli események:

Fórum

Jelentkezzen be az oldal tetején levő bejelentkezés mezőben!