Bejelentkezés

Elfelejtett jelszó
Aránytalanságok a zenekarok támogatásában

 Kilenc zenekar részesült abból a csaknem 1,5 milliárd forintos összegből, amelyet fővárosi komolyzenei együttesek rendkívüli támogatására csoportosított át a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI). A Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsége (MSZZSZ) nyilatkozatot tett közzé, amelyben hangsúlyozzák, hogy nem értenek egyet azzal az eljárással, amelynek keretében az előadó-művészeti törvény normatív szabályozási rendszerét megkerülve, a szakmai szervezetekkel való konzultációt teljes egészében mellőzve osztották fel a csaknem 1,5 milliárd forintnyi összeget. 

    Ez a pénz messze meghaladja az egész országban tevékenykedő szimfonikus zenekarokra 2012-ben az előadó-művészeti és a költségvetési törvény alapján juttatott összeg egészét. A döntés diszkriminatív módon figyelmen kívül hagyott számos ugyancsak nehéz, illetve bizonytalan helyzetben lévő együttest, köztük az ország kulturális élete szempontjából nélkülözhetetlen feladatokat ellátó vidéki zenekarokat, illetve a Rádiózenekart, továbbá aránytalan és megszégyenítő különbségeket teremtett az egyes fővárosi, illetve a budapesti és a vidéki zenekarok között - szögezik le a nyilatkozatban.
    Kifejezték továbbá: öröm, hogy a kormány és a NEFMI a nehéz gazdasági helyzet ellenére figyelmet és jelentős pénzeszközöket fordít a szimfonikus zenekarok működésére, újabb forrással bővítve a területre jutó támogatásokat. De a támogatás felosztási arányai minden feltételezhető jó szándék ellenére ellentétes hatást váltottak ki. 
    Ez elkerülhető lett volna, ha az intézkedés nem kerüli meg a törvényi szabályozó rendszereket, a miniszter tanácsadó testületeként működő Zeneművészeti Bizottságot, a Nemzeti Érdekegyeztető Tanácsot, valamint a területet legjobban ismerő szakmai érdekképviseleti szervezeteket. 
  
Az összeg nagy részét három zenekar között osztották fel. A Budapesti Fesztiválzenekar 500 millió, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar 300 millió, a Concerto Budapest pedig 480 millió - ebből tartozásállománya rendezésére 180, működéséhez pedig 300 millió - forintos támogatásban részesült.
    A maradék 100 millió forint hat további együttes között oszlik meg: a Duna Szimfonikus Zenekar 10 millió, a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar 15 millió, az Óbudai Danubia Zenekar 15 millió, a MÁV Szimfonikusok 20 millió, a Zuglói Filharmónia Szent István Király Szimfonikus Zenekara 30 millió, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara pedig 10 millió forintot kapott.
 
 
 
 
 
Vélemények:
 
 
  Kocsis Zoltán, a Nemezti Filharmonikusok főzeneigazgatója:

„…azt gondolom, a hatalomnak újra kellene gondolnia a kultúrához való viszonyát. Mert most úgy tűnik, hogy ezzel a nagy adakozással, az 1, 4 milliárdos támogatással valamit letudtak. Természetesen örülök, hogy visszakaptuk a költségvetésünkből hiányzó 300 millió forintot, de nem volt egészen helyénvaló, hogy egy zenekart megmentettek, a többi pedig nagyon kevés pénzt kapott. Úgy vélem, ezt másképp kellett volna csinálni,…”
 
  Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója, a Szegedi Szimfonikus Zenekar vezető karmestere és művészeti vezetője.
 
„Felemás érzés töltött el a hír hallatán. Egyrészt pozitív dolognak tartom, hogy az ország kétségtelenül nehéz gazdasági helyzetében, amikor minden szférában az állami kiadások visszafogása látható, a kultúra e fontos területén (és önmagában az is örvendetes, hogy a komolyzenét, a szimfonikus zenekarokat ide sorolják) szükséghelyzetben mozgósíthatók kormányzati pénzek. Másrészt az Előadó-művészeti törvény szellemétől idegennek tartom, hogy a normativitást megkerülve, a törvényben szabályozott támogatási rendszeren kívül osszanak ki jelentős, sőt, az összes első kategóriába sorolt magyar zenekar állami támogatására meghatározott keretnél nagyobb összeget. Ha egyszer az állam törvényben rögzítette, hogy milyen rendszerben támogatja a terület szereplőit, akkor egyesek külön támogatása (ráadásul ilyen mértékben) devalválja az elsődleges elosztás komolyságát. Az eset kapcsán mindenesetre az a remény ébred bennem, hogy az új minősítési rendszerben, 2013-tól belépő „nemzeti előadó-művészeti szervezet” kategóriába sorolt zenekarok szintén az eddigi országos kereten felül, külön pénzalapból kapnak majd az állammal most kötendő közszolgálati szerződésükben vállalt többletfeladatok ellátásért cserébe további támogatást és nem az eddigi keret egy része lesz elkülönítve (nyilván a többi együttes támogatásának csökkenése árán) az új legfelső kategória számára.”
 
 
 
   Hollerung Gábor, a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar vezetője:
 
„Mi ebből az 1,4 milliárd forintos összegből 15 milliót kaptunk, és ez az összeg megalázó, sértő, dehonesztáló. De a többi zenekar esetében is úgy vélem, dilettáns döntés született. Elfogadhatatlan bármilyen ezt indokoló érv, és legfőképpen az, hogy az elosztást nem egyeztették szakemberekkel. Bár Szőcs Géza államtitkár nyilatkozataiból már korábban is tudtuk, megvannak a saját tanácsadói, és nem is kíváncsi a terület véleményére… 
Ebben az esetben hiába jó a koncepció – az együttesek támogatása -, ha a kivitelezésbe ekkora hiba csúszik. Az NFZ-t és a Fesztiválzenekart leszámítva – hiszen két vitán felül álló együttesről van szó -, minden érintett zenekar esetében destruktívnak tartom a döntést. Ugyanis az összeget úgy osztották szét, hogy semmilyen átgondolt szempontrendszer alapján nem mérték össze az együttesek helyzetét. Az ilyen döntések pedig nagyon demoralizálók… 

A kemény munkának nincs becsülete 
A Dohnányi Zenekar 140 millió forinttal kapott kevesebb pénzt az utóbbi két évben, mint a korábbi időszakban, s a költségvetése jóval kisebb, mint bármelyik vidéki együttes büdzséje. 300 millióból gazdálkodunk, és 80 ember van nálunk állásban. A tavalyi évben már kevesebb támogatást kaptunk, mint a költségvetésünk fele, és a többi pénzt saját bevételként kellett produkálnunk. Erre azonban csak úgy vagyunk képesek, hogy a muzsikusaink halálra dolgozzák magukat. Két éve nem tudunk túlszolgálatot fizetni, és ezt az emberek kénytelenek tudomásul venni. Mindenki megérti, hogy kevesebb pénzért többet kell dolgoznia, mert csak így maradhat meg az állása. Mi egy szezonban 70-80 valódi koncertet adunk, amelyek műsora mind különböző. Rengeteget dolgozunk, hogy életben maradjunk, mégis a plusztámogatásból csak ilyen keveset kapunk… Mindez egyrészt azért demoralizáló, mert ezek szerint az igazán kemény munkának nincs becsülete, másrészt pedig azért, mert van, aki arra hivatkozva, hogy a harmadik legjobb zenekar, elég pénzt tud kisírni magának, és senki sem vizsgálja meg alaposabban sem a hangverseny- és nézőszámát, sem a bevételeit és kiadásait, sem pedig azt, hogy mennyibe kerül ennél az együttesnél a vendégművész, a kisegítő. Mellesleg az sem tűnik fel senkinek, hogy ez az együttes az egyébként állásban nem foglalkoztatott muzsikusaiból önállóan már ki sem tud állni egy komolyabb hangversenyen. Szeretnénk egyszer mi is ennek a pénznek csak a felét megkapni egy évadra, és rögtön nem lennénk rákényszerítve arra, hogy a zenészeink havonta 15-20 túlszolgálatot teljesítsenek.
Nagyon rossz üzenete van ennek a támogatásnak. Ezek után ugyanis nem mondhatom azt a zenekaromnak, hogy nincs pénz. Ha arra van keret, hogy egy rosszul gazdálkodó együttes, amelynél nincs állásban egyetlen muzsikus sem, ekkora támogatást kapjon, akkor igenis van pénz… 

Nincs azonos mérce
A Dohnányi Zenekar is katasztrofális helyzetben van. Az önkormányzatunktól idén több pénzt kapunk, viszont a feladataink is sokasodtak. Pl. arra is érdemes lenne odafigyelni, hogy a közönségépítésért talán mi tesszük a legtöbbet. Ha összevetjük a támogatási összegek arányait, bizonyos, hogy pl. a Fesztiválzenekar nem 30-szor jobb a Dohnányinál… Ha pedig a támogatásra való rászorultság mértékét tekintjük, akkor éppen a Dohnányi Zenekar van méltatlanul sokszorosan nehezebb helyzetben a kiemelten támogatottaknál. 
Az állam ezért a kiemelt támogatásért mit kér a Concertótól? Hogy csinálja továbbra is azt, amit eddig? Adjon ilyen kevés koncertet, ilyen alacsony nézőszámmal?! Gyakorlatilag egyetlen állásban lévő muzsikus nélkül? Itt vissza kell utalnom a támogatás rossz üzenetére. Konkrétan arra, hogyha az állam olyan együtteseket támogat, amelyekben nem fizetnek a dolgozóik után járulékokat, az súlyosan igazságtalan azokkal szemben, akik a járulékok és adók fizetésével jelentős terhet vállalnak, ám a muzsikusaiknak egzisztenciát kínálnak. Másrészt mindennek hamis szakmai üzenete is van, mert nyilvánvaló, hogy stabil állomány és az ezt feltételező műhelymunka nélkül nem teremthető igazán magas színvonalú együttes. Az a tény, hogy a 2002-es közalkalmazotti bérfejlesztést követően a Dohnányi Zenekar meg tudta teremteni stabil, kb. 70 fős állományát, nem kis mértékben járult hozzá, hogy az együttes az elmúlt évtizedben az ország egyik meghatározó szimfonikus zenekarává vált.
Úgy tűnik, a politika elegendőnek tartja, hogy egy-két embernek higgyen. 

A mi szakmánk nagyon gyenge 
Sajnos, a mi szakmánk nagyon gyenge, nem képes semmivel úgy kiállni a politika elé, amivel aztán ne lennénk megoszthatóak. Még a zenekari szövetség ülésén sem lehetett az 1,4 milliárd forint szétosztásáról beszélni. Nem esett szó a nemzeti besorolásról sem, ezt a nagyon lényeges változást sem beszélték meg a szakmával. 
Mi továbbra is egymásban látjuk a konkurenciát. A nemzeti kategóriával is az a baj, hogy megint el akarja mosni a valódi teljesítményt, és ezt elfogadhatatlannak tartom. Ha ugyanaz a keret, ugyanolyan kritériumok alapján kapnák az együttesek a pénzt, akkor mindegy lenne, ki van a nemzetiek közé sorolva, mert szerintem sokan nem a címre vágyunk. Várhatóan azonban az ide került együttesek jutnak majd ismét jelentősebb összeghez. Így megmarad a status quo. 
Akadnak vidéki zenekarok, amelyek relatív sok pénzből gazdálkodnak, és valóban jó teljesítményt nyújtanak. Vannak zenekarok, amelyek kényelmesebben élnek, és ha jövőre bevezetnék, hogy a pénzelosztás nagyobb mértékben függ a koncertszámtól, az eladott jegyek számától, akkor már nem jutnának olyan jelentős összeghez, mint korábban. 
A következő évtől kezdve végre nem az önkormányzati támogatás alapján osztották volna szét a pénzt, és többet számított volna a zenekar teljesítménye. Az új kategóriákkal azonban megint nem az a fontos, hogy ki hogyan dolgozik. Ismét ott tartunk, akár az előadó-művészeti törvénynél. Az elvek jók, csak a végrehajtás nem… Ha nem leszünk hajlandóak a teljesítmény szempontrendszerét felértékelni, az utánunk jövő generációknak lassan nem lesz hol zenélniük, arról nem is beszélve, hogy nem lesz kinek… Természetesen nagyon nehéz teljesítmény centrikus szempontrendszert képviselni a mindenkori szakmai kollégiumoknak, ha a tagjaik távol tartják magukat a terület együtteseinek előadásaitól.

Előre mutató zenekari finanszírozás
Nem mások összeomlásától kellene remélnünk a saját túlélésünket, hanem meg kellene gondolnunk, mi lehet az előre mutató zenekari struktúra illetve finanszírozás. Persze az állam is elmondhatná, mennyiért mit vár. Világos meghatározásra lenne szükség, hogy mitől zenekar a zenekar, és az sem elfogadható, hogy az egyikben közel tízszer akkora a jövedelem, mint a másikban. Vegyük már észre, hogy a posztsztálinizmus mechanizmusainak szent teheneit hurcoljuk a hátunkon. Ehelyett elvekre, szakmailag megalapozott minimum programokra volna szükség. Ha továbbra is kétségbeesetten ragaszkodunk illogikus múltunkhoz, akkor előbb-utóbb hol itt, hol ott bekövetkezik a krach. Ilyenkor az állam - ha számára fontos ember ül ott pozícióban - beavatkozik. Így látszólag mindent meg lehet úszni…  

Persze ha mindaz, amit mi értéknek tartunk, nem jut el az emberekhez, akkor egy évtized elteltével nem lesznek együttesek. A Dohnányi Zenekar – hitből vagy kényszerből – rengeteg olyan dologgal foglalkozik, amivel más együttes nem. Miközben leminősített, alulfinanszírozott társulat vagyunk, egyre többen másolnak bennünket. Akkor talán mégiscsak tudunk valamit… Pedig nincs semmi titkunk. Egyszerűen sokat dolgozunk, mert csak így tudjuk megmenteni a zenekart. De annak örülnénk már, ha arról születne végre koncepció, hogy a valódi teljesítmény és az értékteremtés alapján hogyan osszanak állami támogatást… "
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 


Eseménynaptár

<< Előző év / hónap
Köv. év / hónap >>
Mai dátum
Események
Közeli események:

Fórum

Jelentkezzen be az oldal tetején levő bejelentkezés mezőben!