Gálakoncerttel és díjkiosztó ünnepséggel zárult a Cziffra Fesztivál

0
149

Gálakoncerttel és díjkiosztó ünnepséggel zárult vasárnap a Cziffra György Fesztivál a budapesti Zeneakadémián. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere köszöntőjében elmondta, hogy március elsején leteszik az első roma kulturális és oktatási központ alapkövét Budapesten.

A 3. Cziffra György Fesztivál 18 év alattiaknak járó Ifjú Tehetség Díjat Naim Tichiti és Antalóczy Máté érdemelte ki. A Cziffra Fesztivál Tehetség-díját Devich Gergely Junior Prima-díjas gordonkaművész és Horti Lilla Junior Prima-díjas operaénekes, az életműdíját Ránki Dezső kétszeres Kossuth-díjas zongoraművész és Csonka András, a Zeneakadémia kulturális igazgatója kapta.
Balog Zoltán a köszöntőjében elmondta, hogy március elsején teszik le az első roma kulturális és oktatási központ alapkövét a VIII. kerületi Tavaszmező utcában. Az intézmény, amelyet Cziffra György világhírű zongoraművészről szeretnének elnevezni, egy év alatt, több mint két milliárd forintból épül meg.
A miniszter felidézte: Cziffra György tehetsége már gyermekkorában megmutatkozott. “Cziffra Gyuri akkor csak egy cigány kisfiú volt a térről, aki tehetségének és néhány elkötelezett embernek köszönhetően odakerült a zongora mellé, hogy tehetségét kibontakoztatva az általa eljátszott muzsikával ünnepet szerezzen az embereknek” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, így volt ez, amikor a világ legnagyobb koncerttermeiben játszott és akkor is, amikor a kommunizmusnak “köszönhetően” csak füstös presszók jutottak neki.
Balog Zoltán szükségesnek nevezte, hogy a perifériára szorult emberek közül is “egyre többen bontakoztathassák ki tehetségüket, és találják meg a kultúrában közösségi identitásukat”. A miniszter kiemelte, hogy Cziffra György “hazahozataláért” Balázs János tett a legtöbbet a fesztivál életre hívásával.
Balázs János Liszt- és Junior Prima-díjas zongoraművész ünnepi beszédében úgy fogalmazott: Cziffra György univerzális zseni volt, a földöntúli tehetség megtestesülése. Mint mondta, életművével olyan “egyedit és megismételhetetlent” alkotott, ami most is meghatározza a muzsikusok és a zeneszerető emberek zenéhez fűződő viszonyát.
“Életműve minta és példa lehet a jövő muzsikusai számára is” – hangsúlyozta. Szólt arról is, hogy a magyar származású világhírű zongoraművész előtt tisztelgő rendezvénysorozat célkitűzése hagyatékának hű kezelése: a fiatalok támogatása pályájuk kezdetén mesterkurzusokkal, fellépési lehetőséggel, koncerteken való bemutatkozással és azzal, hogy a fesztiválon a világ legkiválóbb művészeivel találkozhatnak.
Felidézte, hogy az idei mesterkurzuson öt ország 14 fiatal zongoraművészeit oktatták olyan kiváló művésztanárok, mint Vásáry Tamás, Bogányi Gergely és Mocsári Károly.
Az elismeréseket a harmadik alkalommal megrendezett fesztivál alapítója és művészeti vezetője Balázs János és Medveczky Ádám Kossuth-díjas karmester adta át.
A zsűri tagja volt Medveczky Ádám, Dráfi Kálmán Liszt-díjas zongoraművész, a Zeneakadémia tanszékvezetője, Balázs János, a Cziffra Fesztivál művészeti vezetője, Freund Tamás Széchenyi-díjas agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, Hambuch Gerda, a MOM Kulturális Központ igazgatója, Jakobi László hangversenyrendező, gordonkaművész.
A fesztivált záró hangversenyen, a díjak átadása után Cosima Soulez Larivie’re hegedűművész, a 2017-es Bartók Világverseny győztese és Balázs János közös produkcióját hallhatta a közönség. Az esten Brahms- és Liszt-műveket szólaltattak meg.
A február 19-én kezdődött fesztiválnak a MOM Kulturális Központ, a Zeneakadémia és a Müpa adott otthont, fellépett – mások mellett – Pierre-Laurent Aimard és Arcadi Volodos zongoraművész, Gwendoly Masin és Darko Brlek, Miklósa Erika és Balázs János, Vásáry Tamás, a Cziffra Fesztivál Kamarazenekara, Szakcsi Lakatos Béla, Presser Gábor és a Hot Jazz Band. A hangversenyek mellett mesterkurzus, bárest, zenei stand up és improvizációs est is szerepelt a programkínálatban. A koncertekre az idén mintegy hatezren váltottak jegyet. (MTI)

Megosztás