Bejelentkezés

Elfelejtett jelszó
"A kormány nem ígérget, hanem valóban támogatja a zenei életet"

Halász János azt szeretné, ha minél többen hallhatnának élő muzsikát

Az EMMI kulturális államtitkára szerint a mostani, közel kétmilliárd forintos plusztámogatás is jelzi, a kormány megbecsüli a kultúrát, s ha a gazdaság teljesítménye engedi, akkor jövőre is jelentős támogatásban részesül. Halász János döbbenetesnek tartja, hogy néhány önkormányzat éppen a zenei együtteseken spórol, s már gondolkozik azon, hogyan lehetne a biztonságos működés garanciáit megteremteni. Örül, hogy a közelgő NEÉT ülésen alkalma lesz tanácskozni a szakmai szervezetekkel, mert számára fontos az egyeztetés. A következő időszak lényeges céljai között pedig a magyar zenei élet nemzetközi rangjának megőrzését, valamint a kóruséneklés népszerűsítését említi. 


-     A zenekarok és az énekkarok örültek a plusz támogatásnak, hisz a nemrég szétosztott összeg jelentősen magasabb volt a tavalyinál. Bár elindítója még L. Simon László államtitkár volt, átvéve a posztot, Ön is megtett mindent azért, hogy ez a pénz minél előbb eljusson az együttesekhez.


-    A zenei élet rendkívüli támogatása még Szőcs Gézához köthető, hiszen 2012-ben, az ő államtitkársága idején született kormánydöntés arról, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedési keretből több mint 1,3 milliárd forint támogatást kapjanak a zenekarok. Köztük a Concerto Budapest, a BFZ, az NFZ jutott jelentősebb összeghez. A vidéki együttesek kimaradtak, mert csupán ennyi pénz állt rendelkezésre. Viszont a támogatásból a költségvetésben állandó soron erre az évre is többszáz millió maradt, így kap például a Concerto Budapest 300 millió forintot. Ez a támogatás korábban nem létezett.

-    Ezt az összeget címkézett támogatásként a Zeneakadémia kapja, amelynek rezidens zenekara lesz ősztől a Concerto. De ez azt jelenti, hogy az összeg jövőre is az együttes rendelkezésére áll?

-    Az a célunk, hogy ezt a támogatást évről évre megkapják. Egyébként a BFZ támogatási sora is emelkedett a költségvetésben. Idén, már államtitkárságom ideje alatt dolgoztunk ki és nyújtottunk be javaslatot az idei plusz támogatásról – a rendkívüli kormányzati intézkedések terhére –, s márciusban egyeztettünk arról, hogy a keret mekkora legyen, és mely együttesek között osszuk szét. A tavalyi, nagyszerű döntés után én azt az álláspontot képviseltem, hogy mindezt folytatni kell, s a listát a minősített, vidéki zenekarokkal is ki kell egészíteni. Ez a döntés is mutatja, hogy a kormány megbecsüli a kultúrát, hiszen a zenei élet támogatására közel kétmilliárd forintot biztosít.

-    Ebből az összegből nemcsak az együttesek, hanem még a Művészetek Palotája is 200 millió forintot kapott.
-    Szervezetileg nyilván más egy zenekar és egy zenei programokat szervező intézmény, de mindegyik egyformán fontos, s egyaránt a magyar zenei életet szolgálja, hiszen a Müpa számos együttesnek biztosít fellépési lehetőséget. Egyébként azért is örülök a többlettámogatásnak, mert mindhárom államtitkárnak része volt a kidolgozásában: Szőcs Géza indította, L.Simon László idején néhány része beépült a költségvetési támogatásokba, nekem pedig sikerült mindezt folytatnom. Persze ez nem államtitkári eredmény, hiszen a kormány vélekedik úgy, hogy támogatásra érdemes a hazai zenei élet.

-    Elképzelhetőnek tartja, hogy ez az összeg jövőre is rendelkezésre áll? S ha igen, akkor továbbra is egyszeri plusz támogatásként osztják szét, vagy beépül a támogatási rendszerbe?


-    Nagyon fontos, hogy egy folyamatról van szó, figyelembe kell venni azonban a lehetőségeinket is. Nő a kulturális területre fordítható támogatás összege, haladunk előre, hiszen ez a keret tavaly jelent meg, egy része idén már beépült a támogatásokba, s emellett ismét jelentős összeget oszthattunk szét a zenekarok, énekkarok között. Az a célunk – ha az ország gazdasági teljesítménye engedi –, hogy jövőre még nagyobb mértékben épüljön be mindez a támogatásokba, és nőjön a szétosztható összeg is. Sokak szerint az lenne a jó, ha ez a több milliárd belekerülne a költségvetésbe, kérdés azonban, hogy milyenek a lehetőségeink. A kormány kulturális politikája nagyon támogató, gondoskodó, de nem felelőtlen. Nem ígérget, hanem valóban támogatja a zenei életet. Amit lehet, azt pedig meg is valósítja. Korábban sok olyan ígéretet kaptak a zenekarok, amelyeket nem váltottak be, de mi nem kívánunk ezen az úton haladni. Emlékeztetek mindenkit arra, hogy az előző években a zenekarok életét a teljes bizonytalanság uralta, s nem volt semmilyen előrelépés. Most azt látom, mindenki bizakodva és megnyugodva tevékenykedik, s nagyon örülök, hogy a vidéki együttesek is részesülhettek a plusz támogatásból.  

-    Viszont több együttes panaszkodott amiatt, hogy hiába kapott emelt támogatást az államtól, az önkormányzat eközben jelentős elvonással sújtotta. Van olyan zenekar, amely emiatt több tízmillós mínuszban van a tavalyi év költségvetéséhez képest…
-    Sajnos ez nemcsak zenei területen, hanem a színházaknál is megfigyelhető. Nagyon meg vagyok döbbenve néhány önkormányzat viselkedésén, s amikor találkozom az érintettekkel, ezt szóvá is teszem. Nem jó szemlélet a települések részéről, hogyha a központi támogatás emelkedik, akkor a város az általa nyújtott büdzsét azonnal csökkenteni kezdi. Szerencsére azonban nem ez a jellemző. Az önkormányzatok többsége szépen helyt áll a saját együttesei működtetésében. Azon gondolkodom, milyen garanciákra lenne szükség, hogy ilyen esetek ne fordulhassanak elő, s szülessen egy előírt együttműködés az önkormányzatok és az állam között. 

-    Az együttesek életében az utóbbi években egy újabb támogatási forrás is megjelent, a TAO (Törvény a társasági adóról és az osztalékadóról). Azonban ennek kapcsán számos kritikai megjegyzés fogalmazódott meg az elmúlt időszakban. Ön hogyan vélekedik erről?

-    A TAO rendszer valóban elindított olyan folyamatokat is, amelyek nem művészetbarátok. A jelenlegi rendszerben a jegybevételük 80%-át kaphatják meg támogatásként az együttesek, így az a társulat, amely nagyon népszerű, több pénzhez jut, pedig egyáltalán nem biztos, hogy a legszínvonalasabb vagy a legrászorultabb műhely. Mindez bennem is kérdéseket vet fel, ezért gondolkodnunk kell a TAO-ról, arról, hogy az utóbbi évek tapasztalatai alapján kell-e változtatnunk valamit. Az érintettekkel mindenképpen szükség van konzultációra, és ebbe hamarosan bele is kezdünk. A NEÉT (Nemzeti Érdekegyeztető Tanács) ülésén is felvetem a témát. Az elmúlt évek finanszírozási helyzetében fontos volt a társasági adókedvezményből kapható összeg, a válság idején is anyagi biztonságot nyújtott az előadó-művészeti intézményeknek, még furcsaságai ellenére is. Ez is arra ösztönözte az együtteseket, hogy minél több emberhez jussanak el, keressenek maguknak támogatókat. A partnerség is erősíti a kultúra helyét, szerepét a társadalomban, és így a vállalkozói közegben is másképp tekintenek a művészeti életre. Sok olyan eleme van hát a TAO-nak, ami nagyon hasznos, s nemcsak pénzben mérhető.

-    Úgy értesültünk, hogy ismét alapvetően kívánják módosítani az Előadó-művészeti törvényt, legalábbis az Operaház részéről érkezett ilyen javaslat, s erről is szó lesz a NEÉT -ülésen. Történt-e az egész szakmát felölelő előzetes egyeztetés a változtatások kapcsán, hasonlóan a korábbi gyakorlathoz?
- Ez lesz az első egyeztetés az Operaház javaslatáról, én kértem, hogy ismertessék felvetésüket az ülésen a NEÉT-tagokkal, és mi véleményt mondunk róla. Azért tartom fontosnak, hogy ezen a fórumon is beszéljünk erről, mert számomra fontos a tanács véleménye. Lényegesnek tartom a szakmai egyeztetéseket, s bár már korábban szerettem volna összehívni a NEÉT-et, végül csak az államtitkárság első két hónapjának a végén sikerül. De fontos, hogy találkozzam, beszéljek a régi kollégákkal.

-    Egyetért-e az Emtv legutolsó módosításakor elfogadott „létszám” fogalmával, amely egyértelműen a tényleges munkahelyeket teremtő együtteseket támogatja?
-    Megszavaztam ezt a módosítást, mert fontos szabálynak tartom. Ilyen javaslatok esetében az ember látja az irányt, megkérdezi a szakmát, s meggyőződik arról, hogy érdemes-e a javaslatot támogatni. Egyébként az évek során dől el, mennyire segíti a változtatás az adott ügyet. Ha nem, akkor ismét módosításra van szükség. Ezért nem is kezelek semmit lezárt ügyként.

-    A regionális zenekarok számára is fontos volna, ha létezne olyan keret, amelyre kimondottan ezek az együttesek pályázhatnak, hiszen sok helyre egyetlenként viszik el az élő zenét... 

-    Örömmel várom a regionális zenekarok egyesületté szerveződését, és velük is partnerként fogunk tárgyalni. Azért jó egy ilyen szerveződés, mert rávilágít arra, milyen fontos csomópontok léteznek – szervezeti értelemben is – a magyar zenei világban. Fontos feladatot látnak el, hiszen olyan helyekre juttatják el a zenét, a koncertmuzsikát, ahová más nem. Az előadó-művészeti világnak kiváló rendszere van a törvénnyel, a bizottságokkal, ami lehetőséget nyújt ezeknek a felvetéseknek a megvitatására.

-    Van viszont olyan zenekar és kórus, amely kiesik az előadó-művészeti törvény hatálya alól, s az utóbbi években igen aggasztó a helyzete. Mit tudnak tenni a Magyar Rádió Zenei Együtteseiért? Van arra biztosíték, hogy a számukra most megítélt, 100 milliós támogatás valóban hozzájuk jusson el? 
-    Továbbra is figyelemmel kísérjük ezeknek az együtteseknek a sorsát, a mostani támogatás is ezt bizonyítja. Nem egyszerű a helyzet, hiszen átalakulás zajlik minden területen, a zenei együttesek terén is, ha nem is akkora mértékű, mint közgyűjteményi téren. Jó rendszer született, de egy cég nem minősül olyan fenntartónak, mint az állam vagy az önkormányzat.... A Rádió Zenei Együtteseinek léte valóban bizonytalanná vált az elmúlt években, de a 100 millió is azt jelzi, segítünk, és próbálunk megnyugtató megoldást találni arra, hogy ők is az Emtv hatálya alá kerülhessenek.

-    Ha már a szervezeti átalakulásoknál tartunk, mi indokolta a Filharmónia Kft-k összevonását?
-    Biztosabb lesz a működés, a profil, ha nem három, hanem egyetlen cégen belül dolgoznak. A budapesti zenekarok vidéki megjelenését is könnyebb lesz egy ilyen cégen keresztül koordinálni. Természetesen a forrásaik változatlanok maradnak.

-    Államtitkárként milyen céljai vannak a zenei területen? Hová szeretne eljutni a következő időszakban?
-    Jól kialakult szervezeti rend szerint működik a magyar zenei világ. Szeretném, ha a jelenleg bizonytalanabb helyzetben lévő együttesek sorsa is rendeződne. Arra törekszünk, hogy az előadó-művészeti törvény zenei területen is minél inkább lefedje a minőségi zenekarokat. Azt szeretném, hogy minél több emberhez eljuthassanak, minél biztonságosabban működhessenek a vidéki műhelyek. Ezáltal minél többen megismerhessék az élő muzsikát. Fontos az is, hogy a magyar zeneélet nemzetközi téren is megőrizhesse vezető pozícióját. Lényeges, hogy a művészvilág teljes spektrumára figyeljünk, és minden területét megfelelő módon támogassuk. Kiemelten fontosnak tartom a kórusmuzsikát, amelyre a Klebelsberg Intézettel közösen dolgozunk ki közösségi, művelődési programot. A KLIKK közművelődési intézményhálózatán keresztül nagyon sokat tudunk tenni a kórusmuzsika újbóli népszerűsítéséért. Az együttes éneklés ugyanis nemcsak nagyszerű közösségi élmény, hanem zeneszeretetre is nevel. 
R. Zs.


 


Eseménynaptár

<< Előző év / hónap
Köv. év / hónap >>
Mai dátum
Események
Közeli események:

Fórum

Jelentkezzen be az oldal tetején levő bejelentkezés mezőben!