Bejelentkezés

Elfelejtett jelszó
A zene és a sport

Közös gyökerek. Közös utak?

A kultúra és a sport azonos gyökerekkel rendelkezik. A kezdetek kezdetén mindkettő kultikus alapokon és a közérdekek szolgálatán alapult, és állami feladatként állami finanszírozásból működött. Míg a kultúra napjainkban is – legalábbis Németországban – alapvetően az állam feladatai közé tartozik, és közintézményként működik, addig a sport finanszírozásából az állam jelentős mértékben kivonult. Nem kis szerepet játszik ez abban, hogy a sport és a kultúra fejlődése különböző irányt vett. De hogyan tudnának újra egymásra találni, és hol találhatók közöttük napjainkban kapcsolódási pontok? Milyen lehetőségeket tartogat ez az első pillantásra nem különösebben szorosnak tűnő kapcsolat?

Mi köze van egyáltalán a sportnak a zenéhez? Nem sok, állapíthatja meg elsőre a zenerajongó. És mi köze van a zenének a sporthoz? Nagyon sok, válaszolják majd remélhetőleg azok, akik korábban nem foglalkoztak a sporttal, de elolvasták ezt a cikket.
A zene legkülönbözőbb formái a sportrendezvények fontos alkotó- és hangulatteremtő elemeivé váltak. A műkorcsolyázók és a jégtáncosok sikere például jelentős mértékben függ attól, hogy milyen zenét választanak produkciójukhoz. A ritmikus sportgimnasztika terén is meghatározó, hogy a sportoló mennyire képes összhangban lenni a zenével és annak üzenetével, akárcsak a tánc esetében, amely magától értetődően a zenén alapul.
A labdarúgó bajnokságok vagy olimpiai játékok során a zenére az a konkrét feladat hárul, hogy az adott sportesemény kapcsán felhívja és fenntartsa a figyelmet. Nem ritka, hogy az ilyen összefüggésben ismertté vált zeneszámok rendkívül népszerűvé válnak, és a nemzetközi slágerlisták élére kerülnek. Az országos és nemzetközi sportesemények során rendszeresen elhangzanak a nemzeti himnuszok, a bokszversenyek elején az ellenfelek külön bevonuló zenére érkeznek a ringhez, és a pompomlányok táncának alapjául szolgáló zene és a szurkolásra buzdító dallamok sem csupán háttérzeneként szolgálnak, hanem fokozzák is a sportesemények hangulatát.

Sport- és zenei rendezvény egyszerre
A sportesemények programjának egyik közkedvelt eleme az önálló zenei produkciók és zenei események legkülönbözőbb formában történő beiktatása. A köztes idők áthidalása, a rendezvények hangulatának már említett módon történő fokozása mellett a szervezők célja az is, hogy a sporteseményt megelőző és követő időben a programot vonzó (zenei) műsorszámokkal egészítsék ki, ily módon érve el, hogy a vendégek tovább maradjanak, aminek köszönhetően a kiegészítő szolgáltatásokat (evés, ivás, sportrelikviák vásárlása) nyújtó vállalkozások bevétele jelentős mértékben megnövekedik. A kibővített keretprogramok másik fontos hatása, hogy megerősítik a nézők érzelmi kötődését a sportrendezvény, az adott egyesület és a sportolók irányába. Leginkább a rendezvényt követő zenei programok alkalmasak arra, hogy mind a zene- mind a sportrajongók érdeklődését felkeltse.
A közös zenei és sportrendezvényekben rejlő lehetőségek felméréséhez érdemes belepillantani a sportstatisztikákba: csak a futballsport terén minden kategóriában minden hétvégén mintegy 150 ezer meccset játsszanak Németországban – nagyszámú nézőközönség jelenlétében. A zenét és még inkább az élőzenét szeretik a sport iránt érdeklődők is. Ezt igazolják a GEMA (zenei jogdíjügynökség) sportrendezvényeken szerzett bevételei is. Ezeken a programokon tehát a zenekaroknak lehetőségük nyílhat arra, hogy egy kicsit közelebb kerüljenek a közönséghez.

Közös célcsoportok
A Németországban élők közel 89 százaléka kedveli a sportot. Ez a magas szám köszönhető a jól szervezett, a kis helyi egyesületekre és a térségeket árfogó nagy klubokra egyaránt kiterjedő sportéletnek, valamint a folyamatos csatlakozási lehetőségeknek, illetve a különböző szintek közötti átjárhatóságnak. Németországban közel 89 ezer sportegyesület működik, az egyesületi tagok együttesen az ország lakosságának mintegy egy harmadát teszik ki. Akárcsak a zenerajongók között, köztük is megtalálhatók minden társadalmi és demográfiai csoport képviselői.
A sportrajongók és az általuk preferált sportágak, valamint a zene iránt érdeklődők és az általuk preferált zenei stílusok nem rendelhetőek egy az egyben egymáshoz, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy napjainkban alapjában véve minden zenei előadásmódnak – így a zenekari zenének is – egyforma esélye van, hogy bekerüljön a sportvilág kedvencei közé, ha betartja az „ügyfél- és piacszerzés” alapelveit.
Speciális célcsoportjaik és infrastrukturális feltételeik révén a sportrendezvények az alábbi előnyöket nyújthatják a zenei előadók számára:
- Az egyes sportágak rajongói a legkülönbözőbb zenei irányzatok kedvelői is lehetnek egyben. Ezek a célcsoportok megszokták, hogy a sportrendezvények során a szervezők mindent megtesznek, hogy ők jól szórakozzanak. Megszokták azt is, hogy ötletes és érdekes újdonságokra hívják fel figyelmüket. E tekintetben tehát a sport ideális lehetőséget nyújt a zenekari kísérletezéshez, különösen a csapatsportok esetében, amelyekhez a zenekari zenélés mint „csapatmunka” amúgy is közel áll.
- A sporteseményeket a közélet és a média is fokozott figyelemmel kíséri. A sportrendezvényeken elhangzó vonzó zenei betétek ezért még gyorsabban eljutnak a közönséghez.
- A sport – akárcsak a zene – nagy érzelmi töltetet és egyfajta elrugaszkodottságot is hordoz magában. Az emberek szeretik, ha van miért lelkesedniük, és szeretnek a mindennapokat maguk mögött hagyva dolgokért rajongani. Ez éppen megfelelő a zene számára: alapot biztosít arra, hogy a zenészek új közönséget szólítsanak meg.
A különböző módon megrendezett sportesemények változatos lehetőségeket biztosítanak a zenei események megrendezéséhez is. Egy klasszikus zenekar programja talán nem vág egybe mindenki ízlésével, de a zenekari hangzást mindenki szereti, ami fontos és megfelelő feltételt biztosít, hogy a zenekari zene eljusson a közönség lehetőleg széles rétegeihez. Felmerül azonban itt is a kérdés, hogy a sportesemény látogatói keressék-e fel a zenekar előadását, vagy a zenekar dolga-e elmenni a rajongókhoz? A közönség újabb rétegeinek megszólításához ez utóbbi megoldás lehet a megfelelőbb, hiszen megmutatja a sportrajongóknak, hogy a zenészek őket is fontos célcsoportnak tekintik. Ez annál is fontosabb, mivel tudjuk, hogy a rajongók valójában „teljesen átlagos” munkások, hivatalnokok, szabadúszók, háziasszonyok, alkalmazottak, tanulók stb. A csapatmezt és szurkolói sálat viselő lelkes tömeg korántsem jelenti a szurkolói tábor egészét, sokkal inkább csak egy kis szegmensét.

A sport mint önálló gazdasági és munkapiaci tényező
Egyes vállalatok felfogása szerint a sportnak semmi köze a gazdasághoz, és a sport nem hozható kapcsolatba a gazdasági termékek és szolgáltatások célcsoportjaival. Ezzel a megközelítéssel pedig eleve elzárkóznak a sporttól és a sport kínálta lehetőségektől. Az igazság ugyanis az, hogy a sport mint gazdasági ágazat, valamint a hozzá kapcsolódó iparágak és szolgáltatások (sportcikkgyártás, sporttelepek építése, sportoláshoz ajánlott élelmiszerek, ügynökségek, tanácsadó cégek stb.) kb. 6,5 millió embert foglalkoztatnak, így a sportszektor Németország egyik legnagyobb munkáltatója.
A zeneipar is komoly gazdasági tényező Németországban, és sok szempontból lépést is tart a sporttal. A közkedvelt zenekarok és zenészek hasonló jellemzőkkel bírnak, mint a sportágak közkedvelt képviselői:
- Vannak olyan kiváló szólisták, akik az ismertség és bevételek terén elérik, vagy túl is szárnyalják a profi sportolók szintjét. Ezek a művészek hírességek, akik az általuk képviselt művészeti ág cégéreként annak fontosságát hivatottak hirdetni.
- Vannak olyan kiváló együttesek, amelyek az ismertség és bevételek terén elérik a profi sportcsapatok szintjét.
- Vannak olyan élsportolók és élvonalbeli zenészek, akiket a sportrajongók egyformán „istenítenek”.
- A zenepiac a sportpiaccal egyetemben milliárdos forgalmat tudhat magáénak.

Közös rendszerek
A németek a „bölcsőtől a sírig”, azaz egészen fiatal koruktól egészen idős korukig, majdnem minden sportágban sportol(hat)nak a Német Olimpiai Szövetség (DOSB) ligarendszerén belül, valamint az egyesületek intézményesített keretei között. Az egyesületek különösen a gyermekek és fiatalok esetében játszanak döntő szerepet a sport megszerettetése terén, az iskolai sportórák ugyanis gyakran nem bizonyulnak elég vonzónak számukra. Az intézményesített forma állandó minőséget és nagy területi lefedettséget biztosít, ami különösen vidéken fontos. A fiatalok valamilyen szinten mindenképp kapcsolatba kerülnek az egyesületi sporttal és sportélettel. Az egyesületek és az egyesületi tagok száma 1950 óta fokozatosan növekszik, és ezt a folyamatot semmilyen társadalmi változás nem tudta visszatartani. Felvetődik tehát a kérdés, hogyan tudná a zene kihasználni a csapatjátékok szervezett formáját, és hogyan tudná megkísérelni, hogy az egyesületi sportélet mellé becsempéssze a zenét is. Egy gyerekekből álló focicsapatból például ki lehet állítani egy gyermekkórust is.
A sport különböző kategóriái a tömegsport, a versenysport és az élsport. A tömegsport feladata, hogy felkeltse a sportolók érdeklődését a versenysport iránt. Számos edző, játékosmegfigyelő (scout), valamint a szövetségeken belüli teljesítményközpontok professzionális rendszere gondoskodik a tehetséges fiatal emberek és élsportra való alkalmasságuk felismeréséről. A sporton belül nincs szükség casting show-kra a tehetségek bemutatásához, erre minden héten sor kerül a sportpályákon. A már említett kategóriák mellett a sport felosztható amatőr és profi részlegekre is, amelyeknek szintén megvannak a maguk egyesületei. Ez a felosztás az amatőr és a profi sportolók egyéni igényeinek megfelelő, professzionális támogatást és odafigyelést tesz lehetővé.
Kérdés tehát, hogy a sporton belüli szervezeti struktúra alkalmazható-e a zene területén, ha másként nem, legalább főbb pontjaiban; hogy egy nagyobb területeket lefedő, intézményesített forma képes lenne-e elősegíteni bizonyos zenei irányzatok és a zenekari zenélés ismertségét és kedveltségét; valamint elképzelhető-e a sport és a zene összekapcsolása a gyermekek és fiatalok életében. Természetesen a zenei életben is léteznek struktúrák a tehetségek célzott támogatására, illetve a gyermekek és fiatalok zenéhez történő elvezetésére. Egy összehasonlító vizsgálat keretében azonban érdemes volna utánajárni, hogy a sport bizonyos koncepcionális elemei nem eredményeznék-e a zenei világ nagyobb (el)ismertségét.

(Das Orchester  2012/9 - Alfons Madeja)


Eseménynaptár

<< Előző év / hónap
Köv. év / hónap >>
Mai dátum
Események
Közeli események:

Fórum

Jelentkezzen be az oldal tetején levő bejelentkezés mezőben!